Következő mérkőzések
Szerbia
21:002024. június 16.
Anglia
Románia
15:002024. június 17.
Ukrajna

Egy lefejezés költségei

Egyelőre nem sokra megy a harcos kurdokkal a világ nyolcadik legerősebb hadserege.

Majláth Ronald
2018. 02. 09. 15:02
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Húsz nappal a török–kurd háború kitörése után egyre több jel utal rá, hogy cseppet sem lesz könnyű menet Isztambul számára az Olajág hadművelet, amelyet a szövetséges szíriai lázadókkal közösen indítottak az észak-szíriai Afrín kanton ellenőrzéséért. A Nógrád megyényi terület elfoglalása kifejezetten lassan halad, ráadásul a kurd népvédelmi egységek már több települést visszafoglaltak a többszörös túlerőben lévő támadóktól. És bár az eddigi áldozatok számára vonatkozóan rendkívül eltérők a becslések, kétségtelen, hogy a támadók máris súlyos veszteségeket szenvedtek.

Hogyan állhatott elő ez a helyzet a világ nyolcadik legerősebb hadseregével? A kérdés megválaszolása korántsem egyszerű, de nagyban megkönnyíti próbálkozásunkat, ha összevetjük a 2016 augusztusában a török hadsereg és szövetségesei által indított Eufráteszi Pajzs hadművelettel. Annak hivatalos célja Rakka felszabadítása volt az Iszlám Állam ellenében, ám a valóságban mindenki tudta, hogy a törökök szeme előtt inkább az lebeg, hogy megakadályozzák a kelet-szíriai és az afríni kurd erők egyesülését Törökország határán. A több mint fél évig tartó hadműveletet nagyban megkönnyítette, hogy a törökök tulajdonképpen válogatás nélkül bombázhatták az Iszlám Állam által elfoglalt területeket. A világ közvéleménye elfogadta, hogy a legveszélyesebb terrorszervezet legyőzéséhez ez szükségszerű. Most egészen más a helyzet: a nagy hírügynökségek azonnal beszámolnak róla, ha civilek esnek áldozatul a bombázásnak, és ez óvatosságra inti a törököket.

Ennél is fontosabb, hogy már az Eufráteszi Pajzs idején megmutatkoztak a törökök és a szövetséges szíriai lázadók koalíciójának gyengeségei. Habár utóbbiakat még a törökök képezték ki és fegyverezték fel a hátországban, harcértékük különösen alacsonynak bizonyult, amikor valódi ellenséggel kellett szembenézniük. Így például az Eufrátesztől nyugatra fekvő al-Bab városának ostromakor hiába voltak túlerőben a szövetségesek, csak nagy nehezen, három és fél hónap után sikerült visszafoglalniuk az Iszlám Államtól. Ezt is csak úgy, hogy a városba betörő lázadók kiverése után a török gyalogságnak kellett legyűrnie a terrorkalifátus alakulatait. Bár a törökök innentől nagyobb súlyt fektettek a szíriai lázadók kiképzésére, a jelek szerint ez korántsem volt sikeres.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ezúttal egészen más ellenséggel kell szembenézniük a szövetségeseknek, mint korábban. Az Iszlám Állam elleni harc oroszlánrészét nem az afríni, hanem a keleti kurd tömb népvédelmi egységei vállalták korábban, ugyanakkor az afríniak is megedződtek a szíriai lázadókkal folytatott harcokban. Ha a népvédelmi egységek szóvivőjének hinni lehet, a szíriai kormányerők átengedték a területükön a kurd erősítést, így korántsem mondható el, hogy a nyugati kurdokat elszigetelték volna. Ráadásul az afríni kurdok hosszú ideje megtelepedtek ezen a területen, így – szemben az Iszlám Állam külföldi zsoldosaival – rendkívüli helyismeret birtokában mehetnek a csatába. És akkor még egyáltalán nem is beszéltünk a kurd harci tűzről. Ennek szimbóluma az elmúlt hetekben egy fiatal lány, Aveszta Habur lett, aki felrobbantotta magát egy török tanknál, hogy magával vigyen négy katonát. A kurd ellenállást erősíti, hogy ezúttal nincs hová hátrálniuk, manbídzsi társaikkal ellentétben nekik nincsenek alternatív lehetőségeik.

Végezetül nem könnyíti meg a törökök helyzetét az sem, hogy a 2016-ban lezajlott puccskísérlet után gyakorlatilag lefejezték a hadsereg vezetését. Így járt a török második hadsereg is, amelynek főparancsnokát, a korábban több országban is szolgáló Adem Hudutit azonnal letartóztatták a puccs után. Helyére Ismail Metin Temel került, aki hűségesnek bizonyult, így azonnal tábornoki rendfokozattal ajándékozták meg. Ma ő vezeti az Olajág hadműveletet. Ám a tisztogatási hullám nem csak a legfelsőbb vezetőket érintette, több ezer olyan tisztet is letartóztattak, akik részvétele a puccskísérletben már a kezdetektől kétséges volt.

Az ő eltávolításuk harci tapasztalataik szemétre dobását jelentette egyben. Amelyek most azért is jól jönnének, mert Ankara évtizedek óta harcol a kurd népvédelmi egységek törökországi testvérszervezetével, a Kurdisztáni Munkáspárttal is. A hadsereg lefejezése tehát összességében annyira jól sikerült, hogy az már a hadművelet sikerét veszélyezteti.

Amit főztél, edd is meg! – tartja a mondás, amit Recep Tayyip Erdogan elnök igazán megfontolhatott volna, amikor csúcsra járatta országában a tisztogatásokat. A hadsereg lefejezésének költségei most fognak igazán jelentkezni Ankarában. Más kérdés, hogy a számlát elsősorban azok fizetik, akiket az afríni vágóhídra küldenek vezetőik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.