Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Közös ország, de milyen kutatás?

A Közös Ország Mozgalom új kezdeményezésével kapcsolatos problémák három csoportba sorolhatók.

Ember Zoltán Levente
2018. 02. 01. 12:56
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Gulyás Márton nevével fémjelzett Közös Ország Mozgalom (KOM) bejelentette, hogy legalább 15 választókerületben nagyszabású, ezerfős közvélemény-kutatást rendeznek. Írásomban röviden összegezni kívánom a kezdeményezés három csoportba sorolható problémáit. Aggodalomra adnak okot a választókerületek kiválasztásának mögöttes szempontjai, az úgynevezett nem mintavételi hibák potenciális mértéke, illetve a mérések ellenőrizhetetlensége, manipulálhatósága.

A KOM célja „a lehető legpontosabban feltérképezni, hogy az indulni készülő ellenzéki jelöltek közül kinek mennyi az esélye arra, hogy az induló jelöltek különböző kombinációi mellett győzelmet érjen el a kiválasztott kerületekben”. A kezdeményezés szándéka kettős. Egyrészt nyomást kívánnak gyakorolni a pártokra a legesélyesebbnek vélt jelölttel, párttal való megegyezés tekintetében, másrészt meg kívánják mutatni a szavazóknak, hogy helyben ki lehet a Fidesz legerősebb kihívója. Előbbi szándék kevésbé szerencsés – ismerve az elmúlt esztendők baloldali vitáit –, utóbbi viszont racionális. Az egyik legnagyobb lehetőség a Fidesz–KDNP mandátumszámának csökkentésére valóban a tudatos vagy taktikai szavazás elősegítése. A projekt tehát kevésbé közvélemény-kutatás, inkább közvélemény-építés, a választók befolyásolására tett kísérlet. A kutatási eredményeket a KOM mellett elemzők, kommunikációs szakértők, újságírók, véleményvezérek terjesztik majd, bizonyára mind a 106 választókerületre kivetítik. Ám ha a választókerületek kiválasztása nem megfelelő, ha az ellenőrizhetőséggel problémák vannak, ha az adatok manipulációjára lehetőség nyílik, az nem hozza közelebb a kormányváltást, csupán a Fidesz, illetve egy-két haszonélvező ellenzéki politikai szereplő helyzetét javítja.

A mérés által érintett 15 választókerület kiválasztásakor a Fidesz leggyengébb körzeteit illett volna előtérbe helyezni. Léteznek más legitim szempontok, például a területiség, a pártok közötti különbségek korábbi mértéke, a könnyű mérhetőség, de vannak régiók, ahol a kihívó személye sokak által ismert. A kormányváltás szempontjából nem, legfeljebb egyes párt(ok) érdekeinek szemszögéből vizsgálható, hogy Szombathely és környéke az exminiszter Hende Csabával, valamint Észak-Buda Varga Mihály miniszterrel bekerült a kiválasztott kerületek közé. E kettőn kívül is akadnak körzetek, ahol a Fidesz jelentős fölénye prognosztizálható, az ellenzéki szimpatizánsok komolyabb mértékű átszavazásával sem biztos a kormánypárti jelölt veresége. További érdekesség, hogy a kiválasztott kerületek mintegy fele az MSZP számára kedvező eredményt hozhat, a szocialisták ezekben országos átlaguknál jobban szerepelhetnek. Az is az MSZP-t segíti, amit nem választottak ki: a két miskolci székhelyű kerület közül a számára taktikailag kedvezőbb keleti futott be, noha ott erősebb Fidesz jelezhető előre. Az MSZP válságán a közvélemény-kutatás címén folytatott közvélemény-építés segíthet, mivel erősebbnek mutatja a pártot, segítve a túlélését, Gyurcsány Ferenc legyőzését. A DK-val különösen mostohán bántak a választókerületek kiválasztáskor. Hasonlóképp járt a Jobbik. A kiválasztás másik nyertese az LMP, amely a nagyobb városokban kivétel nélkül meghaladja az ötszázalékos küszöböt, de a KOM Szél Bernadett és Hadházy Ákos vidéki körzetét is kutatná.

A mozgalom tavalyi tevékenységét a bevonás igénye, a társadalmi párbeszédre való törekvés jellemezte. Az általuk felépített Agora teret adott minden pártnak, a véleményüket kifejteni akaró civileknek, e sorok írója is előadóként szerepelhetett ott. A közös ország eszméjének pontosan ez a veleje: a választókerületek kiválasztásától az alkalmazott módszerekig szélesebb körű szakértői körrel illett volna egyeztetni – legalább a részleges nyilvánosság előtt –, pódiumbeszélgetések keretében. A KOM mérése adománygyűjtés által jöhetett létre, vagyis indokolt lett volna a nyilvánosság bevonása.

Jelen kutatás tervezésekor három lehetőség adódott: online kérdőíves, telefonos vagy lakásban készült személyes interjú, esetleg kontrollként ezek variációi. A méréseket két cég végzi, a Medián, illetve a ZRI Závecz Research. A KOM a személyes kitöltést választotta, a két intézet nem fog kontrollként azonos vagy más módszerrel a másikra „rámérni”. Az interjúk jelentős részét nem tableten vagy laptopon rögzített, előre programozott kérdőív segedelmével bonyolítják le, hanem papíron, ami megnöveli a hibák és csalások esélyét.

A jó minőségű válaszadás képzett, rutinos kérdezőbiztosokkal lehetséges, akik nem biztos, hogy a részt vevő cégeknek – melyek országos kutatásokhoz szoktak – helyben rendelkezésükre állnak. A nagyobb problémák nem a választókerületek kiválasztásával, hanem az úgynevezett „nem mintavételi hibákkal”, illetve a válaszok manipulálhatóságával kapcsolatban merülnek fel. A nem mintavételi hiba gyűjtőfogalom, a mintavételi hibákon túli összes lehetséges torzító tényezőt jelenti, ami a kutatás teljes ideje alatt felmerülhet: például a kérdőívvel, a kérdezés módjával kapcsolatban. Mivel az alkalmazott módszerek részletei eddig rejtve maradtak, nem tudni, milyen garanciák vannak például az úgynevezett fedési hibák és a kiválasztási torzítás mérésére. Nem tudni, milyen módszerekkel kívánják redukálni a teljes és a részleges visszautasítást. Előbbi esetén a kérdőív el sem készül, utóbbi pedig csak bizonyos kérdésekre adandó válasz megtagadását jelenti. Nehezen ellenőrizhető, hogy a mintába kerültek közül pontosan ki válaszolt, és az a személy pontosan azt a választ adta-e, amit rögzítettek. A papíros kérdezés következtében rendkívül nagy a hibalehetőségek, kisebb-nagyobb szándékos csalások veszélye. A házhoz menő munkatársakat eleve nehezen lehet kontroll alá helyezni, nincs mellettük „kérdőívellenőr”. A lekérdezés mikrofonos rögzítését nem alkalmazzák, bár ez sem jelentene teljes garanciát, mivel két kérdező is beszélhet egymással, vagy a megengedetthez képest más címen élő személlyel is készülhet interjú kényelmi okokból.

A kérdőívek papíros rögzítése növeli a hibalehetőségeket, intézményesítheti a csalásokat, amelyek hathatnak egy irányba, de véletlenszerűen is megeshetnek. Fennáll a veszélye, hogy a kérdező akár az egész kérdőívet vagy egyes válaszokat maga tölti ki, gyorsítván a munkamenetet. A papíros kérdőív okozta nagyobb hibaszázalék szintén probléma, de legalább kérdezőbiztosonként, kérdőívenként eltérhet, például a kérdező rosszul értelmez egy választ, melléjelöl, átugrik egy kérdést, esetleg nagy eltéréssel olvas. Számítógépes segítséggel ezek jelentékeny része kiküszöbölhető lenne.

Utóellenőrzés ugyan lehetséges a kérdőívben szereplő személy újbóli megkeresésével, azonban erre nem biztos, hogy elegendő erőforrás jut, és csak a KOM vagy az érintett cégek végezhetik. Sajnálatos módon a komplex vizsgálatok, ellenőrzések gyakran hetek, hónapok múlva hozhatnak eredményt, ami a választások szempontjából elkésett időpont. Az úgynevezett kérdezőbiztosi hatás a felsorolt okokból következően nem becsülendő le; egy tanulmány szerint a pártpreferenciára, nevezetesen az MSZP-re való szavazási hajlandóságra jelentős mértékű kérdezőbiztosi hatás volt kimutatható egy konkrét korábbi kutatási sorozat esetében. Nemcsak a kitöltést végző személy csábulhat el vagy véthet hibákat, hanem az is, aki számítógépbe rögzíti az adatokat.

A lehetséges hibákban közös: nem visznek közelebb a „valóság” megismeréséhez, ezáltal a kormányváltáshoz.

Kétségtelen, hogy van vita a személyes és a telefonos mérésekkel kapcsolatban, ám ez olyan, mintha és olimpiai teljesítményét vetnénk össze. Van, amire alkalmatlan a telefonos mérés, de van, amire jobb. E sorok írója szerint erre a kutatási célra a telefonos módszer (CATI) lett volna szerencsésebb. A legfőbb okok: az ellenőrizhetőség, az átláthatóság, a szabályozottság. Nemzetközileg igazolt a telefonos kutatások kérdezőbiztosi hatásokat csökkentő hatása. A telefonos mérésekkel kapcsolatban léteznek legitim ellenérvek, a legsúlyosabb a gyengébb válaszadási arányra vonatkozik. Sajnálatos módon a személyes lekérdezés válaszadási aránya évtizedes távlatokban szemlélve zuhan. A leggondosabban, legjobban kiképzett munkatársakkal készülő telefonos mérések elérhetik a személyes megkereséssel főcímen elértek átlagos arányát. Természetesen megvannak a telefonos mérések hibái is, azonban a lakáson készülő személyes interjúval nem nyerhetünk annyit pozitív hatásai révén, mint amennyit a minőség és a hitelesség oltárán feláldozunk.

Telefonos mérésnél minden kattintás dokumentált, élőben és utólag is követhető, bármit vissza lehet hallgatni vagy keresni. A kitöltés ellenőrzésével, a kérdezők segítésével foglalkozó supervisor mindent lát, hall, folyamatosan, beszélgetés közben is képes segíteni a kitöltést. A sajtó, illetve a KOM kijelölt munkatársai folyamatosan látnák a teljes munkafolyamatot – a csalás lehetősége így ki van zárva –, megkaphatnák, kimenthetnék a friss adatokat. A kérdezőbiztosi negatív hatások a minimumra szoríthatók, az erősségek javíthatók, az adatok utólag sem manipulálhatók.

E sorok szerzője nem kérdőjelezi meg a KOM kormányváltás érdekében tett erőfeszítéseit, de mindig lesz politikai szereplő, amely kihasználná bármely, akár a közérdek szolgálatát megcélzó kezdeményezés gyenge pontjait, vagy befolyása alá kívánja vonni a döntéseket meghozó szűk kört. Közvélemény-kutatás helyett lehet közvéleményt építeni – amely mandátumok sorsát, szavazatok tízezreit döntheti el – azonban ez csak nyílt döntésekkel, fair, átlátható és szabályozott körülmények között képzelhető el. Különben óriási hitelességi deficittel és a manipulálhatóság vádjával érdemes számolni.

A szerző közvélemény-kutató

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.