Sokatmondó csend övezte az állami statisztikai szolgálat által közzétett legújabb demográfiai adatokat. A családpolitikájára igen büszke kormányzat és a sajtója mélyen hallgatott. Pedig nemrég elnevezték „a család évének” is 2018-at, igaz, rendezvények ez ideig nem voltak.
A tények fényében óriási kudarc az Orbán-kormány családpolitikája. A „családbarátság”, a százszor kommunikált kedvezmények – beleértve a töméntelen közpénzt felemésztő csokot is – nem jártak születésszám-emelkedéssel. Éppen ellenkezőleg: a csökkenés újra tendencia lett. A rettenetesen negatív számok tökéletesen igazolják, amit a családpolitikával foglalkozók előre megmondtak: nem fognak pénzért szülni a nők. Ugyanúgy, ahogy nem szültek régen sem. Az Orbán-kormány újkádárista intézkedései ugyanolyan eredménytelenek, mint a gyes, a gyed, a szocpol, a fészekrakó program és a többi volt.
Orbán Viktor 2013-as évértékelőjében azt mondta, „a kisbabáknak kedvük támadt megszületni”. A kormányról a legfontosabb ítéletet a kisbabák mondták ki: míg 2002. január 1. és 2009. december 31. között 777 ezer baba született, addig Orbánék alatt (2010. január 1-jétől 2017. december 31-ig) csak 727 ezer. Ötvenezres mínuszban volna tehát a „családbarát” kormány akkor, ha 2017-ben 93 ezer baba született volna, de már az eddigi adatokból is világos, hogy 92 ezren sem voltak.
Vélhetően zavarja a kormányzatot a szavakban oly fontosnak hirdetett politika kudarca. Négy minisztérium is hallgatásba burkolózott, amikor rákérdeztünk, mit terveznek az egyre több külföldön születő magyar babával. Vagyis azzal, hogy a szülőképes korú magyar nők rohamosan növekvő számban és termékenységgel szülnek határainkon kívül.
Az Emmi sem nyilatkozott arról, hogy ténylegesen megkezdik-e, amit Novák Katalin családügyi államtitkár tavaly ígért: nevezetesen, hogy az idén január 1-jétől folyósítják a 64 125 forintos egyszeri anyasági támogatást minden külföldön szülő magyar nőnek, ha kéri gyermeke magyar állampolgárságát, azaz itthoni anyakönyvezését.
A kormányzatnak igen nagy szüksége van minden statisztikailag kimutatható újszülöttre. Ezért figyelemre méltó, hogy sem a külügy-, sem a belügyminisztérium, sem pedig a Miniszterelnökség nem hajlandó elárulni, miként anyakönyvezik a külföldön született gyermeket. A hazai anyakönyvezés ugyanis területi. Alapvetően minden „kisbabát” abban a közigazgatási egységben anyakönyveznek, amelyikben megszületett. Ugyanez bizonyára nem érvényes a külföldön születőkre, ám azt, hogy ők miként fognak bekerülni a hazai demográfiai statisztikába, igyekeznek homályban tartani.
A KSH előtt ezek a kisbabák mint magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön született gyermekei ismertek, és 2013 óta vannak ilyen adataik. Őket eddig nem vették bele a magyar születésszámba, számukat a demográfiai évkönyvekben publikálták.
