Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Legalább ránk ütött

A Valami Amerika harmadik részében nincs jó és rossz, csak humort nyomokban is alig tartalmazó altesti tréfák.

Ficsor Benedek
2018. 02. 24. 10:34
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tréfában nem ismer humort – értelmezi újra Karinthy Frigyes híres sorát a Valami Amerika múlt héten bemutatott 3. része. Herendi Gábor alkotása máris kasszasiker, így a nagyközönségre gyakorolt hatása nehezen alábecsülhető. Ha a poénok nem is terjednek majd futótűzként, mint az Üvegtigris-féle „Ízirájder, öcsém!”, a gegek sokakhoz eljutnak, a szájhagyománynak és a közösségi médiának köszönhetően jóval több emberhez, mint ahányan jegyet váltanak a moziban. Ekkora közönséggel akár választást is lehet nyerni.

– Dőlj előre, kérlek – mondja az egyik, börtönben ülő maffiózó a másiknak, majd engedelmeskedő társa végbeléből előhúz egy viperát, hogy azzal fegyelmezzen mindenkit, aki nem hajlik a jó szóra. Egy másik jelenetben – a várva várt happy endhez közelítve – a boldog pár büszkén sétál újszülött gyermekével, a férfi csupán azt nehezményezi, hogy a kicsi bőrszíne nem egyezik az övével. Nehezen hiszi, hogy a nőnek valóban a felmenői, nem a férfiismerősei voltak feketék. Egyetlen dolog nyugtatja meg, amikor a párja közli a csecsemő nemi szervének méretét. – Ebben legalább rám ütött – sóhajt fel az apa. A sort folytathatnánk, a Valami Amerika 3. poénjai csupán szerkezetileg térnek el egymástól.

Andy Vajna kormánybiztos évekkel ezelőtt, amikor átvette a romokban heverő magyar filmipar irányítását, az amerikai álomgyárhoz mérhető ígéretet tett: több százezres nézőszámot jósolt úgy, hogy akkor a pár ezres is nagy dolognak számított itthon. Az első években, néhány kivételtől eltekintve – Liza, a rókatündér; Coming out – a prognózis üres ígéret maradt, ám 2016 környékén valami megváltozott, és a Magyar Nemzeti Filmalapnak hirtelen már nem kellett magyaráznia az adatokat. Elindult a közönség, és jöttek a fesztiválsikerek is: a Saul fia diadalútja, a Mindenki döbbenetes Oscar-díja, a Testről és lélekről mai napig tartó nemzetközi menetelése az elismerések szempontjából legitimálta Vajna rendszerét.

A szerzői vagy művészfilmek azonban elsősorban hosszú távon hitelesíthetik a filmalap működését. Amint elmúlik a díjak eufóriája, a film akkor kezdi igazi működését, valódi értékét pedig csak évtizedek távlatából mérhetjük fel. Akkor is szükség van erre a távolságra, ha Enyedi Ildikó és Nemes Jeles László alkotásai kapcsán az ítélet vélhetően nem sokat változik.

Nem úgy a közönségfilm esetében. Az azonnal hat. A színtiszta szórakoztatást célzó produkciók, mintha egy szeletet kimetszenénk az élő organizmusból, a filmipar pillanatnyi helyzetéről árulkodnak. És ennél jóval többről is: a társadalom aktuális állapotát is jelezhetik. Egy elsöprő siker alapján viszonylag pontos képet kapunk a nézők elvárásairól, preferenciáiról. A Valami Amerika 3. az első hét végén több mint 116 ezer nézőt vonzott a mozikba. Aligha tévedünk ezek után, ha azt mondjuk, Herendi Gábor filmje tökéletesen kielégíti a nagyközönség vágyait. Ez azért tűnhet problémásnak, mert a fentebb már érzékeltetett ízléstelenség egy nagyon stabil rendszerbe áll össze, amelynek lényege, hogy magasról tesz a társadalmi normákat és értékeket meghatározó erkölcsi szabályokra. Herendinél nincs jó és rossz, csak humort nyomokban is alig tartalmazó altesti tréfák. A Valami Amerika előző részei sem újították meg a magyar komédiát, de érezhető volt az alkotók szeretete a karakterek és a történet iránt. Ennek is köszönhetően váltak kasszasikerré a produkciók.

Az első epizód óta eltelt tizenhat évben a tekintet harminc-negyven centit lejjebb csúszott: a szív helyett immár a nemi szervekre és a végbélre koncentrálnak az alkotók. Így a publikum is.

Örömteli, hogy a nézők visszataláltak a magyar alkotásokhoz, de nem árt vigyázni. A közönségfilm veszélyes fegyver, a társadalomról alkotott kíméletlen képe könnyen visszacsaphat. És egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy a film láttán a büszke apához hasonlóan felsóhajtunk: legalább ránk ütött.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.