Gyarapodás lélektani értelemben

A népesség csökkenése nem azért krízis elsősorban, mert kevesebb munkaerő jelenik meg a piacon, s nem azért probléma, mert a gazdaság profitközpontú növekedése lassul vagy visszaesik.

2010 óta több mint háromezer milliárd forint maradt a családosok zsebében az adó-és járulékkedvezményeknek köszönhetően Fotó: Éberling András

A család célja nem lehet elsősorban a gazdaság szolgálata, viszont a gazdaság elemi kötelessége a család alapvető feladatai ellátásához való hozzájárulás. A népesedési probléma megoldása így nem vergődhet a pénzgazdaság napi érdekei között, az extraprofit vagy a túlfogyasztás növelése pedig ellentétes a családok értékeivel és érdekeivel.

A kormányfő által bejelentett hétpontos népesedési program kiemelt célja a gyermek és a család általános értékeinek megőrzése. Annak a felismerésnek a kinyilvánítása, hogy boldog családokban boldog gyermekeket szeretnénk felnevelni. Az új családpolitika fókuszába elsősorban a család mint érték, az életbe vetett hit és a szeretetkapcsolatok újraépítése került.

Közvetve ezt szolgálják az anyagi támogatások is. Ez csak úgy történhet meg, ha minél több ma még szétzilált, felmorzsolt párkapcsolat valóban jó családdá válik, s egyúttal a jövő generációinak magasabb életminőséget teszik lehetővé.

Akármennyire is féltjük a költségvetés egyensúlyát, vagy tartják néhányan felesleges pénzköltésnek a családtámogatást, nyilvánvaló, hogy a magyar államnak a következő évtizedekben a jelenleginél is sokkal többet kell költeni a családokra a népességfogyás megállítása érdekében. A feladat óriási, hiszen eddig a gazdaság rövid távú érdekei mindig felülírták a jövő nemzedék megszületésének és felnevelésének a szükségleteit.

A család lényege tehát elsősorban nem a jövedelemtermelés, és nem pusztán fogyasztó egyének közössége, noha természetesen a felnőtt családtagok közös jövedelmét és a családi vállalkozásuk hasznát önmaguk ellátására és fenntartására költik. A család ugyancsak nem attól család, hogy háza van vagy lakása, holott szükségképpen kell fedő a fejünk fölé.

A család alapvetően érzelmi, lelki és szellemi közösség. A népesedési akcióterv tehát nemcsak arról szól, hogy lehessen lakást venni, hanem eredendően arról is, hogy a lakás otthont nyújtson. A család nemcsak azt jelenti, hogy saját védőhálót, alapvető biztonságot nyújt minden tagjának.

Az autóvásárlási program is több annál, hogy a család közlekedni, utazni tudjon (a gyermekeket iskolába vigye stb.). Ma az autó sokaknak a második otthon érzetét adja, sőt gyakran abban is segít, hogy a család értékét növelje.

A család lelki-szellemi funkciókat tölt be, regenerálja, újraépíti, egyben tartja a személyiséget, ami most a globális média értékromboló, manipuláló tevékenysége miatt különösen fontos.

Régen azok a családok, ahol több generáció élt és gazdálkodott együtt, erősebb közösségeket alkottak. A többgenerációs „családlélek” nagyobb összetartó erő volt, amely biztonságban tartotta az egyéneket, óvta-védte a családokat. Ma azért is éljük meg a globális krízist, mert az emberek a folyamatos verseny, hajsza és túlmunka miatt gyakran feldúltak, egocentrikusak.

Ezért sok esetben a családok (a szülők válása nélkül is) szétszakítottak, és a családtagok gyakran úgy érzik, hogy egyedül vannak, magukra maradtak. Számos esetben gondolják úgy, hogy nem tudnak hova fordulni nehézségeikkel.

A legtökéletesebb kormányzati segítség sem elégséges a társadalom családerősítő és -fejlesztő tevékenysége nélkül. Ezért javasoljuk, hogy minden faluban és városban legyenek közösségi családi házak, amelyek konkrét segítséget adnak a családoknak is. A családi életre és a kapcsolati kultúrára nevelés a helyi családi házak kiterjedt tevékenysége révén valósítható meg.

A hatékony családpolitika legjobb partnerei maguk a családok. A kormányzat ezért forduljon közvetlenül a családokhoz is, hogy az általuk kipróbált és bevált módokon beszéljék meg, hogy saját közösségük belső megerősítését, magasabb életminőségének elérését hogyan akarják elérni. Ha pedig megállapodtak teendőikben, segítségért fordulhassanak a családi ház szakembereihez.

A grandiózus gyógyítófolyamat első lépése, hogy csökkentsük a három-négy-öt gyereket nevelő családok anyagi terheit (pél­dául a lakáshoz jutás megkönnyítésével, az szja fizetése alóli mentesítéssel stb.). Ezek azonban csak az első lépések. Minden bizonnyal azok számára, akik csak a gyermekneveléssel szeretnének főállásban foglalkozni, hamarosan be tudjuk vezetni a hivatásos szülők intézményét is, ami lehetővé teheti a nagycsaládok további megerősödését.

A következő egy-két év feladata, reméljük, nemcsak a gyes összegének emelése lesz, hanem többek között a védőnők és a családsegítők számának növelése is. A családok tehát óriási segítséget várnak és kaphatnak, de már nemcsak a pénzügyi vagy más anyagi segítség lesz meghatározó.

Egy-két évtized múlva már aligha lesz vita a család értékeiről, sőt senki nem cáfolja majd, hogy a családi élet minősége hogyan s miként emelhető. Ezért a gondolatsor végén azt szeretnénk jelezni, hogy remélhetően már a közeli jövőben a család intézménye eljut arra a pontra és színvonalra, hogy az állam és a társadalom közös szándékából eredően képes lesz bemutatni és tanítani a szeretetcsalád-mintát és életgyakorlatot.

A szerző szociológus, a Stratégiakutató Intézet ügyvezető igazgatója; az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely munkatársa