A hazai politikai ellenzékben valami ösztönös zsenialitás működik a tekintetben, hogy olyan jelszavakat, programpontokat ötöljön ki, amelyekkel elkerülhetetlen az épp soron levő választásokon a biztos vereség. Ilyen programpont volt korábban a tömeges és illegális migráció támogatása vagy például az általános értelemben vett genderideológia népszerűsítése; a választópolgárok döntő többsége mindkettőtől viszolyog, ahogy a kisgyermek a csukamájolajtól. Manapság egy újabb bűvös jelszó tartja lázban a vezető ellenzéki politikusokat: az Európai Egyesült Államok (EEÁ) gondolata. Csillogó szemmel üzenik a nagyvilágba, hogy ők a jövőben az EEÁ-ban szeretnének élni, s mindent meg is tesznek azért, hogy ez valóra váljon.
E magatartás tipikus kifejeződése annak, amelyet vágyvezérelt gondolkodásnak szokás nevezni. S e gondolkodásmódnak meg is van a helye, mégpedig a költők, művészek, révületbe esett entellektüelek világában. Egykor John Lennon is arról énekelt, hogy képzeljük el, milyen jó lenne olyan világban élni, ahol nincsenek határok, mindenki szabadon jön-megy, s épp oda, ahová a kedve tartja. Valóban szép lenne, ha mindenki bőségben, boldogságban, kényelemben, korlátok nélkül élhetne. Ám ha felelős politikusoktól hallunk ilyen ötletfutamokat, már jogosultabb az elővigyázatosság, hiszen ők az igéző agyszülemények valóra váltásához akár kellő hatalomra is szert tehetnek.
Jómagam úgy vélem, hogy az EEÁ létrehozásának programja valóságos játék a tűzzel. Először is azért, mert azzal, hogy a politikai ígérgetések cilinderéből előhúzzák az EEÁ ötletét, azt a benyomást keltik, hogy itt valami pofonegyszerű, kívánatos dologról van szó, ami szinte füttyszóra megvalósítható. Eközben nyomát sem találjuk annak, hogy e kérdéskör az európai létezés legmélyebb rétegeit, minőségét, sőt bizonyos értelemben végső értelmét érinti, s hogy e problémakör mérlegelése, alapos átgondolása éveket vagy évtizedeket vesz igénybe. Az erre vonatkozó könnyed ötletelgetés azon felelőtlen politikusi attitűd tipikus megjelenési formája, amely már azt megelőzően kinyilatkoztat valamit, még mielőtt mélyebben átgondolta volna.