Ez KO, sztárközgazdászok!

Ha a ripacsok koronázatlan királya lenne a kormányfő, már át is utalta volna az IMF az újabb összeget.

Nem hiszem, hogy van olyan olvasónk, akinek ne égett volna bele az agyába és minden idegsejtjébe a 2008-as gazdasági világválság és annak iszonyatos következményei. A helyzet kezeléséről már nem is szólva. Illetve már akkor óriásit hibázunk, ha olyan szót használunk – kezelés –, ami nem történt meg. Ne égett volna bele az agyába a hatalmához foggal-körömmel, viperával és rendőrbűnözőkkel ragaszkodó Gyurcsány borzalmas alakja. Aki kitalált, majd a lakájsajtójában megfuttatott szlovák terroristákkal, a mai napig rengeteg homályos pontot rejtő, titkosszolgálati szálakat is tartalmazó és fel nem derített romagyilkosságokkal, ócska és minősíthetetlenül gusztustalan műsírással egy vonatbaleset halálos áldozatait használta fel arra, hogy pár napig-hétig még miniszterelnök maradhasson – és még trükkök százaival volt valódi munka helyett elfoglalva. A válság idején is.

Tehát: bármilyen hihetetlen is, abban az időszakban, amikor szinte nem volt olyan háztartás, amelyiket ne érintette volna a hitelválság, amikor rengetegen vesztették el a lakásukat, az otthonukat és szorultak tartós szegénységbe, kilátástalan helyzetbe, amikor családok mentek tönkre, amikor olyan emberek vetettek véget az életüknek, akik azt látták, hogy bár egy tízmilliós hitelből hatmilliót már törlesztettek, de tartozásuk nemhogy nem csökkent, hanem megduplázódott – ebben a rettenetes helyzetben a kormány részéről nem történt semmiféle adósmentő intézkedés! Tényleg semmilyen. Illetve a szocik a régi jó kádári módszert választották. A kölcsönkérést. Jött is az IMF, és adott.

Ne legyenek illúzióink, ha most is a tehetségtelen büfészínészek, a ripacsok koronázatlan királya lenne Magyarország miniszterelnöke, már át is utalta volna az IMF az újabb összeget. Mert a baloldal csak így tud gondolkozni. Ha gond, ha probléma van, ha csak kicsit is elkezd döcögni gazdaság, akkor hívják gyorsan a Nemzetközi Valutaalapot, hiszen mi más tudna segíteni, mint egy kis uzsorakölcsön.

Nem történt semmilyen gazdaságélénkítés, nem próbálták meg felpörgetni a belső fogyasztást, de ami az igazán elképesztő, ami most tényleg hihetetlennek tűnik, ami a legdöbbenetesebb, hogy nem hoztak semmilyen intézkedést, ami megvédte volna a bajba jutott hiteleseket. Tétlenül nézték végig, ahogyan emberek tízezreit lakoltatják ki, ahogy a végrehajtók elveszik az otthonukat. Ahogy mindenüket elvesztik.

És ma természetesen ők a leghangosabbak, ők keveslik a segítséget, például hogy semmilyen hitelt nem kell fizetni december 31-ig, ők elégedetlenkednek, ők verik a tamtamot, akik abban a pokoli időszakban egy fűszálat sem tettek keresztbe a bajbajutottakért. Mert abban bíznak – sok esetben sajnos joggal –, hogy az emberek feledékenyek.

Előbújtak a hatalomból kiszorultak, a sértettek, a baloldal közgazdászai is. A tíz éve fenntarthatatlanozók, „a magyar pia­cot csak a német gazdaság tartja lélegeztetőgépen”-ezők, akik az unortodox gazdaságpolitikán gúnyolódtak nagyképűen. Akik az Orbán-kormány gazdaságélénkítő tervét hibásnak és kudarcnak jósolták. Bod Péter Ákos és Mellár Tamás is így nyilatkozott 2011-ben, amivel amúgy tökéletesen demonstrálták, hogy miért kerültek ki a jobboldalból, hogy miért nincs szükség az úgynevezett szakértelmükre. És persze az is kiderült, hogy emberileg is gyenge jellemek, mert azóta sem tudtak annyit kipréselni magukból, hogy elnézést, tévedtünk.

Ami azért elvárható lenne, tekintettel arra, hogy 2011-ben Mellár azt írta, a kormány gazdaságpolitikája megbukott, Bod Péter Ákos pedig azt, hogy kudarca van ítélve. De ott volt Chikán Attila vagy Király Júlia is, akik hasonlóan nyilatkoztak. És akik néhány napja közös levélben tiltakoztak a magyar kormány gazdasági mentőcsomagja ellen. Ők, a „tekintélyes közgazdászok”.

Legalábbis a függetlenobjektív sajtó szerint. Bajosan lehet tekintélyesnek nevezni ezeket a hölgyeket és urakat azok után, hogy ennyire mellélőttek 2011-ben. Az pedig már csak hab a tortán, hogy annyi tisztesség sincs bennük, hogy elsuttogjanak egy halk bocsánatkérést. Ehelyett magukat tekintélyesnek gondolva nyílt leveleket írogatnak.

Pedig sokkal jobb lenne egy olyan petíciót eljuttatniuk a sajtóhoz, amelyben szépen bocsánatot kérnek, amiért politikai számításból, sértettségből vagy hozzá nem értés miatt bírálták azokat az intézkedéseket, amelyek miatt az országot ilyen jó állapotban találta az egészségügyi vészhelyzet. És ami miatt még az IMF is azt állapította meg, hogy az Európai Unióban idén a magyar GDP fog a második legkisebb mértékben csökkenni a koronavírus-járvány miatt. Sőt! Más országok számára is követendőnek ítéli a magyar gazdaságpolitikát, pozitívan értékeli a magyar kormány gazdaságvédelmi akciótervét, intézkedéseit is. Ez kiütés, „sztárközgazdászok”!