A kvóta attól még él, ha nem annak nevezik

Sajnos az EU nyugati tagállamai vezetőinek többsége azt hiszi, hogy a mi földrészünk elsüllyeszthetetlen.

Róma, 2019. augusztus 2. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a találkozója a római kormányfõi rezidencián, a Chigi-palotában 2019. augusztus 2-án. MTI/AP/Domenico Stinellis Fotó: Domenico Stinellis

Szintén idetartozik az LMBTQ-közösségek, az úgynevezett érzékenyítés erőteljes terjesztésének problematikája is. Amíg Lengyelországot eljárás alá vonja az unió, mert nem engedélyezik a melegházasságot és az örökbefogadást, addig nem vesz tudomást arról, hogy a radikális iszlamisták milyen kegyetlenül lépnek fel a homoszexuálisokkal szemben. Az Iszlám Állam propagandavideóin láthattuk, ahogy a meleg férfiakat egyszerűen ledobják az emeletes házak tetejéről. Míg az érzékenyítést már az óvodáinkban el akarják kezdeni az aktivisták, addig a muzulmánok lakta negyedekben ez egyszerűen elképzelhetetlen lenne.

A napokban megismerhettük az EU új migrációs csomagját is. Ursula von der Leyen leszögezte, hogy a migrációra szükség van. Ezek után pedig ügyes brüsszeli beszéddel már nem használják a kvóta kifejezést, de a sorok között azért felfedezhetjük. Nem véletlenül mondta Orbán Viktor, hogy a kvóta attól még él, ha nem annak nevezik. Az új tervezet szerint öt nap alatt kell ellenőrizni a bevándorolni szándékozót, ami szakmailag nonszensz, kivitelezhetetlen. Ahogy az a kitétel is, hogy akit négy hónap után nem sikerül kitoloncolni, az már maradhat az unió területén. Ezzel azt üzenik, hogy csak négy hónapot kell kibírni, aztán szabad a gazda.

Mindeközben az európai balliberális oldal újra elővette a feltétel nélküli alapjövedelem ötletét. Ezek szerint minden uniós állampolgárnak személyenként és gyermekei száma alapján, munka nélkül jár bizonyos összeg. Ne legyen kétsége senkinek, hogy ez olyan új vonzerőt jelenthet az illegális migrációnak, ami végzetes következményekkel járhat. Hiszen a világ szegényebb országaiban ez úgy fog lecsapódni, hogy nálunk már itt van a Kánaán vagy legalábbis megvalósult a kommunizmus. Miért dolgozzon valaki Afrikában vagy a Közel-Keleten, ha Európában állampolgárként jól megélhet munka nélkül is? Ez a javaslat nem az európaiak számára vonzó ajánlat, hanem a bevándorlóknak szóló üzenet.

Mindazon országoknak, kormányoknak pedig, amelyek nem értenek egyet ezzel az új Európa-vízióval, ott a jogállamisági kritériumokkal fenyegetés. A magukat jogvédőnek nevező szervezetek, NGO-k mondják meg, hogy ki a jó és ki a rossz. Gerald Knaus és társai az illegális bevándorlás elfogadásától az LMBTQ parttalan érzékenyítésén át az egyes országok belügyeibe való beleszólás jogáig szinte minden területen szisztematikusan támadják a még ellenálló országokat, politikusokat. De a radikális iszlám jogrendszerének lopakodó megjelenése, ezáltal pedig a nők és a homoszexuá­lisok jogainak megsértése nem éri el az ingerküszöbüket.

Sajnos az Európai Unió és a nyugati államok vezetőinek többsége azt hiszi, hogy a mi földrészünk elsüllyeszthetetlen. Ahogy a Titanic tervezői is azt hitték, hogy a művük elpusztíthatatlan. Csak az élet egy jéghegy képében szembejött a tervekkel. A legenda szerint a léket kapott hajón az utolsó pillanatig játszott a zenekar, nem véve tudomást a katasztrófáról. Európa politikusai most megkezdik a vitát az unió új migrációs tervezetéről. Hosszú, nehéz hónapok következnek. Közben talán arról is el kellene kezdeni gondolkodni, hogy a következő évtizedekben milyen Európát szeretnénk, milyen jövőt szánunk gyermekeinknek, unokáinknak.

A közelgő jéghegyet mi látjuk itt, Közép-Európában. Ha nyugaton ezt csak jégkockák alapanyagának látják a whiskyjükbe, még időben szóljanak nekünk.

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója