Ha őszintén akarok szólni, azt kell mondjam: valamennyi, érzékenyítő jóemberkedésbe burkolt polkorrekt agymosás káros és ezért visszaszorítandó jelenség. A radikális feminizmus, a multikulti kritikátlan dicsőítése, a homoszexuális propaganda, az életellenes abortuszpárti mozgalmak vagy a genderideológia mind egy tőről fakadnak, terjesztésük ugyanazt a koreográfiát követi, és ugyanazzal a sikamlós módszerrel viszik rá a társadalmat az „elfogadás” és „befogadás” csúszós lejtőjére, amin sosem lesz megállás.
E csúszós lejtő pedig nemcsak vertikálisan, de horizontálisan is működik. Már úgy értem, nemcsak az egyik „ügy” iránti érzékenyítésből fakad a másik – például a radikális, férfiellenes feminizmusból a homoszexuális propaganda, majd a genderideológia –, de az agymosás földrajzilag is szépen, fokozatosan terjed, méghozzá nyugati irányból kelet felé. Pár évvel ezelőtt – de akár még tavaly is – elképedve olvastuk azokat a történeteket Amerikából vagy Nyugat-Európából, amelyek a gendersemleges mosdókról vagy arról szóltak, hogy úgynevezett drag queenek (ők afféle transzvesztita „pucckirálynők”) a transzneműségre „tanítják” az óvodásokat.
Cöccögve, a hanyatló nyugat ópiumaként konstatáltuk a „fehér, heteroszexuális férfiak” egykori uralmát jelképező szobrok ledöntését, a róluk elnevezett intézmények, közterületek átcímkézését. Furcsállva, már-már hitetlenkedve fogadtuk a nyugati egyetemi campusokról kitüremkedő híreket, amelyek szerint a hópelyhekhez hasonlóan „sérülékeny” csoportok, különféle „frissen végiggondolt” identitással rendelkező fiatalok számára „biztonságos tereket” hoznak létre – ahol nem eshet mentális, érzelmi bántódásuk – vagy éppen „biztonsági figyelmeztetéssel” (trigger warning) látják el a tananyagot, festményeket, műalkotásokat, könyveket neveznek vagy írnak át.
Természetesen azért, hogy a letűnt korok ma már nyilvánvalóan félrevezető és meghaladott „bináris nemi kódolása”, „patriarchális uralmi struktúrái”, esetleg a lépten-nyomon tetten érhető „fehér felsőbbrendűség” lenyomatai ne sértsék meg az arra érzékeny csoportok lelkivilágát, mentális egyensúlyát.