A családpolitikát nem helyettesítheti a bevándorlás

2010 óta a kormány fő célja a magyar családok támogatása, a gyermekvállalás megkönnyítése, amelynek sikere mára beigazolódott.

20200922 Rum Az ezredforduló óta még egy évben sem született annyi gyerek Rumban, mint az idén várható. Év eleje óta eddig 11 gyermeknek örülhettek a családok és még heten fognak megérkezni az év végéig Így ezer főre 16 születés jut. Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe Képen: Takács-Fülöp Mónika és Hunor Fotó: Szendi Péter

Magyarország az európai országokhoz hasonlóan régóta küzd a csökkenő születési számokkal, azonban az általunk választott út merőben más megoldáshoz vezetett, mint a nyugat-európai országoké. A Nyugat bevándorlást segítő politikájával szemben 2010 óta a kormány fő célja a magyar családok támogatása, a gyermekvállalás megkönnyítése, amelynek sikere mára – a nemrégiben megjelent Eurostat-adatok alapján is – beigazolódott.

Demográfiai szempontból már a járványt megelőzően is sötét jövőkép réme fenyegette Európát, hiszen egyetlen országban sem sikerült elérni a 2,1-es termékenységi arányszámot. Európa populációja a világ népességéhez viszonyítva egyre kisebb szeletet tesz ki. A zsugorodás azonban nem egyenletes, a nyugati országokra a népességcsökkenés kevésbé volt jellemző, sőt sok esetben még gyarapodott is egy-egy ország lakossága. Ám a kép csalóka, mert ez nem az eredeti lakosok gyermekvállalási hajlandóságáról tanúskodik, hanem a jellemzően más kontinensekről érkező bevándorlók növekvő számáról.

Az Európai Unió súlyos demográfiai válságának három fő tényezője az alacsony gyermekvállalás hajlandóság, az eredeti népesség csökkenése, valamint annak fokozódó elöregedése. Európa lakossága 2050-re várhatóan a világ népességének csupán négy százalékát fogja kitenni. A romló demográfiai kilátások nemcsak a gyermekvállalásra vannak negatív hatással, hanem Európának a világban betöltött helyére is, hiszen a legöregebb kontinens gazdaságának szerepe a globális GDP-hez viszonyítva egyre inkább csökken. Tavaly egy egyre jobban elöregedő, egyre kevesebb gyermeket vállaló kontinensre csapott le a járvány, súlyos károkat okozva. 2020 decemberében Spanyolországban húsz százalékkal csökkent a születések száma az egy évvel korábbihoz képest, Franciaországban hét százalékkal, majd januárban már 13 százalékkal.

Az egész Európát, így Magyarországot is sújtó demográfiai válság leküzdésére a magyar kormány újabb és újabb intézkedéseket vezetett be. Ezek eredményeként fokozatosan emelkedett a termékenységi arányszám 1,25-ről 1,49-re, majd a családvédelmi akcióterv 2019-es bejelentését követően gyakorlatilag egy év alatt 25 éves csúcsra, 1,55-re nőtt az egy nőre számított értéke. Magyarországon a termékenység nemcsak elérte az EU átlagát, hanem meg is haladta azt, miközben az uniós átlag 2017-től csökkenést mutat.

Magyarországon a célként kitűzött 2-es termékenységi arányszám felé vezető út több mint harmadát sikerült megtenni tíz év alatt. Ezt azt is jelentette, hogy Magyarországon nőtt legnagyobb arányban a gyermekvállalási kedv az Európai Unióban. Hazánk 2010 és 2019 között a legnagyobb fejlődést mutatta az EU-n belül: 24 százalékkal nőtt a termékenységi arányszám, sereghajtókból a középmezőnybe kerültünk, sőt a növekedésben éllovasok lettünk. A legnagyobb veszteség Finnországot érte, ahol 27,8 százalékkal csökkent a gyermekvállalási kedv ugyanebben az időszakban. Korábban a magas, 2-es termékenységi szinthez közel álló, ám azóta az individua­lizálódás útjára lépő Svédországban vagy Franciaországban is a gyermekvállalási kedv jelentős esése volt tapasztalható.

Az anya születési helye szerint vizsgálva az újszülötteket azt látjuk, hogy sok ország esetében tovább romlanak a fenti arányok. A Nyugat-Európában a kelet-európaihoz képest viszonylag magasabb teljes termékenységiráta-értékek túlnyomórészt már nem a honos népességnek tudhatók be, és ez jelentősen árnyalja az európai uniós gyermekvállalási rangsort. Az EU 27 tagországaiban az unión kívül származó anyáktól született gyermekek aránya 16 százalék volt 2019-ben, mely összesen 670 ezer gyermeket jelentett. Az EU-n belüli tagországokban történt gyermekvállalások száma kétszázezer fő volt, így összesen mintegy 870 ezer külföldi állampolgárságú anya vállalt gyermeket az unió országaiban, ami az összes születés 21 százaléka. Az Európai Unió egészét nézve tehát minden ötödik gyermek nem az őshonos lakossághoz tartozik, hanem külföldön született anya hozza a világra.

Kelet-Európában jellemzően jóval tíz százalék alatt van a más országban született anyától származó újszülöttek aránya. Magyarországon öt százalék ez az arány, de ebben feltehetően számos olyan magyar nemzetiségű anya van, aki a határainkon túl, a szomszédos országokban látta meg a napvilágot. Ezzel szemben Nyugat-Európában ez az arány húsz százalék feletti, sőt sok esetben a megszülető gyermekek harmadának az édesanyja nem az adott ország állampolgáraként jött a világra, például Ausztriában, Belgiumban vagy Svédországban.

A gyermekvállalási kedv növekedésével párhuzamosan 2010 és 2019 között Magyarországon csökkent a házasságon kívüli születések aránya, miközben a legtöbb európai országban ez az arány inkább nőtt. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon sikeres az a családpolitika, amely a fiatal, gyermekvállalást tervező párok anyagi helyzetét erőteljesen javítva támogatja a gyermekvállalást és a házasságkötéseket egyaránt.

A friss európai demográfiai adatok egyértelműen visszaigazolják, hogy Magyarország helyesen jár el, amikor jövőképének középpontjába a családot állítja, s népesedési helyzetét a családok, nem pedig a bevándorlás támogatásával kezeli.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke

(Borítókép forrása: Szendi Péter/Vas Népe)