„Sajnáljuk, hogy a média hogyan bánik veled, és nem támogatjuk a feminizmus azon válfaját, amelyik úgy harcol a jogaiért, hogy korlátozni akarja a transzneműek jogait. Ezzel a levéllel szeretnénk megmutatni, hogy nem vagy egyedül, sokan vagyunk és melletted állunk” – ezt a levelet transznemű állampolgárok kapták Svédországban.
Annak, aki nem olvasta az erről szóló tudósítást, felteszem a kérdést, hogy vajon ki aggódik ennyire a transzneműek jogaiért? Valamelyik LMBTQ-mozgalom vagy jogvédő szervezet? A válasz: nem. Talán Svédország illetékes minisztériuma? Hideg. Esetleg valamelyik Soros-szervezet? Írhatta volna, de nem. Valamilyen szekta? Meleg, akarom mondani, langyos. A válasz ugyanis az, hogy a svéd egyház, amely a legnagyobb evangélikus felekezet Európában, érezte úgy, hogy lelki mentőövet kell dobnia a transzneműeknek a skandináv államban. A V4NA hírügynökség tudósítása szerint a levelet csaknem ezer pap és diakónus írta alá.
A svéd egyház úgy látja: az elmúlt években látható volt, hogy a fősodratú média teret enged olyan véleményeknek, amelyek megkérdőjelezik a transzneműek létét és jogait, illetve a levélben azt is leírják, hogy a transznemű embereket ritkán láthatjuk a tévében, ami szintén a mainstream média hibája, mivel ritkán engednek teret a szexuális kisebbségeknek.
Egy összetett mondat, és mégis egy sor gondolatot indít el bennem. Először is el tudják képzelni, hogy a svéd (hangsúlyozom, svéd!) mainstream média mennyire meri tiporni a transzneműek jogait? Én nem látom magam előtt azokat a svédországi televízió- vagy rádióműsorokat, ahol pellengérre állítják a transzneműeket. Hiszem, hogy nincs is így. S hogy a transzneműeket ritkán látják a televízióban? Becslések szerint az emberek egy százaléka transznemű Európában, így minden bizonnyal Svédországban is hasonló lehet az arány. Vagyis, ha ritkán kapnak helyet a műsorokban, akkor éppen annyiszor szerepelnek a médiában, amennyi a társadalomban elfoglalt helyük alapján megilleti őket. Bízom ugyanakkor abban, hogy máskor is jelen vannak a sajtóban, csak nem azért, mert transzok, hanem az elért eredményeiknek, érdemeiknek köszönhetően. Ez sokkal megnyugtatóbb lenne.