Növekedés, majd egyensúly

Az előttünk álló másfél esztendőben nem a költségvetési hiány gyors csökkentése lesz a cél.

Képcím Költségvetés - Varga Mihály benyújtotta a 2022-es költségvetés tervezetét Képszöveg Budapest, 2021. május 4. Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átnyújtja a 2022. évi költségvetési törvényjavaslatot Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének a Parlamentben 2021. május 4-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Míg a Költségvetési Tanács azt szeretné, ha a kormányzat csökkentené az idei költségvetési hiányt, és azt javasolja, hogy a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt deficitet is mérsékelje, addig a Pénzügyminisztérium hajthatatlan, minden marad az eredeti elképzelések szerint. De kinek van igaza?

Először is leszögezhetjük, hogy szakmai vitáról van szó, és jó dolog, hogy egyik oldalon sem bólogató döntéshozók ülnek. A Költségvetési Tanácsnak abban igaza van, hogy mielőbb el kell érni azt a pénzügyi egyensúlyt, amely jellemezte a 2020-as év előtt a magyar gazdaságot. Ugyanis évtizedek óta nem tapasztalt helyzet állt elő: az uniós normának megfelelő, alacsony költségvetési hiányt produkált a kormány, ennek megfelelően az adósságráta is csökkent, közben 2018-ban és 2019-ben is öt százalék közeli, dübörgő ütemben bővült hazánk gazdasági teljesítménye. A boldog békeidőt azonban padlóra küldte a koronavírus okozta gazdasági sokk: mint a világon mindenütt, így nálunk is recessziót okozott a járvány, s ebben a helyzetben a kormány elkezdte fűteni a költségvetést. Míg a Költségvetési Tanács már jövőre az uniós értéknek megfelelő, három százalékos hiányt szeretne látni, a tervnél alacsonyabb adósságmutatóval, a 2022-es büdzsé előterjesztésében 5,9 százalékos deficitcél szerepel.

A kormány szándéka egyértelmű: röviden arról van szó, hogy magasabb gazdasági bővüléssel szeretné kinőni az adósságot és a hiányt. Tudniillik mindezt az éves gazdasági teljesítmény, vagyis a GDP arányában mérjük.

Nem túlságosan bonyolult közgazdasági status quóról beszélünk: a járvány elvett az életünkből, így a gazdaságból is mintegy másfél évet, és legalább ennyi időbe telik, mire normalizálódik a helyzet. Addig szükséges az állami beavatkozás a költségvetésen keresztül, ezért nő a hiány. A gyors visszapattanás lehetősége pedig benne van a levegőben: a gyorsan táptalajt vesztett ágazatok kezdenek magukhoz térni. A lezárásokkal érintett boltok a nyitásnak köszönhetően már a koronavírus előtti szintekre, a vendéglátás teljesítménye pedig a fölé ugrott vissza. Márciusban négymillió hatszázezer volt a foglalkoztatottak száma, amely megfelel a koronavírus-járvány előtti szintnek.

Ki kell térni arra is, hogy a gyors visszapattanás és a gazdasági helyreállás természetes következménye az infláció átmeneti növekedése, hiszen a szorult helyzetben lévő, fentebb említett ágazatok a kieső bevételt akarják visszakapni, s ennek velejárója a drágulás. Visszatérve a bevezetőben említett vitára: míg idén több mint hatezer (!) milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, addig jövőre több mint hétezer (!) milliárd, s kiemelt szerep jut ebben az állami beruházások felpörgetésére. Kétségtelen, hogy az alacsony költségvetési hiány és a csökkenő adósságráta jól mutat a nemzetközi pénzpiacokon, a világ befektetői körében, a magyar kormány azonban nem lóg majd ki a költségvetési fűtés miatt megnövekedő deficittel, sem idén, sem jövőre sem. Ráadásul erre felhatalmazást is kaptunk az Európai Uniótól.

Summa summarum: az előttünk álló másfél esztendőben nem a költségvetési hiány gyors csökkentése lesz a cél, hanem a nemzetgazdaság újraindítása. Aki pedig választási büdzsét vél felfedezni a törvénytervezetben, elég átolvasnia a nem túl hosszú, több mint háromszáz oldalas dokumentumot. Átlátható szerkezetű az előterjesztés, és szó sincs benne osztogatásról. De jöjjön a képlet: az állami és uniós pénzek nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek, amelynek apropóján az államadósság is gyorsabban kinőhető, ha pedig ez összejön, a növekedés az egyensúlyt is helyreállítja. Valószínűleg így látja ezt a Nemzetközi Valutaalap is. Az IMF frissen kiadott tavaszi világgazdasági prognózisában ugyanis úgy javította a 2021-re várt magyar növekedési kilátásokat, hogy az egybecseng a Pénzügyminisztérium májusban benyújtani tervezett pótköltségvetésének a tervezett sarokszámaival. A legutóbbi, októberi előrejelzésben a Nemzetközi Valutaalap közgazdászai még kisebb lendülettel számoltak.

Abban semmi extrém dolog nincs, hogy egy rendkívüli helyzet különleges intézkedéseket igényel. Ugyanakkor az adósság növekedéssel történő kinövése régi, közismert szabály.

A pudingot sem kell megenni hozzá.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese