Ki fizesse a klímacechet?

Mindenki tiszta környezetet és klímasemlegességet akar – egészen addig, amíg nem neki kell megfizetni ennek a költségeit.

Svájci rendőrök elvezetnek egy klímavédelmi aktivistát a svájci parlament épülete elől Bernben 2020. szeptember 23-án. A parlament előtti megmozdulást a Rise up for Change környezetvédő szervezet klímavédelmi hete keretében tartották. MTI/EPA/Keystone/Anthony Anex Fotó: Anthony Anex

A BBC drámai hangon számolt be a fejleményekről. A szavazás eredménye, miszerint a választópolgárok a kormány „alaposan kidolgozott” tervét elutasították, „hatalmas sokk”. Az eredmény „aláássa Svájc stratégiáját” és „pusztító csapás” a környezetvédőkre nézve. A svájci kormány viszont, amely támogatta a kezdeményezést, máshogy értékelte a történteket. Svájc környezetvédelmi minisztere, Simonetta Sommaruga szerint a népszavazás eredménye „nem a klímavédelem elutasítása, csupán a törvényé, amelyről szavaztunk”. A miniszter helyesen értékelte a helyzetet, hiszen egyáltalán nem jelenthető ki, hogy a svájciaknak ne lenne fontos a környezet védelme.

A Századvég az Európa projekt keretében 2020-ban végzett közvélemény-kutatásának az eredményei arra világítanak rá, hogy a svájciak nyolcvan százaléka valamennyire tart a klímaváltozástól. Ez az érték csupán két százalékponttal marad el az EU 27 tagállamának, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc aggregált adataitól. A környezeti aggódás mértéke valamelyest a politikai értékválasztásban is leképződik, hiszen a 2019-es választásokon a Zöld Párt 13,2 százalékot ért el, tizenhét hellyel többet a Svájci Nemzeti Tanácsban, mint az azt megelőző választáson.

A 2020-as Európa-projekt rávilágít arra is, hogy a svájci lakosok háromnegyede szerint olyan megoldásra van szükség a klímaváltozással kapcsolatban, amelyben a legnagyobb szennyezők viselnek több terhet, és csak negyedük gondolja azt, hogy mindenkinek ugyanolyan mértékben kell viselnie a terheket. Svájc esetében is ugyanaz a mintázat rajzolódik ki, ami számos helyen tapasztalható volt korábban: a lakosság nem hajlandó egyedül megfizetni a klíma- és környezetvédelem költségeit. A kormány le is vonta a következtetést, miszerint olyan intézkedéseket kell találniuk, amelyek nagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkeznek. Példaként a svájci környezetvédelmi miniszter az üzemanyag-importőrök felelősségének a kiterjesztését említette, miszerint köteleznék ezeket a cégeket, hogy fektessenek be a klímavédelmi projektekbe.

Milyen tanulságot vonhatunk le a történtekből? Véleményem szerint a képlet egyszerű: az emberek változást akarnak, de nem szeretnék meginni a levét. Mindenki szeretne élhetőbb környezetet magának és a gyermekeinek, de az ide vezető útnak vonzónak kell lennie. Még a világ egyik legmódosabb országában, Svájcban sem tűnik ésszerűnek, hogy a lakosság mélyen nyúljon a zsebébe, és hozzon súlyos áldozatot a klímaváltozás elleni küzdelem oltárán, miközben a nagy, szennyező cégek sok esetben csak látszatintézkedéseket tesznek, és az esetleges környezeti költségeiket megint csak rá, a lakosságra terhelik.

Ha ez a döntés Gambiában, Örményországban vagy Moldovában születik, mindenki meghúzza a vállát. Természetes, hogy ahol az egy főre eső GDP és az életszínvonal alacsony, ott az emberek nem hajlandók abból a kevésből áldozni, amijük van. Ez a döntés azonban a világ egyik legvagyonosabb országában született. Éppen ezért a svájci példának intő jelként kell szolgálnia a döntéshozók számára.

Egyértelmű jelzés ez, amelyben a svájciak kijelentették, hogy a politikának más megoldást kell találnia a probléma kezelésére, ők ugyanis nem hajlandók egyes-egyedül megfizetni a klímavédelem költségeit. Talán eljött az ideje a paradigmaváltásnak, amitől kezdve a döntéshozók a klímavédelemmel kapcsolatos cechet nem kizárólag a lakosságnak nyújtják be, hanem sokkal inkább igyekeznek bevonni a nagy környezetterhelőket ezek megtérítésébe.

A szerző a Klímapolitikai Intézet igazgatója

A borítóképen: svájci rendőrök elvezetnek egy klímavédelmi aktivistát a svájci parlament épülete elől Bernben 2020. szeptember 23-án. A parlament előtti megmozdulást a Rise up for Change környezetvédő szervezet klímavédelmi hete keretében tartották.

Fotó: MTI/EPA/Keystone/Anthony Anex