A kérdéskör

A Fidesz azért fogadta el a gyermekvédelmi törvényt, mert annak tartalma politikai programjának fontos része, s mert azt akarta, hogy erről a kérdésről szóljon a 2022-es választás előtti közéleti vita. Az önkormányzati választáson nem tartalmi kérdések, hanem egy politikus botránya befolyásolt több szavazót is, s alighanem az akkor felülkerekedő Karácsony Gergely szívesen lépne bele ugyanabba a folyóba. Az az érdeke, hogy a reflektorfény ne személyes kvalitásaira, hanem a hatalmat gyakorlók gyengeségeire irányuljon.

Egy demokrácia akkor működik jól, ha a választók nem hirtelen felindulásból, hanem alapos megfontolással, az alkalmasabb, szimpatikusabb és a jobb programot képviselő országvezetőre tudnak szavazni. A kormány által kezdeményezett népszavazás kérdésköre jól mutatja a két magyarországi politikai tábor vezetőinek eltérő család-, gyermek- és jövőképét, azaz valódi választási lehetőség elé állítja a polgárokat. A hagyományos jobboldal mindig a család, és ezáltal a szülők társadalmi szerepét és felelősségét hangsúlyozta.

A baloldal viszont a haladás, a felvilágosodás és a „társadalmi kötöttségek” alóli mentesülés híve.

Az egyre inkább Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldali összefogás gondolkodása más kérdésekben is élesen különbözik a nemzeti oldalétól, legyen szó Brüsszel szerepéről, az adókulcsokról vagy épp a magyarság összetartásáról, de a gyermekvédelem ügye van legközelebb a legtöbb ember életéhez ezek közül, legyen szó leendő vagy tényleges szülőkről, illetve a nagyszülőkről. A gyermekek nevelése mindannyiuknak fontos lehet.

Még nem ismert, hogy pontosan mely kérdésekben lesz kiírva a népszavazás, hiszen a kezdeményezettek közül a választási bizottság és az igazságszolgáltatás még megsemmisítheti egyiket-másikat. Szemben a brüsszeli vádakkal, a magyar jogállam működik. A kérdések azonban másodlagosak, a lényeg a kérdéskörön van. Márpedig e kérdéskörről biztosan lesz népszavazás. A kormánypárt ­láthatóan pontosan kiszámolta, hogy legyen közjogi esélye a parlamenti választások előtti szavazásnak, s ha az ötből egyetlen kérdés is marad kiírható, mindenki érteni és tudni fogja, hogy itt a népszuverén miről is dönt valójában.

A részvétel

Ellenvetésként felhozható, hogy a migráció és különösen a Magyarországra kényszerített „betelepítési kvóta” elleni népszavazás is sokakat érintett és érdekelt, az akkori népszavazáson mégis csupán a jogosultak alig több mint 41 százaléka jelent meg, s ezért az nem volt érvényes. Ez igaz, de két fontos különbség azonosítható. Egyrészt a migrációkritikus, öt évvel ezelőtti népszavazás kapcsán reális esély volt az érvényes népszavazásra. Nem a 3,3 millió kormánypárti szavazat volt kevés, hanem az ellentábor bojkottja hatásos. Azokban az években a Fidesz kétharmados többsége elolvadt a parlamentben, így a világos népszavazási eredmény kevés volt az alkotmány megváltoztatásához.

A Gyurcsány-koalíció most is a népszavazás bojkottjában hisz. Még a szélsőjobboldaliból balliberálissá alakuló, „politikai transznemű” Jobbik is ezt szorgalmazza, holott vezetője júniusban egész frakciójával megszavaztatta a gyermekvédelmi törvényt. A baloldal régi és új törzsszavazói, elkötelezett támogatói tehát nem lesznek jelen a népszavazáson.

A bojkott értelmetlensége

Csakhogy 2021 vagy 2022 elejének Magyarországa máshogy néz majd ki, mint a 2016-os évé. A világos népszavazási eredménynek nem kell közjogilag is érvényes kötelezettséget teremtenie az Országgyűlésnek, a kormánypártok kétharmados többsége e nélkül is tud alkotmányt módosítani vagy sarkalatos törvényt alkotni. Ami 2016-ban hiányzott, a 2018-as választásnak köszönhetően most a Fidesz és a KDNP képviselőinek biztosított. Egyértelmű társadalmi támogatás esetén legitim módon tudnak még erősebb védelmet adni egyes elveknek. Így, ha a kormány által kezdeményezett népszavazás nem is lenne érvényes, de mégis egyértelmű eredményt hozna, az a parlament felé közjogi felhatalmazásként lenne érthető. Mindez sűrű és aktív februári politikai idényt ígér, hiszen a népszavazás, annak közjogi következménye és a köztársasági elnökválasztás is egy időbe fog esni. Sejthető: a gyermekvédelmi törvény vitájában aligha fog „jobbliberális” személyt köztársasági elnöknek javasolni a kormányoldal.

A migrációellenes népszavazástól nemcsak a következményeiben, de az elvárásaiban is különbözik a gyermekvédelmi referendum. 2021-ben egyértelműen fogalmazott a miniszterelnök. Nem érvényes, hanem egyértelmű népszavazási eredményt hozó választ szeretne elérni. Olyan helyzet nem állhat elő, hogy sokan mennek el szavazni, de nem elegen. Ha sokan vesznek részt a népszavazáson, az már elegendő lesz a kormánynak. Hiába bojkottálja a kezdeményezést a baloldal, az egyértelmű eredmény (öt éve a szavazók több mint 98 százaléka a kormány oldalán volt) már győzelem a kormányoldalnak.

A taktika

Természetesen minden valamirevaló politikus a pártversenyre is gondol szavai megválasztásakor és cselekedetei megtervezésekor, nemcsak programjának tartalmára. A kormányzati népszavazás kezdeményezése is megfelel ennek a kritériumnak. A fideszes tábor – jól láthatóan – egységes a gyermekvédelem ügye mentén. Szinte minden Fidesz-szavazó egyetért a júniusban elfogadott törvény lényeges elemeivel. Ugyanakkor a választási győzelem reményében összetákolt Gyurcsány-koalíción belüli különbségek egyértelműek, az idősebb baloldali szavazók természetes konzervativizmusuk, a Jobbik szavazói ideológiai múltjuk miatt ebben az egyetlen kérdésben a kormány oldalán vannak. Legalább a baloldali tábor negyede-ötöde a gyermekvédelem pártján áll, a Fidesz tehát a népszavazást a magyar belpolitikában a baloldali pártok és baloldali választók közötti elidegenedés erősítésére is használhatja.

E pártok két reakciót adhatnak. Egyrészt kitarthatnak a közös koalíció mögött, a programszintű konvergenciát tovább folytatva. A Jobbik vezetője első tanácstalanságában ezt az utat választotta, a Pride-on felvonuló néhány párttársának üzenetével. Ennek következménye lesz azonban, hogy a Jobbik 2018-as szavazótábora tovább csökken. Másrészt a szivárványkoalíció a szivárványkérdésben szét is szakadhat. Egyelőre erre nyilvános jel nem utal, de elméleti forgatókönyvként nem lehet kizárni, a választásokig hátralévő kilenc hónap még sok fordulatot hozhat.

A népszavazásnak a magyar belpolitikán túlmutató európai taktikai dimenziója is van. Napnál világosabb, hogy a brüsszeli hatalmi centrumban hangadó körök a magyar gyermekvédelmi törvény miatt akadályozzák hazánk európai forrásainak folyósítását, a helyreállítási terv jóváhagyását. Céljuk, hogy a magyar belpolitikába beavatkozzanak és egy engedékenyebb miniszterelnököt jelöljenek ki. Csakhogy belső ellentmondásba ütköznek: ha korábban fontos volt a helyreállítás azonnali megkezdése, most ideológiai okokból miért nem az? Ezek alapján sejthető, hogy hamarosan mégis megszületik a magyar pénzügyi terv engedélye. Talán nem véletlen, hogy mindez a szeptember 26-i német parlamenti választás után várható. A brüsszeli körök azonban a költségvetési támogatások jóváhagyásához szeretnék, ha a magyar kormány legalább szimbolikusan ellépne a gyermekvédelmi törvénytől. A népszavazás erre a közvetett elvárásra ad taktikus választ. Nem a magyar kormányon, hanem a magyar embereken múlik mostantól, hogy megmarad-e a gyermekvédelmi törvény. Szeptemberben pedig a magyar emberek még nem fognak dönteni tudni, azaz nincs a magyar járandóságért cserébe semmilyen engedményre esély és lehetőség sem.

Garancia a folytatásra

Azt, hogy sikeres lesz-e a kormány népszavazási kezdeményezése, végül is nem az dönti el csupán, hogy sokan mennek-e el és hogy egyértelmű döntés születik-e. Ezek is nagyon fontosak, de nem elegendők. A magyar alkotmányjog értelmében a népszavazásoknak három évig van kötőerejük. 2022 tavaszán azonban négy évre választ Magyarország új parlamentet. A népszavazás ennek a parlamenti választásnak lesz a jobboldali előválasztása. Várható, hogy egy új társadalmi szerződésre irányuló szándéknyilatkozat születik majd, de a szerződés megkötése és betartása csak akkor biztos, ha a Fidesz megnyeri a választásokat. A Gyurcsány-koalíció megígérte, hogy hatalomra kerülve eltörli-átalakítja a törvényt, Orbán Viktor viszont biztos, hogy e törvény szellemében folytatná kormányzását. Jövőválasztás következik.

A szerző a Nézőpont Intézet vezetője

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)