A gyermekvédelmi népszavazás nemcsak a gyerekekről és nemcsak a szexuális nevelésről szól, hanem Magyarország jövőbeli kormányzásáról is. A fekete-fehér alternatívák közötti döntéssé egyszerűsödött jövő április-májusi választás kimenetelétől függ, hogy a népszavazás megmarad egy társadalmi szerződés szándéknyilatkozatának, vagy kormányprogram lesz belőle.
A kérdéskör
A Fidesz azért fogadta el a gyermekvédelmi törvényt, mert annak tartalma politikai programjának fontos része, s mert azt akarta, hogy erről a kérdésről szóljon a 2022-es választás előtti közéleti vita. Az önkormányzati választáson nem tartalmi kérdések, hanem egy politikus botránya befolyásolt több szavazót is, s alighanem az akkor felülkerekedő Karácsony Gergely szívesen lépne bele ugyanabba a folyóba. Az az érdeke, hogy a reflektorfény ne személyes kvalitásaira, hanem a hatalmat gyakorlók gyengeségeire irányuljon.
Egy demokrácia akkor működik jól, ha a választók nem hirtelen felindulásból, hanem alapos megfontolással, az alkalmasabb, szimpatikusabb és a jobb programot képviselő országvezetőre tudnak szavazni. A kormány által kezdeményezett népszavazás kérdésköre jól mutatja a két magyarországi politikai tábor vezetőinek eltérő család-, gyermek- és jövőképét, azaz valódi választási lehetőség elé állítja a polgárokat. A hagyományos jobboldal mindig a család, és ezáltal a szülők társadalmi szerepét és felelősségét hangsúlyozta.
A baloldal viszont a haladás, a felvilágosodás és a „társadalmi kötöttségek” alóli mentesülés híve.
Az egyre inkább Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldali összefogás gondolkodása más kérdésekben is élesen különbözik a nemzeti oldalétól, legyen szó Brüsszel szerepéről, az adókulcsokról vagy épp a magyarság összetartásáról, de a gyermekvédelem ügye van legközelebb a legtöbb ember életéhez ezek közül, legyen szó leendő vagy tényleges szülőkről, illetve a nagyszülőkről. A gyermekek nevelése mindannyiuknak fontos lehet.
Még nem ismert, hogy pontosan mely kérdésekben lesz kiírva a népszavazás, hiszen a kezdeményezettek közül a választási bizottság és az igazságszolgáltatás még megsemmisítheti egyiket-másikat. Szemben a brüsszeli vádakkal, a magyar jogállam működik. A kérdések azonban másodlagosak, a lényeg a kérdéskörön van. Márpedig e kérdéskörről biztosan lesz népszavazás. A kormánypárt láthatóan pontosan kiszámolta, hogy legyen közjogi esélye a parlamenti választások előtti szavazásnak, s ha az ötből egyetlen kérdés is marad kiírható, mindenki érteni és tudni fogja, hogy itt a népszuverén miről is dönt valójában.