A publikált számok – nem meglepő módon – sem komolyabb érdeklődést, sem népharagot nem váltottak ki, vagyis látszólag nem értek el semmilyen látható konkrét célt, de spekulációra alkalmasak, miközben már ezek nyilvánosságra hozatala is sérti az ország biztonsági érdekeit. Sérti, mert a rendvédelem működésében zavart okoz. Az operatív logika minden hasonló, a szolgálatok működésével összefüggő megnyilvánulás esetében a mögöttes szándékot keresi. Miért, kinek jó, mi lehet a következő lépés – folyik az elemzés – de leginkább külső, illetéktelen támadásként élik meg. Az operatív munka, valamint a szervezet aktivitása lelassul. Ha ez a sanda cél, jól sakkozott a támadó, bárki legyen is a háttérben. Ugyanis nem lehet leragadni annál a lehetőségnél, hogy az újságíró éppen ráért, és eme számok publikálásával akarta teljesíteni a szerkesztőség által tőle megkövetelt havi karakterszámot. A szolgálatok semmi esetre sem elégedhetnek meg az ilyen banális magyarázattal.

Fel kell tenniük a kérdést: Kik ezek a toll- és szemforgatók? Hogyan kerültek egy ilyen téma közelébe, mi motiválta őket, és milyen eredményt vártak az adatok nyilvánosságra hozatalától? Netán hazaárulók vagy egyszerűen fogalmuk sincs a haza védelmének összetettségéről? Az sem kizárt, hogy hiányoztak az újságíró-iskola témát kezelő órájáról. Abból a szempontból, hogy írásuk gyengítheti az ország biztonságát, mindegy is az igazi indíték. Megjegyzem, a tudatlanság – logikátlanságából következően – időnként nagyobb kárt tud okozni, mint az előre megfontolt szándék. Véletlenek pedig ritkán vannak. A beszéd, a szavak eltévedhetnek, de amikor leírunk valamit, van elég idő a mondanivaló átgondolására. Nem életszerű hirtelen felindulásból papírra vetni értelmetlenségeket, ami aztán még az olvasóhoz is eljut. Mindezt úgy, hogy egy szerkesztőségi stáb bármikor felhívhatná „eltévedt” kollégájuk figyelmét a biztonsági kockázatra.

Vagyis van, amit mégis állíthatunk. A tárgyalt adatok valamilyen szándék mentén kerültek napvilágra. Szakmai értelemben elfogadhatatlan, a törvény miért nem deklarálja, hogy már a jelzett számok is minősített adatok, amiket tilos az utcán tárgyalni? Arról van szó, hogy az ellenérdekű szolgálatok, de a bűnözői csoportok szakemberei is képesek a számokból levonni az őket érdeklő trendeket, például az elhárítás leterheltségének a mértékét. A civil világnak semmit nem mondó mozaikelemek a speciális érzékenységű rendszereknek nagyon is fontos információt hordoznak. A titkok világában a töredékinformáció jelentheti a hiányzó láncszemet. Egyes hírportálok meggondolatlan fontoskodása pedig segíthet hozzájutni az ilyen mozaikhoz, és máris oda a védettség.

Sosem az a kérdés, lehet-e védelem nélkül élni. Az igazi kihívás az optimális stratégia meghatározása. A megfelelően kiválasztott stratégián múlik a védelem. A biztonság garantálásának taktikai formái pedig a stratégiából táplálkozva épülnek fel. Aki taktikai érdekből felülírja mindezt, biztos veszíteni fog még részsikerek esetén is. Példánknál maradva, egy meggondolatlan sajtóhír képes súlyos károkat okozni egy ország védelmi rendszerén. Különösen igaz ez arra az esetre, ha nem unaloműzésből készült a cikk. Amennyiben a publikáló megbízást teljesített, például erkölcsileg akarta gyengíteni a magyar szolgálatokat, akkor nemzetbiztonsági kockázatként értékelhető a nyilvánosságra került írás, függetlenül attól, hogy a törvény milyen kitételt tartalmaz.

Életünk nyugalma számtalan összetevőből áll. Az elsők egyike a védelem, amely a biztonságunk garanciáit jelenti. Védelemre van szükség az ország látható határain, valamint láthatatlan harcterein, mert így érhetjük el élhető világunk teljes védettségét.

A szerző titkosszolgálati szakértő

Borítókép: Unsplash