2022. december 31-ét írjuk. Ismét elmúlt egy esztendő a XXI. századból, és így év végén hatezer karakter erejéig visszalapozhatunk az időben, elemezve, mi is történt 365 nap alatt. Igen, jól olvasták, 2022. december 31-ről van szó!
Nyissunk hát tiszta lapot – tabula rasát –, és nézzünk „hátra a jövőbe”. Szilveszter van, így bármi elképzelhető, még talán az is megbocsátást nyer, ha a jósnők kenyerét elvéve beszélünk a remélt tényekről vagy a kívánatos tendenciákról, mindarról, ami 2021. december 31. és 2022. december 31. között történt, történhetne. A tiszta lap segítségével láthatóvá tehető, amint a mesterségesen létrehozott és talán véletlenül – legalábbis reméljük – az emberiségre szabadított Covid-mutánsok megjelenése súlyos következményekkel, életek elvesztésével, munkahelyek eltűnésével, életmódunk átalakításával és ami a legfeltűnőbb, gondolkodásunk élesítésével járt együtt. Megértettük, főként a nyugati civilizáció tömegeit látva, hogy saját sorsunkért mi saját magunk vagyunk felelősek. Az emberek tőlünk nyugatra sem várhatják el a hatalomtól – cserébe a látszat jólétért – azokat a döntéseket, melyeket mindenkinek magának kell meghoznia.
Döbbenetes felismeréssé vált, hogy a baj egyedül jár, mert ahogy növekszik, egyre inkább magára hagyja az egyes embert. Még az is lehet, hogy ez a valódi életformája a Homo sapiensnek. Az irányított civilizáció számtalan életigenlő dolgot kiölt a természetes létezési formákból, hiszen amit őseink még a gyakorlatban alkalmaztak, arról nekünk lassan már emlékeink sincsenek. Gondolják csak meg, A-ból B-be eljutni egy női hangon beszélő robot segít, egy GPS-nek álcázott kütyü segítségével. Ráadásul okokat keresünk arra – klímaváltozásnak álcázott szlogenekben –, hogy a természetes életünk modernizációját, másként fogalmazva: elvesztését megfoghatatlan dologra próbáljuk áthárítani. S lám, mekkora kihívással szembesültünk például a Covid-járvány formájában, amikor kétségbeesésünkben megosztottuk a társadalmat oltást támogatók és oltásellenesek táborára.