Matolcsy György és munkatársai folyamatosan hangsúlyozták – a cikk állításaival ellentétben –, hogy az MNB-nek nem célja a nyereségesség. A HVG írása Surányi Györgyöt idézi, aki már ki tudja, hányadszor vádolja azzal az MNB-t, hogy a nyereséget sikerkritériumnak tekinti. Egy volt jegybankelnöknek nem megbocsátható, ha tudatlanságból vagy épp tudatosan félremagyarázza a tényeket. Szomorú, hogy Surányi György gyakorlatilag nem ismeri vagy nem akarja megismerni az MNB működését meghatározó alapvető dokumentumokat, így a jegybanktörvényt vagy az MNB alapokmányát sem, ezekben ugyanis egyértelműen benne foglaltatik, hogy mi a feladata a jegybanknak.

De voltaképpen miből és miért keletkezett a jegybanki nyereség? Miután az MNB levitte az indokolatlanul magasan tartott alapkamatot 7 százalékról 0,9, majd 0,6 százalékra, illetve bevezette az önfinanszírozást, gyakorlatilag azt érte el, hogy 200–300 milliárd forintot nem a pénzintézeteknek adott oda, hanem azt közösségi célokra fordította, osztalékot fizetett és eredménytartalékot halmozott fel.

A 2014-es 520 milliárdos rekordnyereség az MNB által kezdeményezett forintosítás aktív menedzselésének és sikerének volt köszönhető, ami a devizahitelesek sokaságát mentette meg. Egyszeri tételnek tekinthető, mivel ekkora nyereség soha nem volt azelőtt – és talán nem is lesz már, hiszen ha az infláció miatt magasabb a kamat, az befolyásolja a jegybanki nyereséget is.

Az egyszeri, kiugró méretű nyereségnek egyébként nagyjából a felét fordította a jegybank – az MNB közgondolkodási programjának keretében – a HVG cikkében szintén sokat emlegetett jegybanki alapítványok létrehozására, amelyek már régen bizonyították, hogy a sok-sok korábbi támadás és vádaskodás velük szemben mind alaptalan volt.

A mintegy évtizedes eredményes működés és a transzparens gazdálkodás után az alapítványokkal összefüggésben újfent nekiállni „köztörvényesezni” mélységesen felelőtlen és szánalmas próbálkozás.

Dicséretes ugyanakkor, hogy a cikk szerzőjének a jegybanki adatok böngészése közben sikerült azért rábukkannia arra is, hogy a jegybank hatszázmilliárd forintos osztalékot befizetett, de persze az elkerülte a figyelmét, hogy emellett – a jelenlegi infláció menedzselésére is felkészülve – még 208 mil­liárdos eredménytartalékot is képzett.

A HVG szakmai hozzáértést szinte egyetlen sorában sem felmutató „elemzése” végül „pénzpumpa” megnevezéssel illeti a pandémia okozta válságot kezelő jegybanki programot. Ez a program jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2020 elején nem omlott össze az ország a pandémia súlya alatt. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéscsomagja nemzetközi összevetésben is az egyik legnagyobb forrást, szinte felfoghatatlan összeget, 11 ezer mil­liárd forintot biztosított a koronavírus megjelenése óta a magyar gazdaságnak. Ha ehelyett a jegybanki vezetés elkezdett volna már a járvány elején szigorítani – ahogyan ezt Surányi György szerette volna –, biztosan tönkretette volna a gazdaságot. Aki mégis ezt a megoldást látta volna jobbnak – és ehhez a meggyőződéséhez még komoly arcot is tud vágni –, az egész egyszerűen dilettáns.

A mostani, hatékonyan működő, a magyar érdekeket szem előtt tartó, nem csak a nevében nemzeti bankot egyáltalán nem lehet összehasonlítani az előzőkkel. Ez az új szemléletű aktív jegybank célzott programokkal (NHP, NKP), sikeres válságkezeléssel bizonyította, hogy működése nemcsak a kormány, de a magyar emberek, vállalkozások számára is jelentős értéket képvisel.

Elavult mércével kritizálni felesleges tevékenység. A válságok rámutattak arra, hogy a központi bankoknak az infláció alacsony szinten tartása mellett a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében már több téren is ki kell fejteniük a tevékenységüket. A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetése az intézményi feladatkörét, céljait, eszközeit is ennek megfelelően alakította ki, így ennek köszönhető, hogy olyan sikereket tudhat magáé­nak, amiknek a korábbi struktúrában működő MNB a töredékét sem tudta felmutatni.

A szerző közíró

Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája az épület bejárati kapuja mellett a főváros V. kerületében a Szabadság tér 8–9. szám alatt (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)