Fölösleges lenne győzködésbe kezdenem. Bizonygatva, hogy minden mismásolás ellenére Magyarországon is régóta „érzékenyítenek”, vagyis tartanak szexuális felvilágosító órákat az LMBTQ-lobbi szervezetei egyes oktatási intézményekben, vagy hogy a kedves szülő kicsit jobban figyeljen oda a gyereke médiafogyasztási szokásaira netflixestül, tiktokostul, mert akkor hamar kiderülne neki is, hogy milyen szinten ömlik ránk, Magyarországon is ez az őrület.
Ehelyett inkább pont a liberális sajtóból hozok egy olyan példát, amely a bizonygatásnál élesebben mutatja, mennyire nem álproblémák a fent nevezettek, s ha nem szabnánk gátat a terjedésüknek, mi várna Magyarországra is néhány éven belül. A szóban forgó interjú a liberális értelmiség sokszor csak ÉS-ként emlegetett kedvenc lapjában jelent meg (mint tudjuk, azért ÉS, mert sem élet, sem irodalom nincs benne, csak valami „és”). Feltételezem, amolyan ismeretterjesztő céllal: lám, a haladó Nyugaton, amelytől a „patás ördög” minket elvág, milyen magától értetődő a transzneműség, mennyire a mindennapok része a genderideológia, s ennek folyományaként milyen fontos a nemi átalakító műtétek és az ezt végrehajtó klinikák szerepe – igen, a gyerekek körében.
Az interjúalany egy bizonyos Annelou L. C. de Vries holland gyermek- és ifjúsági pszichiáter, az amszterdami Vrije Universiteit oktatókórház genderdiszfória tudásközpontjának kutatóorvosa (lám, a haladó Nyugaton ilyen is van!). A beszélgetés (A belsőleg megélt nem. In: Élet és Irodalom, 2021. július 9.) apropója a bevezető szerint az volt, hogy Hollandiában tavaly módosították a transzgender törvényt (sic!), amely már eredetileg is lehetővé tette transzgender személyek nemváltoztatását, azaz a hivatalos nyilvántartásban szereplő születési nem és név megváltoztatását, csakhogy ezt a lehetőséget feltételekhez kötötte. Például ahhoz, hogy az illető legalább 16 éves legyen, szakértői nyilatkozatot nyújtson be egy bíróságon a születési nemtől eltérő megélt nemnek a huzamos fennállásáról, valamint túl legyen (!) a sterilizáción és a nemi átalakításon. Az már ennyiből is világos lehet a magyar olvasónak, hogy az LMBTQ-körökben mintának vett holland modell alapján úgy lehet papíron is más nemű az illető 16 éves korára, hogy már kiskorától kezdve hosszú éveket töltött pubertásblokkolók szedésével, majd hormonkezeléssel, s még bőven kamaszkorban (!) kés alá feküdt.