Az Orbán-kormány megbuktatása a céljuk, hogy egy új kabinet a hatalomváltás után mindenben kiszolgálja a külföldi érdekeket: igent mondanának például az energiapolitikai szankciókra. Nézzük a dollárbaloldal machinációit!

A kampányfinanszírozási ügy azért tűnik újdonságnak a rendszerváltás utáni politikatörténetben, mert Márki-Zay Péter balos miniszterelnök-jelölt nyíltan, konkrét számokat mondva beszélt az ügy részleteiről. 

A folyamat dióhéjban: a Korányi Dávid (Karácsony Gergely főpolgármester diplomá­ciai főtanácsadója és egy sor nemzetközi NGO fizetett munkatársa) ügyvezetésével működő, az amerikai baloldalhoz igen közel álló Action for Democracy 1,8 milliárd forinttal segítette az ellenzék kampányát. A Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás és pénzmosás gyanújával rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Mindezt most tudjuk, viszont feltételezhetjük, hogy hasonló rendszerben korábban is mehetett pénz baloldalhoz. Kanyarodjunk vissza 2013-ig, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta MSZP-s „csúcsidőszakáról”, hogy „én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk”!

Ha nem az európai elvtársak voltak a finanszírozók, akkor kizárásos alapon csak amerikai demokrata körökre és nem kormányzati szereplőkre (NGO-k) gondolhatunk. Ahogy a 2022-es kampányban is bebizonyosodott. 

Az biztos, hogy Gyurcsány kiváló kapcsolatokat ápol a demokratákhoz közel álló Charles Gatival, aki – milyen véletlen egybeesés – az Action for Democracyban is szerepet vállal. Gati 2012-ben értekezett arról, hogy Orbán Viktor kormányát „ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen, elmozdítják”. Ezután nem sokkal a polgárháború lehetőségét is felvetette. 

Nemcsak Gyurcsány, hanem Korányi volt főnöke, Bajnai egykori Haza és Haladás Alapítványát is egy az amerikai Demokrata Párthoz közeli, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterhez, illetve Soros Györgyhöz köthető demokrataközeli szervezet, a Center for American Progress (CAP) támogatta.

Bízom benne, hogy a nyomozás ebben az esetben eredményes lesz.

A tapasztalataink azonban mást mutatnak. Nem tudunk például semmit a tavaly ősszel kirobbant Városháza-botrány vizsgálatáról sem. Eddig nem gyanúsítottak meg senkit, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik. 

A rendőrség befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt jár el az ügyben. Ez a botrány is azt mutatja, hogy a balliberális hálózat körülfonja a fővárosi önkormányzatot. Olyannyira, hogy még az annak otthont adó, Budapest egyik legértékesebb telkén található Városháza eladásában is szerepet vállaltak volna.

A balliberális érdekkörök a Városháza-­gate-ben az üzleti arcukat villantották fel. Az Anonymous-féle hangfelvételek a kilencvenes és kétezres évekből ismert MSZP–SZDSZ-es privatizációs technikát idézik. A színfalak mögött kezdtek tárgyalgatni egy fővárosi tulajdonú, tehát közvagyont képező épület eladásáról külföldi befektetőkkel. 

Ez a tény már önmagában is botrány, de a folyamat során az is kiderült, hogy a budapesti ingatlanvagyon elemeinek értékesítése során „jutaléki rendszer” működött. A hangfelvételeken feltűnik Bajnai Gordon is, ahogy a budapesti baloldali koalíció mindennapi küzdelmeiről is beszél. 

Ebből arra következtethetünk, hogy a baloldal, ha hatalomra jut, az első az üzlet. Bajnai üzlettársa és barátja, Gansperger Gyula részletesen taglalta, hogy Karácsony bizalmasai – Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes és Tordai Csaba jogi főtanácsadó – valójában Bajnai emberei, és arra is kitért, nekik milyen szerepük van az ügyletekben. 

Kissnél házkutatást is tartott a rendőrség, voltak fővárosi bizottsági meghallgatások is az ügyben, amelyen Karácsony, Kiss és Tordai mindent tagadott – Bajnai el sem ment az ülésre. A főpolgármester szerint minden rágalom, ami a felvételeken szerepel. Aztán a nagy csend, semmit nem tudunk a fejleményekről.

A cikk elején Bajnait idéztük, amint a fővárosi baloldali hatalomtechnikát mutatja be. Gansperger továbbment, az érdekekről is vallott. 

Gansperger igazát a mindennapi ellenzéki politizálás és a kampányfinanszírozási technikájuk is bizonyítja. Sajnos nekünk a baloldalból is a legrosszabb jutott.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője

Borítókép: Ellenzéki nagygyűlés 2022. március 15. (Fotó: Havran Zoltán)