idezojelek

Rettegnek a téltől a németek

A valaha jól működő, fejlett ország az élet számos területén saját torzképévé vált.

Cikk kép: undefined
2022. 08. 18. 8:30

Élelmezési és agrárfordulat, energetikai és közlekedési fordulat, gender- és bevándorlási fordulat – ezek mind-mind annak az útjelzői, hogyan épül le egyedülálló módon egy működőképes, magasan fejlett állam egy diszfunkcio­nális kártyavárrá. Aki kifordít egy államot, mint egy bélést, az a létében fenyegetett torzképét kapja vissza. Következzenek az összezavarodott Németország pillanatfelvételei!

1. Élelmiszer-ellátás. „Az olcsó élelmiszer időszakának vége” – örvendezett júniusban Renate Künast korábbi zöldpárti agrárminiszter azon, hogy az ukrajnai orosz invázió következtében felmentek az árak. Néhány évvel ezelőttig még a politikai osztály erényei közé tartozott Németországban, hogy harcoljon a társadalmi jólétért és a munkahelyekért, ­azóta azonban már a Zöldek nevelő célzatú arcátlansága érvényesül. Az élelmiszerárak nem szökhetnek eléggé fel a Zöldek szerint. A népességet a Zöldek programjának megfelelően nevelik át, és csaknem minden párt asszisztál hozzá. Az emberektől elvárják, hogy vegánként éljenek, hagyjanak fel a létfontosságú hús fogyasztásával. Ezt a Zöldek a megfizethetetlen húsárak segítségével, valamint a növényi eredetű élelmiszerek árának állami támogatással való alacsonyan tartásával akarják elérni. A Zöldek szélsőségesen társadalomellenesek. A szövetségi környezetvédelmi minisztérium, amely a Zöldek egyik menedékhelye, hadjáratot folytat a szarvasmarha-tenyésztés ellen. Mostantól a gazdák szén-dioxid-adót fizethetnének a csordáik metángáz-kibocsátása után! Ez csak tovább növelné az élelmiszer árát és betenné a kaput az állattenyésztésnek. A Zöldek minden szégyenérzetüket elvesztették abban a hitükben, hogy egyedül dönthetnek a világ sorsáról. A világot akarják megmenteni, függetlenül attól, hogy ez mibe kerül, és hogy a végén az embernek lesz-e még helye benne.

2. Energiaválság, önnön hibánkból. Németország a fukusimai szökőár után energetikai nirvánába fordult. El az atomtól és a széntől mint megbízható energiahordozóktól a kiszámíthatatlan nap- és szélenergia irányába. A következmények katasztrofálisak, mégpedig az összes többi EU-tagállam számára is. Márpedig ha Németország elbukik, minden mást nehezen lehet megtartani. Nem hiába részesül mindenütt visszautasításban Robert Habeck, a sötétzöld német gazdasági miniszter, amikor gázszállításra kéri az uniós kollégáit. Azt mondják neki, Németország a világ legostobább energiapolitikáját folytatja, de számít a szomszédai segítségére, ha rosszul alakulnak a dolgok. Uniós kollégái azt várják Habecktől, végezze el a házi feladatát: az atomenergia felhasználásával, a szénkészletek kiaknázásával, német gáz repesztéses kitermelésével, vízenergiával, illetve a nap- és a szélenergia kiegészítő energiaforrásaival érje el az ország energetikai önellátását. Amennyiben Németország visszatér az energetikai észszerűséghez, újra számíthat európai megértésre. Jelenleg azonban az energiarendszere kettős – ennek megfelelően az árak is megkettőzöttek. A megkettőzés oka, hogy a nap- és szélenergiából származó minden egyes kilowattórát ugyanolyan nagyságrendben kell tartalék gázerőművekkel biztosítani, vagyis minél több a napelem és szélpark, annál több a gázerőmű is – mindez természetesen az orosz háború miatti gázínség kellős közepén. Mint említettük, ez a világ legostobább energiapolitikája, de le kell egyúttal szögezni, egyben a világ legtársadalomellenesebb energiapolitikája is.

A németek félnek a most következő téltől. Villanyradiátorokkal szerelkeznek fel, hogy ki tudják védeni a lehetséges fűtéskimaradásokat. De ha ezeket a készülékeket mind bekapcsolják ősszel és télen, a hálózatok túlterheltsége miatt igen gyorsan sötétség borul Németországra. Ha pedig még sok villanyautó-sofőr betankol áramból, miközben sem a nap nem süt, sem a szél nem fúj – mindkettő előfordulhat a természetben –, akkor országunk gyorsan odajut, ahová a Zöldek akarják, hogy jusson: vissza a természethez! Az őserdőben mindig áramkimaradás van.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Arnold Vaatz, a CDU/CSU Bundestag-frakciójának korábbi helyettes vezetője – és végzett matematikus – utánaszámolt a szélenergiának. Az érdekelte, mennyi áramot termel és mennyi energiát von el az alacsonyabb légrétegekből. Elképesztő számokat kapott. 2021-ben a német szélkerekek 113 ezer gigawattórát adtak a hálózatba. Ötvenszázalékos hatásfokkal működve ehhez 226 ezer gigawattórának megfelelő energiát vontak el az alacsonyabb légrétegekből. Vaatz érdekes módon folytatta a vizsgálatot: rátért a TNT-ekvivalensre. Mint ismert, egy kilotonna TNT-ekvivalens az az energiamennyiség, amely ezer tonna trinitrotoluol robbanásával szabadul fel. Az alacsonyabb légrétegekből kivont 226 ezer gigawattóra energia nagyjából 194 ezer kilotonna TNT-ekvivalensnek felel meg – ez pedig mintegy 15 500 olyan bombának, amilyet Hirosimára dobtak. Ez hetekre és a Bundestag-képviselők választókörzeteire lebontva azt jelenti, hogy minden egyes körzetben és minden egyes héten egy hirosimai bombának megfelelő energiát vonnak el az alacsonyabb légrétegekben. Az persze spekuláció, hogy ennek van-e és miként hatása az időjárásra és az éghajlatra, de meg kell ezt az aspektust is vizsgálni. Annál is inkább, mivel vannak már világszerte szakvélemények, amelyek a szél- és napelemparkokat is felelőssé teszik a térségi aszályért és a talajközeli felmelegedésért (a talajfedésért).

Christian Müller szociáldemokrata politikus, aki 1990 és 2005 között – tehát a Merkel-korszak előtt – volt Bundestag-képviselő, úgy fogalmaz: „Korábban, a Merkel-korszak előtt az oktatási normák közé tartozott, hogy nincs energiatermelés, csak energiaátalakítás, és ebből következően nonszensz megújuló energiáról beszélni. E folyamatok fizikailag megalapozottak, követik a termodinamika főtételeit és szemléletesen elmagyarázhatók – ám legalább fizikai alapismeretek szükségesek ehhez. Az energia átalakításának minden formája környezeti, sőt társadalmi következményekkel jár. Következésképpen egy fejlett ipari társadalomnak lehetősége van rá, hogy különbséget tegyen a kívánatos és a nemkívánatos hatások között, és kiválassza az energiaátalakítás legkedvezőbb formáját.”

3. Közlekedés. Németországban vita folyik a tartományi szintű regionális vonatjegyről, amely egységáron biztosítaná a közlekedést minden helyi és távolsági vasútvonalra. Állítólag számos német élne ezzel a havi szinten 60–90 eurós (24–36 ezer forintos) lehetőséggel, ám ez az árát tekintve kevéssé hihető. A legtöbb német éppen azt sem tudja, hogyan jön ki a pénzéből a hónap végéig. Egy drezdai közlekedéskutató a következő épületes mondattal rukkolt elő: „Meg kell néznünk, hogyan vonhatunk be több embert a helyi közlekedésbe, de azt nem feltétlenül, hogyan lesz az megfizethetőbb”. A Drezdai Műszaki Egyetem kutatóját biztosan jól fizetik; polgártársainak problémáit nem nagyon ismeri.

4. Média. A nyolcmilliárd euróból eltartott ARD/ZDF köztelevíziót végre mélyvízbe dobták. A víz már alsó ajka felső szélénél tart, és csorog le örökké szomjas torkán. E televíziók a kormány és az állami média Merkel-korszakban jellemző szervilizmusa óta először kerültek a közvélemény látókörébe, és egyhamar nem is kerülnek ki onnan. Szellőztetés és átalakítás van soron. Még a jövő zenéje, hogy a magas és kényszerű tévédíjakat eltörlik-e, mint Franciaországban. Mindenesetre kívánatos lenne. A végrehajtó hatalom és a negyedik hatalmi ág, a média egymástól való hírhedt kölcsönös függősége elviselhetetlen méreteket öltött.

5. Gender. A Springer kiadóvállalat eddig a német médiapiac konzervatív zászlóshajója volt. A Die Welt és a Bild a legfontosabb, milliós példányszámot elérő lapjai. Mostanra azonban a Zöldek genderátalakító mozgalma a Springer-házat is elérte, és feltétlen támogatását várja. Ezért mondott fel Ralf Schuler, a Bild berlini parlamenti szerkesztőségének vezetője.

Henry Morgenthau amerikai pénzügyminiszter 1945 után jelentéktelen agrárországgá akarta alakítani a náci Németországot. Elnöke azonban okosabb volt, és legalább az esélyt megadta Nyugat-Németországnak, hogy mindkét fél kölcsönös előnyére gazdaságilag jelentős állammá váljon. A Zöldek világszerte Morgenthau legjobb tanítványai. Óvakodjunk tőlük!

A szerző 1990 és 2005 között a szászországi SPD-képviselők vezetője, 2019-ben kilépett a Német Szociáldemokrata Pártból

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Lisi Niesner)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Fogadj be, Európa? Köszi, mégse!

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Csanytelek az egész ország

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Nevelőedző

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Nem állunk meg Schwechatnál

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.