Például amikor egy vizsgálóbizottsági ülésen trágár módon nyilatkozott a Városháza-ügy alapjául szolgáló hangfelvételekről. Kovács Péternek, a vizsgálóbizottság fideszes elnökének kérdésére, miszerint „Ön azt állítja, hogy ezek a felvételek nem valósak?”, a főpolgármester ezt válaszolta: „Én azt állítom, hogy sz…rok rá, hogy mi van ezeken a hangfelvételeken, elnök úr, ugyanis emberek beszélgetnek egymás között.” A közösségi médiában aktív főpolgármester a pozíciójához méltatlan kijelentéssel reagált egy posztjában a MÁV-applikáció működésével kapcsolatban: „Nem azért, de ha a BudapestGO olyan sz…rul működne, mint a MÁVapp, Budapesten már tüntetnének ellenünk.” De akadt olyan eset is, amikor úgy fogalmazott egy interjúban: „A XXI. században egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban, ami talán belefér, csak tönkreteszi azt, amiért ott vagyunk.”

Felvetődik a kérdés, hogy ezzel a stílussal mennyire szégyeníti meg a főpolgármesteri tisztséget és hogy mit gondolnak róla a budapestiek.
Ám alighogy hozzászokik az ember az efféle stílushoz, újabb megdöbbentő fejleménnyel találkoztam: 

Erre korábban nem volt példa. Így a folyosón lévő politikusoktól nem lehetett szabadon kérdezni. – A kollégáim aggódtak, hogy nem tudom megközelíteni az üléstermet – így indokolta Karácsony Gergely, hogy a sajtó munkatársainak mozgását korlátozták a Városházán. Simon András egyébként újságírói kérdésre azzal magyarázta az új eljárást, hogy többek között az Európai Parlamentben is hasonló módon lehet kérdezni a politikusoktól. Igaza van, sőt az említett intézményben a nem baráti újságíróknak nem adnak akkreditációt, lényegében nem léphetnek be a parlament területére.

– Szeretek budapesti lenni. Most lesz lehetőségem megmutatni, hogy miért – mondta el Simon András, amikor július 15-től kinevezték a fővárosi önkormányzat új kommunikációs igazgatójának, akinek a feladatai közé tartozik többek között Budapest tájékoztatási tevékenységének irányítása, a sajtóiroda, a sajtókapcsolatok, a közösségi médiafelületek és a kiemelt rendezvények felügyelete, továbbá összefogja a fővárosi cégek kommunikációs tevékenységét és kapcsolatot tart a kerületekkel. Nem mellékes körülmény, hogy pár hónappal ezelőtt még Márki-Zay Péter kampányát segítette. Simon szíves közreműködésével Márki-Zay minden idők legnagyobb mértékű győzelméhez segítette a Fidesz–KDNP-t. A korábbi tévést egyébként maga Márki-Zay hívta akkor a stábjába. Mostani kinevezésekor felvetődött, hogy mennyire jó ötlet egy bukott kommunikációs vezetővel erősítenie Karácsony Gergely csapatát, hiszen már a nyáron készült felmérések szerint igen jelentős volt a főpolgármester népszerűségvesztesége.

A friss kommunikációs igazgató mindenesetre láthatóan igyekszik az új pozíciójában, hogy mire is számíthatunk tőle a közeljövőben. Kíváncsi vagyok ugyanakkor, hogy meddig megy el és mit enged meg magának. 

Sőt, a volt városvezető nemcsak a rendszeresen megtartott sajtótájékoztatókon állt az újságírók rendelkezésére, hanem folyamatosan interjúkat adott nemcsak a közszolgálati és a kereskedelmi tévécsatornáknak, rádióadóknak, hanem a kormánypárti, ellenzéki vagy magát függetlennek mondó nyomtatott és elektronikus sajtónak is. Ezzel szemben ma már a írásban feltett kérdéseinkre sem válaszol a sajtókapcsolatokért is felelős igazgató. De persze nem lehetünk telhetetlenek, mert a főpolgármester előszeretettel használja a közösségi média felületeit, ahol rendszeresen tájékoztatja a sajtót. Facebook-oldalán például legutóbb arról posztolt, hogy megnyílt Erzsébetvárosban a Varázsdoboz Fejlesztőközpont és Játszóház, azt viszont már elfelejtette közölni, hogy az intézményt már 2019-ben átadta Vattamány Zsolt, a VII. kerület előző fideszes polgármestere.
A kordon mint szimbólum mindenesetre beszédes, és most már az új kommunikációs jelképe lesz, amely vélhetően a stílusát is meghatározza majd.

Borítókép: Simon András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori szóvivője, az ATV egykori szerkesztő-műsorvezetője, jelenleg a budapesti Városháza kommunikációs vezetője és Surányi György korábbi jegybankelnök a Liberális Magyarországért Alapítvány egykori jegybankelnökök részvételével megtartott konferenciája előtt a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) 2015. május 20-án. A konferenciát a jegybank működésének és gazdálkodásának, valamint a közelmúlt monetáris politikájának témakörében rendezték (Fotó: MTI/Marjai János)