Platón és a mesterséges intelligencia: a valóságosnak tűnő de valójában hamis világ veszélyei

A közösségi média és újabban a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapokban és közgondolkodás alakításában, aminek számos előnye mellett komolyak a veszélyei is. De vajon milyen kapcsolat állhat fenn a híres ókori görög filozófus, Platón és a mesterséges intelligencia között? Ezt az első hallásra furcsának tűnő kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben megrendezett és a mesterséges intelligenciával foglalkozó AI for Good elnevezésű konferenciáján vetette fel Jorgosz Papandreu, Görögország volt miniszterelnöke.

Platón barlangelmélete rávilágít a mesterséges intelligencia veszélyeire is Fotó: World History Encyclopedia

Platón és a mesterséges intelligencia kapcsolatát Papandreu a neves ógörög filozófus legismertebb értekezése, az i. e. 380 körül íródott Állam című dialógusának hetedik könyvében foglalt elhíresült barlanghasonlatával demonstrálta. A barlanghasonlat több mint két évezred távlatából is ragyogóan felhívja a figyelmet korunk egyik legnagyobb kihívása, az online platformok és a mesterséges intelligencia által teremtett virtuális és a valós világ között egyre jobban szétnyíló szakadék veszélyeire.

Platón és a mesterséges intelligencia nem is állnak olyan távol egymástól, mint gondolnánk     Fotó: ThoughtCo

Platón és a mesterséges intelligencia - képtelenül hangzik, pedig egyáltalán nem az

Platón híres hasonlatában van egy sötét földalatti barlang, amelyet sohasem hagytak el az ott fogvatartottak, éppen ezért még csak nem is sejtik, hogy milyen lehet az odafenti világ. A barlanglakók csak azokat a falra vetült árnyékokat látják, amelyeket az őreik a barlangban égő tűz és különféle tárgyak segítségével árnyjátékként vetítenek ki a sziklafalra, éppen ezért számukra csak ezek a mozgó sziluettek jelentik a valóságot. Platón gondolatjátékában miután az egyik barlanglakónak sikerült kijutnia először elvakította az addig még sohasem látott napfény, de amikor a szeme alkalmazkodott a fényhez, onnantól kezdve már olyannak látta a világot mint amilyen valójában. 

Platón barlanghasonlata jól érzékelteti a virtuláis világban élőkre leselkedő veszélyeket    Fotó: Phys.org

Így arra is rájött, hogy mindaz amit odalent a valóságnak hitt csupán illúzió, a valódi dolgok árnyéka volt.

Azt követően, hogy megismerkedett a valódi világgal az őrei ismét láncra verték és visszavitték a barlangba. De amikor a fenti világban megtapasztaltak alapján arról próbálta meggyőzni a társait, hogy a falon látott dolgok csupán árnyékok, nem hittek neki és kinevették. Így nem tudta rávenni őket, hogy szökjenek meg ebből a virtuális világból és menjenek fel a valódi világba. 

Platón, eredeti nevén Arisztoklész, Kr. e. 427 körül nagy múltú athéni arisztokrata családban született ókori görög filozófus, iskolaalapító. Hatása meghatározó volt mind az ókori, mind pedig a középkori és újkori filozófiai tanokra, a művei pedig még manapság is viták és filozófiai vizsgálódások tárgyai. Munkásága nem csak államelméleti, illetve társadalomtudományi, hanem irodalmtörténeti szempontból is jelentős.

Platón tanítása arra világít rá, hogy nagyon beleragadhatunk az online mátrix teremtette virtuális világokba, amelyeket előbb-utóbb már úgy élünk meg, mintha ez maga lenne a valóság - hívta fel erre a veszélyre a figyelmet a genfi mesterséges intelligenciával foglalkozó ENSZ-konferencián Jorgosz Papandreu volt görög miniszterelnök, aki 2009 és 2011 között állt az athéni kormány élén. A volt kormányfő vélekedése szerint noha a nagy technológiai vállalatok arra törekednek, hogy a mesterséges intelligenciát tegyék meg az emberi tudás legfőbb alapjává, de szerinte ha ma élne Platón, saját barlanghasonlatában az AI-t nem a valódi világ fényeivel, hanem a barlang árnyképeivel azonosítaná.

Jorgosz Papandreu  volt görög miniszterelnök     Fotó: CTK/AP

 Jorgosz Papandreu az Euronews Next online hírportálnak nyilatkozva kifejtette, annak ellenére, hogy az AI érdekes, illetve meggyőző erejű, de egyben félrevezető és gyakran messze áll a valóságtól. A mesterséges intelligencia térhódítása azonban a veszélyei ellenére is alapvető hatással lesz az emberiség jövőjére, illetve fejlődésére. "Az AI hatással van a kultúránkra. Befolyásolja a világról való gondolkodásunkat, a kommunikációnk módját és a kultúránkat, sőt, a demokratikus politikai kultúránkat is - vélekedik a görög politikus. Az AI egyik legfőbb veszélye, hogy hosszabb-rövidebb távon alááshatja a kritikai gondolkodás képességét.

Virtuális agórák, valós visszaélések

A virtuális tér, illetve a mesterséges intelligencia egyre nagyobb befolyást gyakorol a közbeszédre és úgy képes alakítani a a véleményalkotást, hogy közben fokozatosan leépíti az analitikus vagy ha úgy tetszik a kritikai gondolkodás iránti igényt. A nagy kérdés, hogy vajon az AI segíthet-e megteremteni egy igazságosabb társadalmat, 

vagy csak ahhoz lesz jó eszköz, hogy néhány ember kezében adjon még nagyobb és minden korábbihoz képest erősebb hatalmat. 

Platón mestere, Szókratész a tudás és a bölcsesség elkötelezett védelmezőjeként hívta fel a figyelmet az ókori görög demokrácia hiányosságaira, illetve hibáira ami miatt végül öngyilkosságra kényszerítették. Jorgosz Papandreu éppen ezért egy Szókratész életéből vett érdekes hasonlattal világított rá az online univerzum, valamint az AI gondolkodásunkat és vitakultúránkat megváltoztató veszélyeire.

Az AI nemcsak áldássá, hanem komoly fenyegtéssé is válhat     Fotó: Science Photo Library via AFP

 A híres görög szónok, Gorgiasz, aki Szókratész kortársa volt arra oktatta tanítványait, hogy milyen módszerek alkalmazásával tudnak vitákat nyerni az ellenfeleikkel szemben abból a célból, hogy megragadhassák a hatalmat. Szókratész a szónokkal folytatott egyik nyilvános vitájában Gorgiasz módszerét kritizálva azzal érvelt, hogy az embereknek  -még ha nem is mindenben értenek egyet-, tiszteletteljesen kellene vitatkozniuk elsősorban azért, hogy megértésék egymást, ahelyett, hogy a vitapartnerük megfélemlítésével, kihasználásával vagy megalázásával akarjanak erkölcstelen győzelmet aratni a másik felett. Papandreu szerint ha Szókratész ma élne, szinte bizonyosan kritizálná a mesterséges intelligencia társadalmi szerepét, mivel azt Gorgiasz módszerével azonosítaná. Szókratész - legalábbis Papandreu értelmezése szerint - felismerné, hogy a mai demokráciát fenyegető sok veszély egyike a mesterséges intelligencia.

Papandreu szerint Szókratész szinte bizonyosan  kritizálná a mesterséges intelligencia társadalmi szerepét   Fotó: E15

 "Egyfelől azt mondjuk, hogy az internet és természetesen az AI is demokratizálódik. Másfelől viszont erősen centralizált a rendszer. Ki irányítja az algoritmusokat, és kié az AI? A demokrácia egyik alapgondolat pont az volt, hogy a hatalom ne koncentrálódjon" - nyilatkozta Jorgosz Papandreu. Ugyanakkor úgy véli, hogy az internet egyben lehetőséget is jelenthet az egész társadalmat érintő nagy kérdésekben való kollektív döntésekhez ugyanúgy, mint az ókori Görögország agórái, népgyűlései. Az internet ugyanis az egykori ókori városállamok viszonylag kis létszámú polgárságával szemben gyűlések megtartása nélkül is alkalmas eszköz lehet nagy tömegek számára a kollektív véleménynyilvánításhoz.

Az AI valós szándékok manipulálására is alkalmas eszköz lehet    Fotó: Fotó: NurPhoto via AFP

 Természetesen a mesterséges intelligencia a láthatatlan befolyásolásra, eredmények eltorzítására, vagy akár valós szándékok manipulálására is alkalmas eszköz lehet. Az AI emiatt nemcsak óriási lehetőség, hanem óriási kockázat is egyben. Hogy ebben a kérdésben mit hoz a jövő, arra pedig talán még sem Platón, sem pedig Szókratész nem tudná a választ.

A mesterséges intelligencia főbb veszélyei:

• valóságnak hitetheti el  a valótlan vagy hamis dolgokat,
• ezen keresztül jelentős befolyást gyakorolhat az általános gondolkodásra,
• és csökkentheti az analitikus, illetve a kritikai gondolkodás képességét.