idezojelek

Kipukkadt a baloldali lufi az uniós minimálbérről

A magyar baloldal képviselői ismét ferdítenek, korábbi kormányzásuk kudarcait próbálják takargatni.

Cikk kép: undefined

A nyár elején az uniós minimálbérről szóló tárgyalások újabb fejezete zárult le: politikai megállapodás született az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő és méltányos minimálbérekről szóló irányelvtervezetről. 

Az ősz beköszöntével folytatódik a munka: az Európai Parlament képviselői e heti plenáris ülésükön adhatnak zöld jelzést a megállapodásra, az irányelv végleges elfogadására a tagállami miniszterek őszi ülésén kerülhet sor. Ezt követően az irányelv hatályba lép, a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy azt a nemzeti jogukba illesszék.

Azt azonban már most leszögezhetjük, hogy az irányelv hazánkban nem hoz lényeges változást, még a két év múlva valószínűsíthető hatálybalépést követően sem. Ennek pedig az az oka, hogy a jelenlegi magyar szabályozás megfelel az elvárásoknak. Magyarország támogatja az irányelv célkitűzéseit, ezt az elmúlt évek eredményei egyértelműen bizonyítják. 

Az első Orbán-kormány alatt és 2010 óta is folyamatosan és radikálisan növekednek a minimálbérek Magyarországon: 73 500 forintról kétszázezer forintra, illetve a garantált bérminimum 89 500 forintról 260 000 forintra nőtt. 

Az utóbbi tíz évben a kormány – a szociális partnerekkel egyetértésben – több mint duplájára emelte a minimálbért, a 2022. évi húszszázalékos emelés pedig a legmagasabb mértékű növekedés volt az Európai Unióban.

Lássuk, mit is tartalmaz az irányelv tervezete, illetve mi az, amit – a hazai baloldal megtévesztő híresztelése ellenére – nem tartalmaz a szöveg. Nicolas Schmit már 2019-ben biztosjelöltként megmondta, hogy „nincs tervben egységes európai uniós minimálbér, miután túl nagyok a gazdasági különbségek a tagállamok között”. Az irányelv pedig ebben a szellemben nem is beszél európai minimálbérről, hiába mondja el ezt százszor is Dobrev Klára. 

Az irányelv csupán annyit rögzít, hogy a tagállamoknak megfelelő és tisztességes minimálbért kell biztosítaniuk. A bérek megfelelőségét és méltányosságát a vásárlóerejük, valamint a bruttó bérek szintjével, eloszlásával és növekedésével való kapcsolatuk alapján a tagállamok értékelik. 

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai minimálbér megfelel ezen elvárásoknak, sőt elmondható, hogy az elmúlt 28 évben csak a jobboldali kormányok alatt növekedett a minimálbér vásárlóereje: az Eurostat adatai szerint 2010–2021 között a magyar minimálbér-növekedés a negyedik legnagyobb volt az EU-ban, a V4-országok között pedig listavezető.

De mikor megfelelő a minimálbér? – teheti fel a kérdést az olvasó. A megfelelőség meghatározása a nemzeti társadalmi-gazdasági feltételek – többek között a foglalkoztatás növekedése, a versenyképesség, valamint a regionális és az ágazati helyzet – figyelembevételével történik. 

A tagállamok saját állampolgáraik fogyasztási szokásai alapján határozhatják meg a minimálbér értékét, ehhez adott esetben lehetőségük van nemzetközi összehasonlítást alkalmazni. Nincsenek tehát sem kőbe vésett összegek, sem százalékok, amelyeknek Európa-szerte meg kellene felelni.

Megjegyzendő, hogy a tagállamok között nem volt teljes egyetértés a megállapodás során: Svédország és Dánia nem támogatta az irányelvet, Magyarország tartózkodott. Ez alapján az európai parlamenti vita során várhatók kritikus felszólalások is. Svédország és Dánia ellenkezése azzal magyarázható, hogy náluk nincs központilag meghatározott, a gazdaság valamennyi szegmensére érvényes, kötelező minimálbér, annak kialakítását teljes mértékben a szociális partnerekre bízzák. 

A dánok és a svédek továbbá tartanak attól, hogy az irányelv lehetőséget ad, hogy az Európai Unió Bírósága ítéleteivel beavatkozzon az országaikban egyéni jog alapján meghatározott minimálbérezésbe, ennek lehetőségét pedig szeretnék kizárni. 

Magyarország tartózkodásával ugyanakkor azt fejezi ki, hogy tartalmilag ugyan támogatja az irányelvet, azonban aggályosnak találja, hogy az EU olyan területen szabályoz, amely az alapszerződések értelmében tagállami hatáskör. Világossá tettük továbbá, hogy a tagállami minimálbérek meghatározása során a társadalmi nem (gender) nem lehet kritérium, ennek ellenzésében Lengyelország és Bulgária is partnerünk volt.

Érdemes tehát rögzítenünk: a magyar baloldal képviselői ismét ferdítenek, félremagyaráznak, tagadják a valóságot. Teszik ezt minden bizonnyal azért, mert korábbi kormányzásuk kudarcait próbálják takargatni. Helyettük azonban beszéljenek a Fidesz–KDNP kormányzása alatt elért eredmények: duplájára emelkedett minimálbér, uniós viszonylatban kiemelkedő minimálbér-emelés. A magyar minimálbér-emelés Európában is modellértékű.

A szerző az Európai Parlament képviselője (Fidesz)

Borítókép: Dobrev Klára, a DK EP-képviselője és Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke (Fotó: Mirkó István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

A magyarellenesség elnyerte jogos büntetését

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Szexuális ragadozók szabadlábon

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A TUDATOS POLGÁR – Az autonóm ember mint hiánycikk

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Dzsudzsák téved: már nem a klub az első

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.