időjárás -6°C Rómeó , Tódor 2023. február 7.
logo

Brüsszel hamisan vádol minket kettős mércével

Cseresnyés Ferenc
2022.09.06. 09:30
Brüsszel hamisan vádol minket kettős mércével

Sokat emlegetjük a közbeszédben, a médiában a kettős mérce alkalmazását Brüsszel részéről hazánkkal szemben. Sajnos érvelésünk visszhangtalan, tiltakozásunknak szinte semmi eredménye, és nem is valószínű, hogy lesz. Csak egy eset ennek illusztrálására: a koppenhágai kritériumok alapján belépési feltétel volt a kelet-közép-európai csatlakozni kívánókkal szemben a három százalék alatti éves költségvetési hiány szigorú betartása. Amennyiben a 2004-ben EU-taggá váltak akár csak kicsivel túllépik az említett küszöböt, automatikusan elindul velük szemben a túlzottdeficit- (büntető-) eljárás. 

A nagyobb államháztartási hiány ugyan Franciaország esetében is gyakran megtörténik, ellene mégsem indul eljárás.

Amikor megkérdezték erről Juncker egykori bizottsági elnököt, hogy miért nem, akkor annyit válaszolt: Ja, az Franciaország!

Sorolhatnánk a negatív megkülönböztetés példáit, de nincs sok értelme. A csatlakozás óta hozzá kellett szoknunk ezekhez. Előfordul persze néha az is, hogy megdicsérnek bennünket, de abban sincs sok köszönet. Most például ugyanazon eseménnyel kapcsolatban meg is dicsérnek minket meg kettős mérce alkalmazásával is megvádolnak bennünket! A kioktatás kiváltó oka az orosz–ukrán háború, illetve annak következményei. Mint ismert, ukrajnai menekültek százezreit fogadjuk be, és támogatjuk továbbutazásukat is. A megdicsért közép-európai befogadók között, mint megszoktuk, hátul emlegetnek minket. A beérkezettek számarányához képest ez nem egészen fair, ráadásul esetünkben a méltatás kritikával párosul.

Ylva Johansson migrációért felelős uniós biztos meglepődött, hogy az EU belügyminiszterei milyen gyorsan megegyeztek az Ukrajnából érkezők segélyezéséről, miközben a közös migrációs politikáról évek óta nincs egyetértés. 

A 27 tagállami miniszter ugyanis szinte pillanatok alatt döntött e menekültek feltétel nélküli segítéséről. (Szükség esetén akár tizenkét hónapos tartózkodási jogot kapnak bürokráciamentesen az unió országaiban, továbbá szállás, orvosi ellátás, iskola és munkavállalási engedély is megilleti őket). Nekik tehát nem kell a hosszadalmas menekültügyi eljáráson átmenniük, mint a többi menedékkérőnek.
Catherine Woollard, a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (ECRE) brüsszeli igazgatója szerint az ukrajnai menekültek száma ilyen támogatással elérheti akár a négymilliót is, és a jelenlegi migrációs válság lehet a második világháború óta a legnagyobb Európában. 

Az EU ennek ellenére láthatóan megbirkózik a kihívással, nem úgy, mint 2015-ben, a közel-keleti válság menekültjeinek az esetében. Ma teljesen más reakciót látunk, mint akkor

– mondja Woollard. 2015-ben a balkáni útvonalon több mint egymillió szír polgárháborús menekült érkezett Közép-Európába, de elosztásuk és befogadásuk a mai napig tartó súlyos politikai konfliktust eredményezett – elsősorban a V4-ek ellenállása ­miatt – a tagállamok között. Catherine Woollard is örül persze, hogy az EU-tagállamok így reagáltak az Ukrajnából érkezőkre: 

Hálásak vagyunk, és reméljük, hogy ez a támogatás folytatódik. […] Világos, hogy a nagyszámú menekültre adott kollektív válasz valamelyest kezelhetővé teszi a helyzetet.

Pozitív értékeléséhez azonban hozzátett még valamit, amit nem lehet reagálás nélkül hagyni. „Kínos a kettős mérce alkalmazása a menekültpolitikában, ami különösen Lengyelország és Magyarország esetében látható. Ezek az országok zárták le határaikat a közel-keleti menekültek előtt.” Majd továbbra is a két tagállamra értve így folytatja: 

Sajnos normális, hogy a migrációs és menekültügyi politikák olyan tényezőktől függnek, mint a faj, a vallás vagy a származási ország. Előítéletek vannak a rendszerben…

Sajátos módon nem vesz tudomást arról, hogy más tagállamok is szorgosan építették és építik kerítéseiket, ugyanakkor etnikai diszkriminációval vádol.
Woollard nem ejt szót arról, hogy amennyiben erre lehetőség kínálkozik, a nyugati tagállamok zavartalanul válogatják ki a munkaerőpiacuk számára hasznos embereket a menekülttáborokból. A közép-európaiak ezzel szemben szerinte nem tehetnek különbséget fiatal arab férfi konkvisztádorok és életüket mentő ukrán asszonyok, gyerekek és öregek között! A bizottság szakértője szerint 

elfogadási hajlandóságnak kell lennie, függetlenül attól, hogy az emberek honnan és hogyan érkeznek Európába.

(Megjegyzés: az eddigi tapasztalatok szerint a Közel-Keletről érkezettek nagy többsége nem dolgozni jön Európába, azaz nem állja meg a helyét az érvelés, hogy munkaerőként majd hasznosulnak).

Scholz és az oximoron

A liberális demokrácia éppen olyan fogalmi nonszensszé válik, mint annak idején a demokratikus szocializmus.

Németország szociáldemokrata belügyminisztere, Nancy Faeser hasonlóan méltatlankodott a különbségtételen. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a migrációs és menekültügyi politika reformját célzó törvénytervezeteket – amelyek már jóval az ukrajnai háború előtt terítéken voltak, lásd például a bizottság 2020. szeptemberi közösnek szánt migrációs és menekültcsomagját –, most elő kell venni, hátha a befogadási hajlandóság átterjed a közel-keleti, afrikai menekültekre is. Az elérendő cél nyilván esetében is ugyanaz, mint Woollardnál: a differenciálatlan bevándorlás elfogadtatása. A magyarok, lengyelek és egyre több más tagállam lakossága viszont ezzel szemben – megtapasztalva a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás súlyos kockázatait – továbbra is ragaszkodik a különbségtételhez a befogadásokban.

 Biztosak lehetünk abban, hogy az életszerű válasz a probléma kezelésére ez! Még akkor is, ha most Nyugaton egyesek éppen csúnya kettős mércének nevezik.

A szerző ny. habil. egyetemi docens

Borítókép: David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Janez Jansa, az Európai Tanács soros elnöki tisztségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (balról jobbra) aláírja a Európai Unió törvényhozásában 2022-ben elsőbbséget élvező tervezetek jegyzékét az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletén 2021. december 16-án (Fotó: MTI/AP pool/Geert Vanden Wijngaert)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.