2020-ban fontos hírként szerepelt a sajtóban, hogy a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek korrupciója elleni küzdelemben gyenge értékelést kapott Belgium a Grecótól, az Euró­pa Tanács korrupcióellenes csoportjától. A jelentés szerint Belgium nem vette kellőképpen figyelembe az Európa Tanács által a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó ajánlásokat, és 2019 végére a tizenkilencből mindössze hármat hajtott végre teljes mértékben. A Greco amúgy nyolc tippet küldött el részletesen a belga hatóságoknak a parlamenti képviselők esetleges korrupciójára vonatkozóan, valamint hét ajánlást a bírákkal és négyet az ügyészekkel kapcsolatban.

Belgium minden kategóriában csak egy ajánlást hajtott végre maradéktalanul, a többit egy kivételével részben. A Greco 2022-ben publikált jelentése is arról számolt be, hogy Belgium továbbra sem tud felmutatni eredményeket a törvényhozói korrupció megakadályozása terén, és számos, a probléma megoldását célzó szabály még mindig javításra szorul.

Miközben pedig a vezető belga politikus a magyarországi állapotokat rója fel, hazája szövetségi rendőrsége nemrég közzétette a 2021-es év bűnügyi statisztikáit. A tavalyi 866 ezer, rendőrség által regisztrált bűncselekmény száma ugyan csökkenés 2020-hoz képest – főleg a „hagyományos” bűnözési formák esetében –, emelkedés figyelhető meg azonban egy új bűnözési kategória, az intézkedéssértések nyilvántartásában, amiként a lopás is komoly probléma például Brüsszel régióban (2021-ben összesen 151 ezer különféle bűncselekmény történt). Tavaly a fővárosi régióban több mint 54 ezer lopásos esetet regisztráltak, ami növekedést jelent 2020-hoz képest, amikor még körülbelül 52 ezer történt (a szám korábban volt 70 ezer felett is). Egy másik szembetűnő fejlemény a késelések számának emelkedése, amely 2021-ben 181-en állt: ez a legmagasabb érték az elmúlt tíz évben, ami jól jellemzi a közbiztonság mostani állapotát Belgium szívében.

A hazánkról elfogadott jelentésekben szereplő állítások rendre erősen eltúlzottak vagy akár egyáltalán nem is fedik a valóságot. Az Orbán-kormányok mögött álló politikai erők egymás után négy alkalommal arattak győzelmet az országgyűlési választásokon 2010 óta, és mindegyik esetben kétharmados többséget eredményező választói felhatalmazást kaptak a kormányzáshoz. Nem Magyarország az, ahol az emberek például a korrupciót vagy a méltánytalan újraelosztást kérik számon a hatalmon, hiszen erről már sokszor volt alkalmuk véleményt nyilvánítani; utóbbi tény is azt mutatja, hogy itt valóban, hatékonyan működik a szuverén népképviseleten nyugvó parlamentáris demokrácia.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Guy Verhofstadt az Európai Parlamentben (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)