A gendernek nevezett ideológia, bár különböző formái alakultak ki, de közösen tagadja a férfi és nő közötti lényegi különbségeket és kölcsönösséget. A genderideológia híveinek a legfelháborítóbb a gondolkodásukat ideológiának nevezni. Azt tudománynak tekintik hirdetői, de véleményem szerint ilyen diszciplína nem létezik. Azelőtt a marxizmust emelték egyetemi, tudományos rangra, a mai haladár posztsturkturalista utódaik (többek között) a genderizmust. Követeléseik kategorikus parancsok, szó sincs az általuk hangoztatott toleranciáról, sem a békés egymás mellett élésről a többség számára.

Ferenc pápa is foglalkozik a jelenséggel, ami nemi különbségek nélküli társadalmat vizionál, és lerombolja a család antropológiai alapjait. Ez az ideológia olyan oktatási programokat és törvényalkotási irányelveket követel, amelyek a férfi és a nő közötti biológiai identitástól radikálisan elválasztják a személyes identitást. Az ember identitását ily módon az egyes ember individualista, idővel akár változó elhatározásától teszi függővé. A fogalom hirdetői kezdetben a nők egyenjogúságáért küzdöttek, majd a homoszexuálisok emberi jogait védték. A nemek közötti egyenlőség e kontextusban egy materialista és hedonista világ- és emberképre alapoz, mely kizárja az isteni törvény létezését, valamint az ember transzcendens természetét.

A genderizmus elveti az emberi személy fogalmát és félreérti az értelem és az akarat ontológiai jelentőségét. Tagadja az emberi kétneműség létezését, az eleve adott biológiai tulajdonságokat, a személyiséget és a szocializációt függetleníti egymástól, sőt egymás ellen fordítja. Azt állítja: a férfi és a női nem társadalmi képződmény, ezért ennek társadalmilag kötelező voltát meg kell szüntetni. Mindenki személyes irányultságának megfelelően választhassa meg nemét (lehet homoszexuális, transzszexuális, átoperáltathatja magát más neművé stb.) és teremthessen párkapcsolatokat.

A politikai többség biztosítja, hogy a felnőtt szexuális kisebbség nyugodtan megélhesse magánéletében az irányultságának megfelelő identitását. Azonban a gyermekvédelmi törvény, amelyet a neolibertariánus haladárok homofóbnak minősítenek, tiltja a 18. év alattiak „érzékenyítését”. A gyermekek mindennapi kultúrájától idegen jelenségek feldolgozhatatlanok és szorongást keltenek, megzavarják, elbizonytalanítják őket identitásuk alakulásában. A bizonytalan identitás következménye a sodorhatóság, befolyásolhatóság, az értékek melletti elköteleződés képességének hiánya, illetve a szorongás és agresszivitás. Mivel Magyarország alaptörvénye szerint a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, ezért a nevelési-oktatási intézményekben, különösen a kisgyermekek esetében, a tanrendbe nem tartozó segédanyagok használatáról és programok bevezetéséről a szülőknek megfelelő tájékoztatást kell adni, majd jogot és lehetőséget, hogy azok gyermekük foglalkoztatásba való bevonásáról előzetesen döntsenek, azt elfogadják vagy elutasítják.

Az iskolákban a tanterv része lett a családi életre nevelés. Erre a komplex megközelítésre van szükség, s nem kontextusból kiragadott szexuális érzékenyítésre. A családi életre nevelés magában foglalja az alábbiakat is: társas kapcsolatok, kommunikáció és konfliktuskezelés, önismeret és érzelmi intelligencia, jellem és értékrend, a család működése, korlátozások és veszteségek kezelése, nemiség, párkapcsolat, szexualitás, veszélyek és devianciák.

A genderfelfogás hazánkban a rendszerváltozást követően a 90-es évektől vált láthatóvá. Gyökerei azonban visszanyúlnak a platóni, descartes-i dualista antropológiára. Ez a dualizmus jelentéktelennek tartja az ember testi mivoltát. A másik ideológiai gyökér a konfliktusos társadalmi és emberi viszonyokban gondolkodó marxizmus. Engels szerint a monogám családot a férfiuralom és a tulajdon örökítésére való polgári törekvés hozta létre. Így a nő elnyomása eleve az osztályharchoz hasonló küzdelmet kódolt a monogám házasság intézményébe. A monogám házasság tehát gazdasági okból született az uralkodó osztályok érdekeinek védelmében.

Tény, hogy a XX. század első feléig a nőkkel szemben súlyos diszkrimináció érvényesült. Azonban ne állítsuk szembe a női és férfiérdekeket! Kopp Máriáék kutatásai kimutatták, hogy a társadalmon belül a nők és férfiak egymáshoz viszonyított magatartásának igen jelentős egészségvédő vagy egészségkárosító hatása lehet. Például a nők anyagi helyzettel való elégedetlensége erősebb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége. Ezzel szemben a nők magasabb iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak idő előtti halálozásának megelőzésében. A genderideológia, amely eltörölni akarja a szexuális különbségeket, nem előre-, hanem hátralépés. A különbségek eltörlése ugyanis a probléma, nem a megoldás! Annak érdekében, hogy férfi és nő meg tudják oldani kapcsolatbeli gondjaikat, sokkal inkább több kommunikációra, meghallgatásra, egymás megismerésére, jóakaratra van szükség.

A család által képviselt szellemi, etikai, vallási és szociális értékek az egyén jólétének, lelki egészségének és társadalmi fejlődésének alapját jelentik. A családok képzik a társadalom gazdasági, humán- és szociális tőkéjét. A házasság és a család a katolikus egyház tanítása szerint szentség, mert olyan szövetség, amelynek modellje a szentháromságos szeretet, mert az emberi szabadság legmagasabb fokának gyakorlását teszi lehetővé, és annak keresésére késztet, ami a szeretett személy java és az élet továbbadásának forrása a házastársak révén.

A szerző szociológus, teológus

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pixabay)