Eva Kaili talán a párja foglalkozásáról sem tudott. Gondolhatta azt is, hogy bőröndkereskedő. Vallomása szerint tisztában volt azzal, hogy a bőröndökben pénz van, de fel sem merült benne, hogy az korrupcióból származik. A magyarországi korrupcióról viszont nagyon meg lehetett győződve. Azt ugyanis olyan szavahihető balliberális képviselőktől is hallhatta, mint a makulátlan Cseh Katalin.
Filmbe illő jelenet lehetett, amikor a szőkeség – a jegyzőkönyvek szerint – arról beszélt, hogy nagyon megrémült, amikor a párja távollétében belenézett az egyik pénzzel teli bőröndbe.
Pánikba esett, holott máskor azt állította, hogy tudott a pénzekről. Állítólag azt hitte: a barátja azért nincs otthon, mert autóbalesetet szenvedett. Nem tudni, ezt honnan vette. A párjától biztosan nem, mert ő éppen letartóztatásban volt.
Eva időnként alaposan összezavarhatja a belga rendőröket, akik nyilván próbálják követni a gondolatmenetét. Egyszer azt mondta, hogy tudott a pénzekről, máskor azt, hogy nem, és azt sem, hogy a pénz a barátjáé. Ennek ellenére saját apját bízta meg az ismeretlen eredetű pénz elszállításával, aki az ő szavaival „nagypapa minőségében vitte el a bőröndöt”.
El kell ismerni, ez a nagypapamotívum nagyon hatásos. Egy nagypapa a bőröndnyi pénzzel igazán szívbe markoló. Képzeljük el, hogy a kisöreg azért vitt magával több kiló bankjegyet, mert valami szép ajándékot akart venni az aranyos kisunokájának. Milyen szép lett volna a jelenet, ha Mikulásnak öltözik!
Ebben a történetben minden olyan cuki. Akár egy többrészes szappanoperában. Azért többrészesben, mert Eva Kaili még gyakran változtathat a korábbi vallomásain. A brüsszeli botrány tovább gyűrűzik, és mindenkit érdekel a vége. Csak nehogy kihozzák, hogy Eva asszony ártatlan.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!