Orbán Viktor azt mondta: a veszélyek korszakába léptünk.
Igaza van.
Érdemes kibontani, honnan érkeznek ezek a veszélyek.
Ezek közül természetesen a legfontosabbak a leginkább láthatók és érzékelhetők mindannyiunk számára. Ilyen az orosz–ukrán háború és annak minden embertelen következménye, ilyenek az Oroszországgal szemben kivetett szankciók, amelyek a célzott országot ugyan nem rendítik meg, de Európát, a szankciókat kivető kontinenst annál inkább. Elég nagy veszélyt jelent az az európaiaknak, ha a föléjük ültetett vezetőik, az úgynevezett brüsszeliták – de leginkább globalista érdekek elkötelezettjei – öngyilkos politikát folytatnak az európai országok és népek számára.
Veszélyes kor ez azért is, mert energiaválság van, ami láthatóan átalakult már gazdasági válsággá, tehát nem véletlenül mondja azt Krisztalina Georgieva, az IMF elnöke, hogy a világ egyharmada recesszióba süllyed, s ebbe beleértendők a legfontosabb nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is. Ez megrendítő erejű lehet a világ egésze számára, s ezeknek a hatásai alól nyilvánvalóan mi sem vonhatjuk ki magunkat teljesen, de kicsit megnyugtató módon jó esélyeink vannak arra, hogy másokhoz képest kisebb károkat elszenvedve ússzuk meg a „hét szűk esztendőt”.
Természetesen nem lehet elfeledkezni a 2020 tavaszán kezdődött pandémiáról sem, ami az emberáldozatokon kívül szintén gazdasági nehézségeket okozott, bezártak gyárak, kis- és középvállalkozások, kereskedelmi és turisztikai veszteségek keletkeztek, nem beszélve a bezártságból adódó pszichológiai és lelki következményekről, főként a fiatalabb korosztályokban. És sajnos a pandémiának még nincs vége, nagyon jól tájékozott emberek, mint például Bill Gates vagy Anthony Fauci továbbra is azzal riogatnak bennünket, hogy újabb, még az eddigiekhez képest is veszélyesebb vírusok jelenhetnek meg a Földön – s ha ők mondják ezt, akkor joggal ijedünk meg ezektől a nem is biztos, hogy teljesen alaptalan jóslatoktól.
És persze továbbra is itt van velünk a migráció, amelyik nem szűnt meg, sőt annál inkább újra szárba szökken, amilyen mértékben erősödik az energia- és gazdasági, pénzügyi válság.
Mindezek éppen elég okot adnak arra, hogy a 2023-as évet a veszélyek évének nevezzük el, nem beszélve arról, hogy a további évek is jelentős bizonytalanságot rejtenek magukban.
Azonban jómagam úgy látom, hogy másfajta, a nyilvánosság előtt nem eléggé ismert, a közvélemény előtt nem eléggé feltárt veszélyek is leselkednek ránk, amelyek nem elsősorban a gazdasági bajokból következnek.
Itt már többről és másról van szó: megszerveződött és hatalmas erőre tett szert az elmúlt években és évtizedekben egy globális, nemzetek és államok felett álló pénzügyi elit, amelyik elsősorban a teljes életünket akarja átalakítani úgy, hogy közben még gondoskodik is arról, hogy ne haljunk éhen, sőt egyfajta egzisztenciális biztonságban legyünk. Helyette pusztán annyit kérnek majd tőlünk, hogy veszítsük el az eddig meglévő közösségi és egyéni identitásainkat, legyünk egy világtársadalom porszemei, akik nem okoznak gondot a világuralomra törekvő erőknek.
