Félreértés ne essék, azzal, hogy Oroszország megtámadott egy másik országot, minden nemzetközi jogot megsértett, vélt vagy sokszor valósnak bizonyuló sérelmeket nem lehet fegyverrel, bombákkal, tankokkal megtorolni. A háború nem megoldás. És ezt akkor is így gondolom, ha Magyarország kapcsolata Ukrajnával az elmúlt időszakban finoman szólva sem volt felhőtlen. A magyar kisebbség olyan jogfosztásokat volt kénytelen elszenvedni, hogy meglátásom szerint kizárólag a legelvakultabb liberálisok képesek ukrán zászlós profilképpel demonstrálni, mennyire jó emberek, illetve mennyire gyűlölik Orbán Viktort és a Fideszt. Ők azok, akik annyira érzéketlenek a külhoni magyarság problémáira, hogy az sem zavarná őket, ha mondjuk a kárpátaljai magyarokat naponta verné répára az ukrán titkosszolgálat, a honi szélsőségesekkel karöltve.
Ismerjük ezt a típust, románnak nevezi az erdélyit, szlováknak a felvidékit és ukránnak a kárpátaljai magyart. És legutóbb Tusványoson azt is láthattuk, ahogy román zászlóval tüntető román nacionalistáknak drukkoltak. Ezek a beteg lelkű valakik annak örültek volna, ha a „ki a magyarokkal az országból”-t skandáló szélsőségesek meglincselik Orbán Viktort. (És ne feledjük; néhány hete ugyanezek változtak szinte azonnal a Wagner-csoport legfanatikusabb híveikké.)
Minő meglepetés; belőlük kerülnek ki azok a fekete öves, külföldről fizetett hazaáruló propagandisták is, akik semmilyen hazugságtól nem rettennek vissza, ha egy a háború folytatásának reklámozásáról van szó. Ők azok, akik úgy képesek hazudni – többek között a dolgozatom elején említett dicsőséges tavaszi ukrán ellentámadásról –, mint a vízfolyás. Mert a napnál is világosabb, hogy a hónapok óta erősen marketingelt az offenzíva megbukott, ezt már gyakorlatilag maga Zelenszkij is beismerte.
Eközben még a múlt héten is olyan „elemzéseket” lehetett olvasni a dollármédiában, hogy szó sincs arról, hogy az ellentámadás csütörtököt mondott volna, a bölcs és ravasz ukránok mindössze csak tapogatóznak, és úgy keresik az orosz védelem gyenge pontjait, hogy közben a katonáik és felszereléseik 30 százalékát elveszítették. Az amerikai Bradley lövészpáncélosok közel fele már biztosan elveszett a harcokban, de ez is csak mesteri megtévesztés!
Mindez természetesen amolyan tervezett elvesztés volt, a nagy és fifikás terv része, hogy miután az oroszok látva, mennyi nyugati fegyvert és Nyugaton kiképzett katonát lőttek ki és le, elbízzák magukat, hátradőljenek, majd jól bevodkázzanak. Ekkor fog megindulni a dicsőséges tavaszi, illetve nyári, esetleg őszi ukrán ellentámadás, amikor a demokratikus és bűntelen Ukrajna eltünteti a föld színéről a pokoli és gonosz Oroszországot. És természetesen az is teljesen egyértelmű, hogy a dicsőséges ukrán ellentámadás azért halad a tervezettnél egy pindurit lassabban, mert a nyugati országok nem azonnal szállították le a Kijev által követelt fegyvereket. Ha a fegyverek idejében megérkeztek volna, akkor a dicsőséges és sikeres tavaszi ellentámadás sokkal nagyszerűbb és átütőbb lehetett volna.





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!