Ha valakinek eddig kétségei lettek volna azzal kapcsolatban, hogy a magyarkártya előkerül-e a jövő évi romániai választási szuperesztendőben (négy megméretés is lesz: európai parlamenti, önkormányzati, törvényhozási és államfői), az megkapta a választ az utóbbi pár hét bukaresti fejleményeit figyelve.
A szociáldemokrata Marcel Ciolacu vita nélkül váltotta a miniszterelnöki székben Nicolae Ciucát, a minisztercserékre vonatkozó konvenció viszont gyorsan összeomlott, így a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok nulláról kezdték, nekiálltak újraszabni a kabátot, mégpedig a harmadik, legkisebb partner, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tudatos sarokba állításával. A két román kormánypárt korábban sokat hangoztatott érvei közül hirtelen eltűnt a geopolitikai helyzetre, az ukrajnai háborúra való hivatkozás. Az RMDSZ már nem jelentett pluszt a stabilitás szempontjából, a hangsúly kizárólag a kívánt tárcák megszerzésére került.
Ebben a helyzetben az RMDSZ-nek két lehetősége maradt: elfogadja a „morzsákat”, s folytatja kormányzati pozícióban, vagy a kilépés mellett dönt. Ütőkártyái ugyanis nem voltak, nélküle is kényelmes többsége van a koalíciónak.
Az akcióban főszerepet játszott Klaus Johannis államfő, a nemzeti liberálisok de facto vezetője. Az RMDSZ kiszorításának egy harmadik magyarázata lehet az államelnök szándéka is, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Nem kellett sokat várni az újabb RMDSZ-ellenesnek álcázott, de valójában magyarellenes lépésre. A nemzeti liberálisok tizenöt képviselője – egy szociáldemokratával kiegészülve – ezúttal már a parlamentből szorítaná ki az RMDSZ-t. A jelenlegi ötszázalékos bejutási küszöb hét százalékra emelésének és az alternatív limit – amely szerint mindazok a választási szereplők, amelyek legalább négy megyében megkapják a szavazatok legalább húsz százalékát, bekerülnek a törvényhozásba – eltörlésének nyilvánvaló célja a magyar párt parlamenti képviseletének megszüntetése. A lépés akkor is döbbenetes, ha azt a két párt vezetősége nem támogatja. A PNL végrehajtó bizottsága a törvénytervezet elutasítását és a jogszabályjavaslat visszavonását indítványozta.
A kezdeményezés precedensértéke veszélyes. Míg Szerbiában a kisebbségi pártoknak, így a Vajdasági Magyar Szövetségnek még az alacsony, háromszázalékos küszöböt sem kell teljesíteni a parlamenti részvételhez, addig Romániában a magyarok kiszorításáról ötletelnek kormánypárti képviselők. A németek által állítólagos kisebbségbaráti érdemeiért kitüntetett Klaus Johannis nem tartotta fontosnak, hogy megszólaljon a kezdeményezés apropóján.
Az új, RMDSZ nélküli bukaresti kormánykoalíció két pártja számára mostantól nincs fontosabb cél, mint maximálisra pörgetni a kampányt, megtalálni a legjobb szavazatszerzési stratégiát és a legmegfelelőbb jelöltet az államfőválasztásra. Ha a felmérésekben év végéig nem jelentkezik javulás a nemzeti liberálisok megítélésben, jó eséllyel születhet olyan döntés a pártban, miszerint előnyösebb ellenzékbe vonulni, azaz faképnél hagyni a miniszterelnököt adó szociáldemokratákat. Egy ilyen helyzet kisebbségi kormányzáshoz vezethet a jövő őszi választásokig, s újra a végrehajtó hatalomba emelheti az RMDSZ-t.
A Romániában erős alkotmányos jogosítványokkal járó elnöki pozícióra a jelek szerint máris megkezdte a felkészülést Marcel Ciolacu kormányfő. A szociáldemokrata pártelnök „patrióta gazdaságpolitikát” hirdetett, s igyekszik a „nép fiaként” megjelenni a közvélemény előtt, szöges ellentétben az arrogánsnak tartott Johannisszal. A koalíciós partner nemzeti liberálisok lázasan keresik Johannis lehetséges utódját. Nem véletlen, hogy a napokban lemondott pozíciójáról a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) főnöke, a korábban a PNL-t erősítő Eduard Hellvig. A volt SRI-vezér már tavaly októberben kampányízű előadást tartott Kolozsváron. Egyebek mellett azt mondta, hogy a nemzeti eszme népszerűsítése minden generáció kötelessége, s egyebek mellett „Nyugat-barát patriotizmusról” is beszélt. Egy korábbi felmérés szerint a romániaiak többsége inkább szuverenista politikát várna a bukaresti vezetéstől, de továbbra is magas az uniós tagság támogatottsága. Ciolacu kormányfői nyilatkozatai, de Hellvig korábbi beszédeinek hangsúlyai is ehhez a társadalmi elváráshoz igazodnak.
A román politikában a patriotizmus általában egy banális kötőszóval vált át magyarellenességre. Utóbbi bejáratott, s különösebb bátorságot sem igényel, nem lehet baj belőle Brüsszelben vagy Washingtonban. A magyarkártya máris megjelent a romániai kampányban, csak az a kérdés, hogy kik és hányszor osztanak belőle 2024 végéig.
Borítókép: Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én (Fotó: MTI)
