idezojelek

Mégis jó volt Trump béketerve

Fogy a levegő Európa körül, amely teljesen védtelenné tette magát az iszlámmal szemben.

Gunter  Weißgerber avatarja
Gunter Weißgerber
Cikk kép: undefined
IránENSZIzraelHamászTrump 2023. 11. 17. 6:21
Fotó: BRANDON BELL

Körvonalazódik már a 2024-es amerikai elnökválasztás. Donald Trump az állítólagos ördög, potenciális tömeggyilkos, míg Joe Biden és a demokratái ennek ellenkezői. Amit azonban Trump ténylegesen mond egy aktuális kontextusban, arról Németországban nem értesülnek a megriadt jóemberek. Szűrött tartalmak jutnak csak el a felzaklatott nyilvánosságba. Példa volt a média szellemvasútjára Trump a ­NATO-partnereknek címzett 2020-as fenyegetése: nem kapnak védelmet, ha nem végzik el a védelmi házi feladatukat.

Miért, mégis hogyan kellett volna beszélnie Európa politikai öngyilkosaival? A németek világbajnokai annak, hogy ráüssenek a védelmet nyújtó kézre. A külügyminiszter szerepét akkoriban gyámoltalanul alakító Heiko Maas még az ENSZ-ben is feltűnően kinevette az amerikai elnököt. De a vége az lett, hogy a fotelhuszárok felemelték a hátsójukat, és megnövelték védelmi kiadásaikat. Trump elérte, amit akart. Szóhasználata nem a pipogyáknak való volt.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Most óriási lángokkal ég a Közel-Kelet. Trump előre látta ezt, és 2020-ban letette az asztalra a béketervét. Erre valahogy már egy szakértő sem emlékszik. Hiszen ami Trumptól származik, az eleve rossz, és a feledés homályába kell merülnie. Az ókori Rómával kapcsolatban a történészek damnatio memoriaeként, az emlékezet elátkozásaként említik ezt a gyakorlatot. Mahmúd Abbász palesztin elnök és a Ha­mász akkoriban elutasította Trump tervét, mert kedvezőbb megoldást reméltek Joe Biden hivatalba lépésétől. Alighogy ez megtörtént, Biden be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, újra lehetővé téve, hogy a pénz ellenőrizetlenül áramoljék a terror sújtotta térségekbe, mindenekelőtt pedig visszaadta az iráni molláknak a mozgásteret, amelyet Trump megvont tőlük.

Mind a négy érintett elégedett volt. Biden azért, mert így jobban be tudta etetni a muszlim választóit. Abbász és a Hamász azért, mert ahelyett, hogy a népük hasznára lettek volna, őrületes alagutakat építhettek. Irán pedig újra felfegyverkezhetett, és előreléphetett az atomfegyverprogramjával. Bidennek a választói számítottak, a terrorizmus és Irán számára kínálkozó hasznot pedig elbizakodott módon járulékos kárként vette számításba. Trumppal ez nem történt volna meg. Sőt az Ábrahám-megállapodások jelentette huszárvágással Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein történelmileg nagy jelentőségű közeledésével szolgált a világ közvéleményének. Még Szaúd-Arábia is közeledett ezen az úton.

Hogyan is nézett ki Trump terve? Érdemes vetni egy pillantást a Time hírmagazinra, amelynek 2020. január 28-i szalagcíme alatt (Hogyan változtatja majd meg a Közel-Keletet a Trump-adminisztráció izraeli–palesztin béketerve?) lényegében a következő volt olvasható. Az új terv középpontjában az a támogatás állt, amelyet a Trump-adminisztráció egy független, szuverén Palesztinának nyújtott, egy Kelet-Jeruzsálem peremén elhelyezkedő fővárossal. Célul tűzte ki az izraeli telepek megfékezését – nem pedig a visszaszorításukat –, és államiságukért kisebb területnyi földet adott a palesztinoknak, Ciszjordánia mintegy hetven százalékát. Továbbá elutasította a régóta fennálló palesztin igényt a Templom-hegy/Haram as-Saríf feletti ellenőrzésre, jordániai felügyelet alatt hagyva azt.

A Trump-adminisztráció megígérte, hogy tíz év leforgása alatt 28 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre Palesztina támogatására, és emellett 22 milliárd további forrás jutna Jordániának, Egyiptomnak és Libanonnak. Ez a segély befektetések formájában érkezne. A pénz az infrastruktúrába és a közlekedési összeköttetésekbe áramlana, emelné az életszínvonalat és szélesebb térségi kereskedelmet tenne lehetővé. Ugyancsak forrást bocsátanának rendelkezésre az oktatás- és egészségügy javítására és a munkaerő fejlesztésére. Benjamin Netanjahu és Beni Ganz izraeli vezető egyaránt kiállt egy palesztin állam elismerése mellett. Amint az izraeli kormány hivatalosan a gyakorlatba ültetné a tervet, legalább négy-öt évre leállnának a telepépítkezések.

Az amerikai kormány európai és arab diplomaták bevonásával dolgozta ki ezt a tervet. Így nézvést a terv átgondolt stratégia külpolitikai kiszögellése volt. Hangsúlyozta a diplomáciai elkötelezettséget, és többoldalú megközelítésre épített. Ez akkoriban igencsak szokatlan volt annak a képnek a tükrében, amelyet Donald Trump rendszerint kialakított magáról. Annál is inkább, mivel Trump terve lehetőséget adott a palesztinoknak, hogy ne veszítsenek további területeket.

Mai szemmel nézve Trumpé volt a legmesszehatóbb terv, amit csak a palesztinok elérhettek a maguk számára: saját államot szólás- és vallásszabadsággal, valamint a fellendülés esélyét a csúcstechnológiás Izraelhez való felzárkózás esélyével. A legfontosabb feltételek a Hamász-kormány felváltása volt a Palesztin Hatósággal, az erőszakról való lemondás és leszerelés a Hamász részéről, valamint Izrael Állam a létezéshez való jogának elismerése. A mostani, 2023. novemberi állás szerint a háború utánra Gázát „hamásztalanítják”, és elképzelhető, hogy nemzetközi felügyelet alá helyezik. Ciszjordánia státusa a belátható időben nem változik majd. Olyan állam, amely el akarja törölni Izraelt, semmiképpen nem jöhet létre Izrael mellett. A palesztinoknak saját gyilkolási vágyuk áll az útjukban.

Nos, ennyit Trump béketervéről, amelyet utóda a szemétdombra hajított. Ugyanúgy, ahogy Biden visszavonulót fújt annak a nyomásnak, amelyet Trump Iránra helyezett, továbbá a Ha­mász pénzcsapja elzárásának és a mexikói határon épülő falnak is. De mégis, mi következik ezután? Oroszország, Észak-Korea, Irán, a Ha­mász, a libanoni siíta Hezbollah, a jemeni húszik között fegyverbarátság áll fent. A célkeresztben Ukrajna és Izrael található. Ha Ukrajna elesik, melegen kell majd öltöznünk. Ha pedig Izrael, akkor a Nyugat esik el – nem azonnal, hanem lassan, de biztosan, apránként. Ez azonban nem Izraelen és Ukrajnán múlik majd. Ők elvégzik a házi feladatukat, és együttműködnek. Ha az egyikük túlél, akkor a másikuk is.

Nem minden, de csaknem minden azon múlik, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e vagy sem továbbra is betölteni a nyugati vezetőerő és védőpajzs szerepét. Ha a választási harcban az amerikai demokratáknál a muszlim erők, a republikánusoknál pedig az elszigetelődéspártiak kerekednek felül, akkor Ukrajnára és Izrael­re borús kilátások várnak. Ennek eredményeképp pedig fogy a levegő az európai demokráciák körül, amelyek teljesen védtelenné tették magukat az iszlámmal szemben.

E sorok írásakor éppen tömegtüntetést tartanak Essenben, ahol a németországi kalifátus felállítását követelik. Ha ezt a követelést nem is lehet holnap vagy holnapután megvalósítani, több mint figyelemre méltó ezzel összefüggésben a német politikai osztályon belül a muszlim országokból való féktelen bevándorlást, valamint az ahhoz kapcsolódó ottani konfliktusok Németországba és az EU-ba behozatalát övező ostobaság.

Mindez az Egyesült Államoknak sem állhat érdekében. Az Egyesült Államok összes gazdasági és katonai erejével sem állhat tartósan ellen Oroszország, Észak-Korea, Irán és Kína együttes nyomásának. Az Európai Unió tagállamai­nak szükségük van az Egyesült Államokra, az Egyesült Államoknak pedig az európai NATO- és gazdasági partnereire. Egy amerikai elnökjelöltnek tudnia kell ezt, akármelyik párté is. Ezen múlik annak az államnak a jó- vagy balsorsa, amelyet irányítani akar. Mindenesetre nehéz idők állnak előttünk.

A szerző a szászországi SPD-képviselők vezetője volt, 2019-ben kilépett a Német Szociáldemokrata Pártból

 

Borítókép: Donald Trump (Fotó: AFP/Brandon Bell)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hatszáz napnyi gyötrelem

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.