Úgy érkeztem meg 2009-ben az Európai Parlamentbe (EP), hogy senki sem tudta, hogyan viszonyuljon egy jelnyelvet használó siket képviselőhöz. Jelenlétem arra kényszerítette az Európai Parlamentet, hogy a fogyatékossággal élők megfelelő jogi környezetének kialakítása mellett a megfelelő háttér kialakítása érdekében is konkrét lépéseket tegyen, például a jelnyelvi tolmácsaimnak is ülőhelyet és monitort biztosítson az ülésteremben, illetve felszerelje az irodámat villogókkal, hiszen én nem hallom meg a tűzriadót jelző szirénát, de az ülések kezdetére figyelmeztető csengőt sem.
Azóta is személyes küldetésemnek tekintem, hogy az Európai Parlament épülete használható legyen kerekesszékesek, vakok vagy siketek számára is, akár látogatóként érkeznek Brüsszelbe vagy Strasbourgba, akár itt dolgoznak. A változás lassan, de biztosan elkezdődött.
Az eltelt csaknem tizenöt év alatt az épület bejáratait, liftjeit és tanácstermeit könnyebben használhatókká alakították a fogyatékossággal élők igényeinek figyelembevételével. Emellett az EP személyzete is rendszeresen képzésben részesül annak érdekében, hogy megfelelően kommunikáljon a fogyatékossággal élőkkel, és szükségleteik szerint nyújtson segítséget nekik.
A munka azonban közel sem fejeződött be. További fontos lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az Európai Parlament teljesen összhangba kerüljön a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó, ENSZ-egyezményen (CRDP) alapuló uniós stratégia rendelkezéseivel. Például a koronavírus-járvány következtében módosult szabályok óta az vált a szokássá, hogy az EP-képviselők a plenáris terem központi pódiumán mondják el felszólalásukat. Én azonban kénytelen vagyok a saját helyemen maradni felszólalás közben, mert a jelnyelvi tolmácsaim nem tudnának a pódiumon lévő mikrofonba beszélve tolmácsolni engem, és részükre az ülésterem középpontjában nincs külön mikrofon. Számomra tehát a pódium továbbra sem akadálymentes.
Miután fogyatékossággal élő képviselőtársaimmal együtt felhívtuk a figyelmet a hiányosságra, a tervek szerint a nyári szünet előtt végre megtörténik az ülésterem emelvényének állíthatóvá tétele, valamint az is, hogy a legtöbb konferenciateremben rámpán is fel lehet majd jutni a pódiumra.
Szerencsére figyelemfelhívásunk pozitív fogadtatásra talált, javaslatainkat a legmagasabb szinten kezelik. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke levélben biztosított engem és az ügy mellett elkötelezett három képviselőtársamat, mindent megtesz annak érdekében, hogy az akadálymentesítés folytatódjon. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen az Európai Parlamentben több ezren dolgoznak, és nagyon sok szolgálat munkáját kell összehangolni, kezdve a biztonsági emberektől a tolmácsokon és technikusokon át a plenáris ülésteremben dolgozó teremszolgákig, és a sort még folytathatnám. Ezért
javasoltam azt is, hogy nevezzenek ki egy koordinátort, aki összekapcsolja az Európai Parlamenten belül a fogyatékossági kérdésekkel foglalkozó főigazgatóságokat és szolgálatokat. Metsola elnök asszony nyitott volt a javaslatra, és megerősítették: még idén sor kerülhet a koordinátori pozíció létrehozására.
A fogyatékossággal élő képviselők üzeneteinek eljuttatása a polgárokhoz bonyolult kérdés. Az Európai Parlament munkája tolmácsolás révén az EU összes hivatalos nyelvén elérhető és követhető. Én azonban ennél is tovább szeretnék menni, és azt kérem évek óta, hogy a beszélt nyelvek mellett nemzeti jelnyelveken is legyenek követhetők az ülések. Ez komoly kihívás, mert ugyanannyi jelnyelvi tolmácsra lenne szükség, mint hangzó tolmácsra, ennek a feltételei pedig egyelőre nem adottak.
Azt azonban idén már sikerült elérni – évek kitartó munkájával –, hogy az Európai Bizottság elnökének az EU állapotáról szóló szeptemberi értékelője az unió történelmében először nemzetközi jelnyelven is tolmácsolást kapott.
Egy kis lépés, amelyet, reméljük, még sok hasonló követ! A jelnyelvi tolmácsolás biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy fogyatékossággal élő polgártársaink is könnyebben bekapcsolódhassanak az őket is érintő politikai vitákba. Ennek érdekében azon is dolgozunk, hogy petíciók is benyújthatók legyenek nemzeti jelnyelven, törekszünk arra, hogy ez a jövő évi EP-választások előtt megvalósulhasson!