Mert a Nyugat mindig jó, a lengyelek pedig mindig képesek voltak a jó oldalt választani, ellentétben velünk, igaz, tábornok úr? Erre példa a második világháború. Úgy van. Akkor mi a rossz oldalon álltunk, ami természetesen nem akadályozott meg minket abban, hogy Hitlerrel szembeszállva segítsük a lengyeleket. Azokat a lengyeleket, akik a jó oldalon álltak, majd amikor az emigráns lengyel kormány berohant Churchillhez elpanaszolni, elordítani, mit csináltak a szovjetek Katynban, akkor Churchill ezt válaszolta nekik: 

Ezért érdemes volt, igaz, tábornok úr? Ezért érdemes a Nyugat fenekét nyalni – hiszen tudjuk: minden alfél gyönyörű és egyedi.

Az egyediség persze különös módon nyilvánul meg, de hát ezt is ismerjük a régi időkből, ez a hülye, szemét kis polák is ismeri biztosan, hiszen 1956-ban született, hatvannyolc éves, abban a világban nőtt fel ő is, abban, amelyikben „a proletáriátus kedvenc étele a bélszín, kedvenc itala a francia konyak, melyet választott képviselőin keresztül fogyaszt el”, valamint abban, ahol az egyediség legfőbb ismertető jele az volt, hogy mindenkinek ugyanazt kellett gondolni és mondani.

Na most mondd! Éppen úgy, mint most!

„Le kell győzni Oroszországot!” „Az utolsó ukránig harcolunk az oroszok ellen!” „Támogatjuk Ukrajnát, bármi áron, akkor is, ha beledöglünk!” Igaz, tábornok úr? Ismerős? Amikor maga katona lett, akkor éppen az „imperia­lizmust” meg a „Nyugatot” kellett legyőznünk bármi áron, nemdebár? És aki mást mondott, vagy csak nem lelkesedett eléggé, azt „gyűlölték, akár a pestisest”. „Négy láb jóóóó, két láb rossz!” „Két láb jóóó, négy láb rossz!” Maga nagy lelkesedéssel bégette mindkettőt, igaz, tábornok úr?

Viszont van egy másik tábornok, az óceán túlpartján, aki szerint a Nyugat és a NATO provokálta ki ezt a háborút: „Earl Rasmussen, az Egyesült Államok hadseregének nyugalmazott alezredese és politológus arra figyelmeztet, hogy a NATO közvetlen konfrontációra vágyik Oroszországgal. A Nyugat szándékos provokációjának egyik bizonyítékaként a NATO keleti kiterjesztését nevezte meg, ami annak ellenére történt, hogy erről megállapodtak a felek, továbbá beavatkoztak az ukrán és grúz politikába, amelyek 2007–2008-ban vörös vonalak voltak Oroszország számára. »Azt hiszem, közvetlen konfliktust keresnek. Ezt az egész konfliktust a Nyugat provokálta ki. Provokálták, ez nyilvánvaló« – mondta Rasmussen az Izvesztyijának. »Olyan volt, mintha zászlót lengetnénk egy bika előtt. Nézzük meg a biológiai kutatólaboratóriumok számát Ukrajnában, a CIA létesítményeinek számát, az európaiak tisztességtelenségét a minszki tárgyalásokon, legalább ötvenezer fős fegyveres erő létrehozását az úgynevezett békeidőben 2014 és 2022 között« – mondta az amerikai hadsereg nyugalmazott alezredese.”

Na jó, Rasmussen nem is tábornok, „csak” egy alezredes, de mégis, vajon mit szól ehhez tábornok úr? Tudjuk, persze. Ugyanazt szólja, amit majd nemsokára meg fog írni a Politico meg a 444: Rasmussen Putyin ügynöke. Mint Orbán. Ilyen egyszerű minden. Kár lenne itt bonyolítani a gyönyörű egyediséget…

„Nemcsak a Patriótákat, hanem Meloni pártcsaládját is kiszorítanák a fontos parlamenti bizottságok vezetéséből. Az Európai Parlament vezető koalíciójának tagjai elkötelezték magukat, hogy blokkolják a Patrióták Európáért csoportot, hogy ne szerezhessenek az EP bizottságaiban vezető pozíciókat – számoltak be brüsszeli források az Eur­ac­tivnak. A Néppárt, a szocialisták és a liberális Renew megegyeztek, hogy elszigetelik az új csoportot a parlamentben. Ezt az EPP egyik tisztviselője is megerősítette a lapnak.”

Aki ebből sem érti meg a Nyugat, a demokrácia, a gyönyörű egyediség lényegét, az bizony menthetetlen. De tegyünk még egy kísérletet, hogy megvilágítsuk az elméjüket, hátha végre megértik ők is, hogy mi a demokrácia lényege a mai nyugaton. Tessék: „Az Európai Parlament alelnöke azonnal hadat üzent Orbán Viktor patriótáinak”.

„Katarina Barley azt követeli, hogy senki ne működjön együtt az EP harmadik legerősebb frakciójával, mert akkor szabotálná a – szerinte – konstruktív politikát. A Patrióták Európáért frakció fontos bizottsági posztokat és több felszólalási időt követel az Európai Parlamentben, ám a zöldek és a szociáldemokraták el akarják szigetelni a jobboldali szövetséget – írja a Die Tageszeitung. A lap információi szerint a baloldali politikusok attól tartanak, hogy az új frakció zavart okozhat az újonnan megválasztott parlamentben, és fontos uniós jogszabályokat blokkolhat.

A jobboldallal szembeni tűzfalnak szilárdnak kell lennie. Biztosítani kell, hogy senki ne működjön együtt a képviselőivel, ez korlátozza az új frakció lehetőségét, hogy szabotálja a konstruktív politikát – jelentette ki Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, aki tehát finoman szólva is különösképpen gondolkodik a demokrácia alapértékeiről. Egyetértett vele Terry Reintke, a Zöldek társelnöke, aki azt mondta, a Patrióták politikusai semmiféle pozíciót nem kaphatnak, mert egyetlen céljuk »Európa blokkolása«.

Igaz, ezzel a »demokratikus felfogással« nincsenek egyedül: sajtóhírek szerint Donald Tusk vezetésével néhány tagállam megpróbálja elvenni Magyarországtól az EU soros elnökségét, amiért Orbán Viktor a békemisszió keretében az ukrán, a kínai és a török elnök mellett Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.”

Remélem, most már minden világos. Nem „blokkolunk”, nem „tárgyalunk”, nem beszélünk békéről, ha mégis, akkor jön a „tűzfal”. Katarina Barley is egy gyönyörű egyediség. 

S ebben a világban mi sem természetesebb, mint hogy képviselő lesz Avignonban az a Raphaël Arnault, aki egy antiszemita, zsidóverő, köztörvényes bűnöző, akit terroristagyanús elemként tart nyilván a francia titkosszolgálat és úgynevezett S kartont vezet róla, de mit számít ez, ha egyszer Arnault elvtárs Antifa- és szélsőbalos aktivista, vagyis jó elvtárs, ott fog majd ülni az EP-ben Ilaria Salis mellett, aki embereket szeret félholtra verni az utcán, falkában, mint igazi gyáva patkány, de mert mindezt Antifa- és szélsőbalos aktivistaként teszi, ő is jó elvtárs.

S hogy el ne felejtsük ezt se: „A francia szélsőbal és ultraradikális Antifa a nemzetgyűlési választások második fordulója után szokásához híven tombolni, pusztítani és őrjöngeni kezdett. Nantes-ban felgyújtottak egy rendőrt. A prefektúrák határozott tiltása ellenére sok helyen megtartották a tüntetéseket, tárgyakkal, petárdákkal és Molotov-koktélokkal támadták a hatóságokat. Csak Rennes-ben 25 embert tartóztattak le a hatóságok.”

Ezek így ünnepelnek. Képzeljük el, mi lenne, ha veszítenének? S persze Parászka Boróka, az erdélyi magyarság gyönyörűsége nem érti, mi ezekkel a baj, és miért tart tőlük a normális világ. Jó lenne neki elmagyarázni, alaposan, de hát, végül is, minek? 

Tábornok úr pedig szemlét tart csapatai felett. De szép lesz eltakarítani ezeket. Az összeset. Persze csak akkor, ha élni akarunk, ugyebár…