4.: Titán
„[…] A háború kitörése óta a nyugati vállalatok sok százmillió dollár értékben vásároltak az oroszoktól a repülőgépiparban nélkülözhetetlen titánt. Sem az USA, sem az Európai Unió nem vetett ki szankciót rá, az üzlet tehát – a felesleges titkolózás ellenére – zavartalanul folytatódik.
Két évvel az ukrajnai háború kitörése után az orosz titán még mindig folyamatosan áramlik Nyugatra. […] A világ legnagyobb titánbeszállítója az orosz VSMPO-AVISMA, amely gyakorlatilag a világ összes jelentős repülőgépgyártójával szerződésben állt.
Azaz áll a mai napig, mivel a függőségi viszony felszámolására a nyugati partnerek részéről sem képesség, sem akarat nem nagyon nyilvánult meg.
Bár több vállalat ígéretet tett arra, hogy megszakítja a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, a titán annyira létfontosságú elem a kereskedelmi és a katonai repülőgépgyártásban, hogy hiánya a nemzetbiztonság és a polgári repülés szempontjából is súlyos zavarokat okozna” – mutatott rá beszámolójában a The Washington Post.
Miután a háború kitörésekor, 2022 februárjában a VSMPO ötven ország vállalatával állt szerződésben, senki, sem az EU, sem az Egyesült Államok nem gondolkodott szankciók kivetésén – és ez a békebeli állapot a mai napig tart. Bár a 2023-as adatokat Oroszország már nem hozta nyilvánosságra, 2022-ben a VSMPO nagyjából 15 ezer tonna titánt exportált nyugati üzletfeleinek mintegy 370 millió dollár értékben. A mennyiség zöme a leglelkesebb szankcionáló országokba, Németországba, Franciaországba, az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába érkezett. Nyugati számítások szerint a helyzet 2023-ban sem változott, az export értéke minimum 345 millió dollár volt. A vállalatot egyedül Ukrajna és Kanada szankcionálta, aztán az Egyesült Államok is exportkorlátozást vezetett be a cég termékeire, ám az csak a közvetlen kereskedelmet tiltotta meg, a harmadik országokon keresztül érkezőt már nem.
Az orosz exportadatbázis szerint az Airbus a neki szállított orosz titán mennyiségéért 2022-ben 24 millió dollárt fizetett, ezzel listavezetővé vált az importőr vállalatok között, nem mellesleg 940 százalékos növekedést produkált az előző évihez képest. Mindezt nyilvánvalóan nagybevásárlásnak tekintette egy esetleges szankció megszavazása előtt (amire nem került sor), de ebből nem is csinált titkot. Mindössze négy hónappal a háború kitörése után Guillaume Faury vezérigazgató úgy nyilatkozott: „Az Oroszországból származó titán szankcionálásával tulajdonképpen saját magunkat szankcionálnánk.”
Az év vége előtt a vállalat már azt közölte, hogy „hamarosan” felhagy az orosz termék vásárlásával, ám az adatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy 2023 novemberében, vagyis egy évvel később még importált az orosz cégtől.
Az amerikai Boeing más konstrukciót választott. Szintén bejelentette 2022-ben, hogy leállítja az orosz titán vásárlását, ezzel véget vet a VSMPO-val fennálló több évtizedes kapcsolatának – és tartotta is magát az ígéretéhez. Igaz, előtte még az Airbushoz hasonló nagybevásárlást csapott, ráadásul beszállítóinak egyáltalán nem tiltotta meg, hogy orosz árut adjanak el neki, így tulajdonképpen nem lehet tudni, mennyi az orosz „részesedés” a Boeing gépeiben.
A Rolls-Royce, amely a két repülőgép-óriásnak a hajtóműveket gyártja, röviddel a háború kitörése után közleményben tudatta: leáll az orosz titán vásárlásával. Az adatok szerint azonban 2022 végéig biztosan importált, az előző évihez képest 1,7 millió dollárral növelve a vásárlás értékét, de még 2023 áprilisából is származnak szállítási papírok. A félrenézés ellenére az EU-s vállalatok összességében sem fogták vissza magukat – az unióban 2023-ban 244 millió dollár értékben importáltak orosz titánt, ami mindössze 20 százalékkal kevesebb, mint az eddigi, 2019-es rekord.
5.: Műtrágya
„A háború kitörése óta soha nem importált annyi műtrágyát az Európai Unió Oroszországból, mint most, a műtrágyaimport korábban nem látott magasságokba emelkedett a háború kitörése óta.
Bár az uniós szankcióknak egyik célja elvileg az, hogy csökkentsék a kontinens függőségét az orosz importtól, a gyakorlatban azonban Európa egyre kiszolgáltatottabbá válik Oroszországtól” – olvasható a Magyar Nemzetben.
Európa függőjévé vált az orosz műtrágyának, ami veszélybe sodorhatja a kontinens élelmiszer-ellátását – figyelmeztetnek a nyugati szakértők.
A műtrágya az új gáz – foglalta össze a helyzetet Svein Tore Holsether, az egyik legnagyobb műtrágyagyártó, a Yara International vezetője a The Financial Times amerikai napilapnak.
Az orosz műtrágyapiac továbbra is kulcsszereplő a globális kereskedelemben. Oroszország az ammónia, kálium, karbamid és foszfát műtrágyák világforgalmának jelentős részét szállítja. Az alapanyagok lelőhelyeinek nagy része Oroszországban található, ami hosszú távon is fenntarthatja ezt a pozíciót. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború és az új szállítási útvonalak kialakítása miatt a műtrágya források jelentősége tovább nőtt. Az Európai Unió folyamatosan fokozza az orosz műtrágya importját, és a tendencia tovább emelkedik. Márciusban az import értéke elérte a 174 millió dollárt, ami 2022 decembere óta a legmagasabb szint.”
6.: Rövid összegzés
Hosszú elemzést készített az Oroszországgal szembeni szankciók gazdasági hatásairól a Euronews, és felemás eredményre jutott.
Bár a cikk elején idézik David Cameron brit exminiszterelnököt és jelenlegi külügyminisztert, aki szerint »nemzetközi gazdasági nyomásunk azt jelenti, hogy Oroszország nem engedheti meg magának ezt az illegális inváziót, és szankcióink kiéheztetik Putyint mindazon erőforrások tekintetében, amelyekre égető szüksége van ahhoz, hogy kínkeserves háborúját finanszírozhassa, az általuk bemutatott számadatok mögött nehéz meglátni a kiéheztetett Putyint.
A lap megjegyzi:
az Európai Külügyi Szolgálat adatai szerint az EU Oroszországgal szembeni szankciói 2022-ben súlyosan megütötték az orosz gazdaság számos szektorát, így például 6 százalékkal visszavetették az orosz ipari termelést, ezen belül majdnem felével az autógyártást.
17 százalékkal csökkent 2022-ben az orosz nagykereskedelmi forgalom, a kiskereskedelmi 10 százalékkal, és a közepes vagy magas technológiai színvonalat képviselő termelés szintén 13 százalékos csökkenést szenvedett el. Ez ugyanakkor csak 2022 – a tavalyi évben a lap szerint úgy tűnik, fordult a szél, hét éve nem látott tempóban bővült az orosz ipari termelés tavaly decemberben, és 120 százalékkal bővült az újautók piaca is.
Folyik az olaj vég nélkül
A Euronews megjegyzi: a szankciók alá vont Gazpromnyefty olajcég 2023. második negyedéves profitja 43 százalékkal csökkent, és a vállalat épp készül kivonulni Bulgáriából – ugyanakkor nemrég újraindította a pandémia alatt leállított befektetéseit.
A Rosznyeftyet sem sikerült szankciókkal térdre kényszeríteni, tavaly 14 milliárd dolláros profitot jelentettek, miután sikeresen átsúlyozták kapacitásaikat az olaj felől a földgáz irányába.
A Transznyefty csővezeték-üzemeltetőnek pedig csekély, 6,5 százalékos olajexport-visszaesést sikerült csak okozni.
A számos szankcionált orosz vállalat közül a bányacégek némelyike is jól bírta a strapát. A Nordgold aranybányász mamutvállalat például éppen Brazíliában készül új arany-, lítium- és rézlelőhelyek feltárására. Sikerült viszont kiszúrni a Nordgolddal Kanadában, ahol kiszorultak egy új aranybányaprojektből, és a gyémántokkal foglalkozó Alrosával is, amely alapanyag híján már az indiai piacról is egyre inkább kiszorul.
Bankok és tankok
A Euronews a pénzügyi szolgáltatók piacán találta a leginkább faramuci helyzetet: bár a pénzügyi szektort a legsúlyosabb nyugati szankciók sújtották, és az orosz gazdaság is rengeteg devizatranzakciót bonyolít a nemzetközi piacon, az eredmények mégsem annyira látványosak. Hiába került például szankciók alá az orosz bankpiac majdnem felét kitevő Szberbank és VTB, a Szberbank 2023-ban így is 17 milliárd dolláros rekordprofitot könyvelhetett el.
A VTB esetében pedig mindössze annyit sikerült elérni, hogy miközben nagy-britanniai leányvállalatuk csődbe ment, a szinte húszszor akkora népességű Kína felé terjeszkedni kezdtek – és ők lettek az első olyan bank is, amely a SWIFT-rendszert megkerülve már közvetlenül jüanban számolt el pénzmozgásokat Kína felé.
Kell még valamit mondanom, Ildikó? Kell…
(Folytatjuk)
