De nézzük sorban az eseményeket. Ruszin-Szendi Romuluszról kiderült, hogy Szlava Ukrajini felkiáltásokkal zárta a NATO-üléseket vezérkari főnökként, az ukrán álláspontot képviselte a magyar helyett. Emiatt ki is kellett rúgni. Egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy neki kiváló ukrán kapcsolatai vannak, és a megfelelő pillanatban elő tudja szedni a szükséges telefonszámokat Ukrajába. Múlt csütörtökön Ruszin-Szendi Magyar Péterrel közösen egy hangfelvétellel igyekezett támadni a magyar haderő fejlesztését. Rá egy napra, azaz pénteken az ukrán titkosszolgálat egyértelmű diplomáciai támadásba lendült Magyarország ellen. Magyar Péter ebben a konfliktusban pedig nem Magyarország, hanem az ukrán álláspont oldalára helyezkedett.

A nemzetbiztonsági bizottság e heti ülése után már azt is tudni lehet, hogy az ukránok által május 9-én közzétett videó, amelyen két ember elfogása látható, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Magyarországnak kémkedtek, több mint egy hónappal ezelőtti történéseket mutat be. Magyarul már rég megtörténhetett a letartóztatás, ahhoz képest, amikor be is számoltak minderről az ukránok. 

Továbbá bekérték a NATO-ülések anyagait is. Ruszin-Szendi négy ilyen vezérkari főnöki ülésen képviselte Magyarországot. A lefolytatott vizsgálat alapján három megállapításra jutottak: Ruszin-Szendi a magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, ukránbarát álláspontot képviselt. Egyetlen alkalommal sem képviselte a háborúellenes álláspontot.

A fentieket követően a titkosszolgálatok még intenzívebben figyelik az eseményeket, de ezzel párhuzamosan benyújtották a parlamentnek az átláthatósági törvényjavaslatot, ami ugyancsak a külföldi beavatkozás ellen lép fel.

Emlékezetes, Donald Trump beiktatása után hatalmas vihart, demokrata párti körökből dühödt tiltakozást váltott ki lépése, amely megszünteti a külföldi politikai-ideológiai beavatkozásairól hírhedtté vált pénzosztó ügynökséget, a USAID-et. Az 1961-ben a demokrata párti John F. Kennedy által létrehozott USAID arról vált hírhedtté, hogy a Soros-féle NGO-kkal együttműködve beavatkozott más országok belpolitikájába, balliberális ideológiákat terjesztve. Ennek rohamcsapatát az utóbbi években már egyértel­műen a woke-irányzat képezte, külföldön is erőltetve az amerikai Demokrata Pártot és köreit átható radikalizálódást, mely modellt Euró­pában is követték.

A USAID tevékenységét vizsgálta a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amelynek közzétett gyorsjelentése szerint egy zavaros finanszírozási rendszerben, amely elrejthette a kimutatható források akár többszörösét is, hivatalosan is több mint húszmillió dollárt juttatott Magyarországra 2020 és 2024 között az amerikai ügynökség. A USAID-re olyan mértékben lecsaptak Amerikában, hogy a honlapja is elérhetetlenné vált. A 2025-ös pénzügyi beszámolójuk azonban ismert, és ebből kiderül, hogy 2025-re 58,8 milliárd dollárt igényeltek, ebből kelet-európai programjaikra több száz millió dollár jutott volna. 

Magyar szempontból érdemes megnézni a külföldi lapok esetét is, amelynek iskolapéldája a Politico nevű brüsszeli lap. Mint ismert, a hazai, külföldről pénzelt sajtótermékekhez hasonlóan vannak olyan nemzetközi lapok, amelyek szinte napi rendszerességgel gyalázzák Orbán Viktort. Ilyen a brüsszeli Politico is, mely lap Orbán Viktort már kommunistázta, fasisztázta, szélsőjobboldalizta, diktátorozta és ki tudja, még milyen negatív jelzővel illette. Ezeket az írásokat rendre szemlézik a Magyarországon működő, külföldről finanszírozott sajtótermékek. Mint kiderült, a brüsszeli Politico 34,26 millió dollárt, azaz 13,3 milliárd forintot kapott az elmúlt években a Biden-féle demokrata kormányzattól, így pedig már érthetővé válik, hogy menetrendszerűen jöttek az Orbán Viktort támadó cikkek, míg az aktuális ellenzéki jelöltet hosszasan magasztalják.

Ugyanez tapasztalható a hazai, külföldről fizetett sajtótermékek esetében is: a migrációs válság során támogatták a bevándorlást és támadták a magyar kormányfőt a migrációt elutasító álláspontja miatt, folyamatosan népszerűsítik a gendertémát, illetve a háború ügyében is kritizálják a békepárti álláspontot, miközben a háború folytatását és támogatását propagálják. A Trump-adminisztráció által nyilvánosságra került informá­ciók alapján már érthetővé válik, hogy miért teszik mindezt.

És a külföldről finanszírozott sajtó kéz a kézben jár a külföldről pénzelt NGO-hálózattal és politikusokkal, amelyekkel szemben a napokban benyújtották az átláthatósági törvényjavaslatot. 

Ahogyan Amerikának joga van megvédenie magát a külföldi beavatkozástól, úgy ez jogában áll Magyarországnak is. Ez egy szuverén nemzetállamtól alapelvárás.

Zárásként azt azért megjegyezném, hogy akik most hőzöngenek amiatt, mert például a jövőben nem fogadhatnak el amerikai pénzeket, vajon milyen botrányt csapnának, ha kiderülne valamelyik jobboldali sajtótermékről, hogy például Oroszországból fizetnék?