A hitelminősítők végre a valóság talaján állnak

A mostani felminősítések azt jelzik, hogy az intézetek már kezdik felismerni: torz értékeléseik súlyos károkat okoztak szakmai hitelességüknek.

A U.S. flag is reflected in a window of the Standard and Poor's building in New York February 5, 2013. The U.S. government is seeking more than $5 billion in a lawsuit against rating agency Standard & Poor's over mortgage bond ratings, U.S. Attorney General Eric Holder said on Tuesday. The civil suit against S&P and its parent McGraw-Hill Cos Inc is the first federal enforcement action against a credit rating agency over alleged illegal behavior related to the 2007-2009 U.S. financial crisis. REUTERS/Brendan McDermid (UNITED STATES - Tags: BUSINESS CRIME LAW POLITICS) - RTR3DE55

Egy héttel azután, hogy a Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport felminősítette Magyarországot, a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő is bejelentette, hogy javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását.

Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a magyar pénzügyi rendszer milyen kritikus napokat élt át 2008. október elején, amikor az állampapírpiac lefagyott. A külföldiek jelentős mennyiségű, mintegy 1300 milliárd forintnyi tőkekivonást hajtottak végre. A hangulatot jól jellemezte, hogy sokan államcsődről beszéltek, mások pedig a bankok vagy éppen a forint összeomlására kezdtek spekulálni. Az ország sebezhetőségét mind a befektetők, mind az elemzők, mind a hitelminősítők egyre jelentősebbnek látták.

A hitelminősítők egymás után rontottak Magyarország adósságbesorolásán. Az MSZP–SZDSZ-kormányok súlyosan hibás gazdaságpolitikája következtében Magyarország államadóssága, külső kitettsége és sérülékenysége olyan mértékben növekedett, hogy ennek következményeként a hitelminősítők a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába sorolták a magyar adósság hitelbesorolását. Micsoda különbség van az ország akkori és mai helyzete között! Ma egyáltalán nincs szükség arra, hogy a kormánytagok az akkori balliberális kormányhoz hasonlóan az IMF-hez és az EU-hoz rohangáljanak azonnali pénzkölcsönért a csődhelyzet elhárításához. Sőt, az akkor felvett gigahitelt már rég vissza is fizette az ország.

Nálunk a belföldi szereplők biztosítják az államadósság finanszírozásának nagyobbik részét, ami a korábbiakhoz képest egy egészségesebb adósságszerkezet felé való elmozdulást jelent. Ezek az intézkedések mérsékelték mind a rövid, mind a hosszú lejáratú állampapírhozamokat, vagyis csökkent a spekulációs vásárlások értelme és esélye. A devizaadósság aránya régiós szinten is kedvező szintre csökkent. A külső sebezhetőség csökkenését tekintve – a térségbeli országok közül – a magyar gazdaság külső pozíciója javult a legnagyobb mértékben. Egyre színvonalasabb a munkaerő képzettsége, munkaügyben jobbára béke uralkodik, egyre hangsúlyosabb szerepet kap a szakképzés. Az ország külföldi megítélése, különösen a külföldi befektetéseknél és a beutazó idegenforgalomban világviszonylatban is kiemelkedővé vált.

Évek óta nem volt igazi szakmai indoka annak, hogy a hitelminősítők nem emelték Magyarország besorolását a befektetési rangsorokban. A működőtőke-beáramlás és a befektetők által felállított rangsorokban Magyarországot az elmúlt években már a legelőkelőbb helyeken jegyezték, a hitelminősítők mégis vonakodtak ezt saját értékeléseikben elismerni. Már nem lehetett titkolni azt a kettős mércét, ami az egyes európai államok besorolása között feszült. Például amíg az egyre nagyobb pénzügyi gondokkal küzdő Belgium, Görögország, Franciaország és Spanyolország költségvetésének hibái, eurózónás kötelezettségeinek megszegése, gazdasági stagnálása, továbbá Ukrajna adósságtörlesztési problémái fölött szemet hunytak, addig az évek óta a hiánycélokat tartó, az államadósságot csökkentő és rekord gazdasági növekedést produkáló Magyarország eredményeit nem ismerték el. A hitelminősítők évek óta nem javítottak magyar besorolásaikon, annak ellenére, hogy saját elemzéseik is kiemelték a magyar gazdaság erőteljes növekedését, a szigorú költségvetési politikát, a dinamikus béremelkedést, a belső fogyasztás bővülését és a jelentős működőtőke-beáramlást.

Ennek ellenére egyre több befektető hagyta figyelmen kívül a minősítők értékelését és döntött azok aggályoskodásai dacára a kedvező magyarországi befektetések mellett. Így válhatott Magyarország a külföldi befektetők körében a kelet-európai régióban sok területen a legkedveltebb célponttá. A magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség 2017-ben kilencvenhat leendő magyarországi, külföldi befektetővel folytatott tárgyalást zárt le eredményesen, mindezek mintegy 3,5 milliárd eurós új befektetést és 17 ezer új munkahelyet jelentettek az országnak. Az ügynökség 2018-ban százharminc külföldi céggel folytatott le sikeres tárgyalást, amelyek további nyolcmilliárd eurós befektetést jelentettek az országnak.

A mostani felminősítések azt jelzik, hogy az intézetek már kezdik felismerni: torz értékeléseik súlyos károkat okoztak szakmai hitelességüknek. Reméljük, most már felismerik azt is, hogy az általuk eddig alulértékelt, kiszámítható, stabil gazdaságpolitika, a hazai lakosság és a vállalkozások támogatása, a külföldi befektetők számára biztonságos üzleti, befektetői környezet kialakítása egyáltalán nem kockázatos, és jó szívvel ajánlható ügyfeleiknek, a befektetőknek is.

A szerző közgazdász, egyetemi docens