Évek óta nem volt igazi szakmai indoka annak, hogy a hitelminősítők nem emelték Magyarország besorolását a befektetési rangsorokban. A működőtőke-beáramlás és a befektetők által felállított rangsorokban Magyarországot az elmúlt években már a legelőkelőbb helyeken jegyezték, a hitelminősítők mégis vonakodtak ezt saját értékeléseikben elismerni. Már nem lehetett titkolni azt a kettős mércét, ami az egyes európai államok besorolása között feszült. Például amíg az egyre nagyobb pénzügyi gondokkal küzdő Belgium, Görögország, Franciaország és Spanyolország költségvetésének hibái, eurózónás kötelezettségeinek megszegése, gazdasági stagnálása, továbbá Ukrajna adósságtörlesztési problémái fölött szemet hunytak, addig az évek óta a hiánycélokat tartó, az államadósságot csökkentő és rekord gazdasági növekedést produkáló Magyarország eredményeit nem ismerték el. A hitelminősítők évek óta nem javítottak magyar besorolásaikon, annak ellenére, hogy saját elemzéseik is kiemelték a magyar gazdaság erőteljes növekedését, a szigorú költségvetési politikát, a dinamikus béremelkedést, a belső fogyasztás bővülését és a jelentős működőtőke-beáramlást.
Ennek ellenére egyre több befektető hagyta figyelmen kívül a minősítők értékelését és döntött azok aggályoskodásai dacára a kedvező magyarországi befektetések mellett. Így válhatott Magyarország a külföldi befektetők körében a kelet-európai régióban sok területen a legkedveltebb célponttá. A magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség 2017-ben kilencvenhat leendő magyarországi, külföldi befektetővel folytatott tárgyalást zárt le eredményesen, mindezek mintegy 3,5 milliárd eurós új befektetést és 17 ezer új munkahelyet jelentettek az országnak. Az ügynökség 2018-ban százharminc külföldi céggel folytatott le sikeres tárgyalást, amelyek további nyolcmilliárd eurós befektetést jelentettek az országnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!