A visegrádiaknak áll a zászló!

A V4-ek gazdaságai viszonylag ellenállóképesnek mutatkoztak a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozásokkal szemben.

Krakkó, 2021. február 17. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b2), valamint Igor Matovic szlovák (b), Mateusz Morawiecki lengyel (k), Orbán Viktor magyar (j2) és Andrej Babis cseh kormányfő (j) a V4 megalapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett találkozó után tartott sajtótájékoztatón Krakkóban 2021. február 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A közép- és kelet-európai térség, különösen a visegrádi csoport, azaz Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia (V4-ek) gazdaságai viszonylag ellenállóképesnek mutatkoztak a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozásokkal szemben, és ez megerősíti azt a várakozást, hogy ezekben a gazdaságokban a jelenlegi harmadik járványhullám ellenére erőteljes növekedés kezdődik az idén – áll a Fitch Ratings legfrissebb, Londonban kiadott előrejelzésében.

A nemzetközi hitelminősítő kiemelte azt a várakozását is, hogy a térségi beruházásoknak pótlólagos lendületet adnak az Európai Unió által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére adott segítség. Közben, uniós statisztikák alapján, a hatvanmilliós térség gazdasági kibocsátása Németország számára immár fontosabb, mint a német–francia gazdasági kapcsolatok. De más prognózisok szerint is a V4-es régió gazdasági volumene hamarosan megelőzi a délnyugat-európai államok teljesítményét, ami bőven kimeríti a „nem semmi” kategóriát, hiszen posztszocialista országokról van szó esetünkben. Mi pedig, közép-európaiak pontosan tudjuk – Adam Michnik elhíresült mondása szerint – a legrosszabb a kommunizmusban az, ami utána következik. A lényeges dolog persze most az, hogy nekünk, vagyis a visegrádi országoknak áll majd – a gazdasági – zászló a következő időszakban.

De ne rohanjunk előre! Nézzük meg, mi is áll a háttérben, tekintettel arra, hogy a gazdasági sikereknek azért bőven akad előzményük.

Februárban ünnepeltük a visegrádi együttműködés a 30. évfordulóját, a gyökerek azonban mélyebbek. Tudniillik a visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. Visegrádon, a királyi palotában 1335-ben Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs úgynevezett árumegállító joga ellenében. S új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot, az áruforgalom kereskedelem magyarországi központja Kassa lett. Az akkori kooperáció nagyon, de nagyon sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága – mai fogalommal élve – csúcsra jutott.

Tulajdonképpen ezt az együttműködést újították fel 1991-ben, amikor aláírták a visegrádi nyilatkozatot.

Azóta a négy ország már integrálódott az európai szervezetekbe, ugyanakkor a nemrég megünnepelt évfordulón a négyek együttműködése még fennáll, szemben más kezdeményezésekkel. S mind a mai napig logikus dolog is a három nyugati érték­orientáltságú, a történelem folyamán együttműködő ország regionális közeledése, közös fellépése. A hasonló értékrend és a diplomáciai kapcsolatok mellett azonban fontos, érdemi kooperációs lépés volt a négyek között a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) megalakulása, még akkor is, amikor a szabadkereskedelmi szerződésrendszer életbe lépése egybeesett a cseh és szlovák szétválással. Az egyezmény 1994 júliusában lépett életbe. A CEFTA-n keresztül a tagországok a nyugat-euró­pai intézményekkel való integrációt remélték felgyorsítani, hogy így bekapcsolódhassanak az európai politikai, gazdasági, védelempolitikai és jogi rendszerekbe, és ezáltal konszolidálják a tagországok demokratikus voltát és szabadpiaci gazdaságát.

Kétségtelen, hogy az együttműködés lehetett volna mélyebb is, ám a térség országai a nyugati orientációt olyannyira elsődlegesnek tartották, hogy nem kívántak erősíteni egy ezt veszélyeztetőnek érzett, erősebb regionális kooperációt. Akárhogyan is, az igazi utolsó nagy eredmény a közös schengeni belépés volt 2007 végén. Politikai téren meg kell említeni, hogy a 2015-ös európai migránsválság kapcsán nagyjából kialakult a közös nevező.

Az elmúlt években azonban felpörögtek az események: A V4-ek létrehozták a közös titkárságot és pénzügyi alapot, és zajlanak a kulturális projektek. Közben az egyetemek, kutatók érdeklődnek egymás iránt, a fiatalok közép-európai identitásának erősítésére törekszünk. Bővül az országok közötti kereskedelem és turizmus, s befektetések kezdődtek. S talán ami a legfontosabb dolog: az európai uniós hétéves költségvetési alkuiban együtt léptünk fel, és remélhetőleg ez a jövőben is így marad.

Visszatérve a Fitch Ratings elemzésére, dinamikus gazdasági bővülést jósolnak a szakértők a térségnek. Nekünk, magyaroknak például jövőre több mint öt százalékot. A hitelminősítő szerint az országcsoport idei növekedési lendületének fő hajtóerejét a beruházások adják, különös tekintettel arra is, hogy várhatóan megkezdődnek a folyósítások a Next Generation EU helyreállítási keretből. Ennek alapján a Fitch Ratings londoni elemzői arra számítanak, hogy a beruházások értékének növekedése kiemelkedő lesz, különösen Magyarországon és Szlovákiában.

A kedvező előrejelzés mellett persze sokkal inkább mélyebb kooperációban rejlik a lényeg: a gazdasági együttműködés, az infrastruktúra, a kulturális-turisztikai terén tovább kell dinamizálni a kapcsolatokat a következő évtizedben. Hogy akkora sikereket érjünk el, mint anno a három királyság hétszáz évvel ezelőtt. Amit úgy hívtak a krónikások: virágkor.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

(Borítókép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)