A közép- és kelet-európai térség, különösen a visegrádi csoport, azaz Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia (V4-ek) gazdaságai viszonylag ellenállóképesnek mutatkoztak a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozásokkal szemben, és ez megerősíti azt a várakozást, hogy ezekben a gazdaságokban a jelenlegi harmadik járványhullám ellenére erőteljes növekedés kezdődik az idén – áll a Fitch Ratings legfrissebb, Londonban kiadott előrejelzésében.
A nemzetközi hitelminősítő kiemelte azt a várakozását is, hogy a térségi beruházásoknak pótlólagos lendületet adnak az Európai Unió által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére adott segítség. Közben, uniós statisztikák alapján, a hatvanmilliós térség gazdasági kibocsátása Németország számára immár fontosabb, mint a német–francia gazdasági kapcsolatok. De más prognózisok szerint is a V4-es régió gazdasági volumene hamarosan megelőzi a délnyugat-európai államok teljesítményét, ami bőven kimeríti a „nem semmi” kategóriát, hiszen posztszocialista országokról van szó esetünkben. Mi pedig, közép-európaiak pontosan tudjuk – Adam Michnik elhíresült mondása szerint – a legrosszabb a kommunizmusban az, ami utána következik. A lényeges dolog persze most az, hogy nekünk, vagyis a visegrádi országoknak áll majd – a gazdasági – zászló a következő időszakban.
De ne rohanjunk előre! Nézzük meg, mi is áll a háttérben, tekintettel arra, hogy a gazdasági sikereknek azért bőven akad előzményük.
Februárban ünnepeltük a visegrádi együttműködés a 30. évfordulóját, a gyökerek azonban mélyebbek. Tudniillik a visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. Visegrádon, a királyi palotában 1335-ben Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs úgynevezett árumegállító joga ellenében. S új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot, az áruforgalom kereskedelem magyarországi központja Kassa lett. Az akkori kooperáció nagyon, de nagyon sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága – mai fogalommal élve – csúcsra jutott.
