időjárás 3°C Andor , András 2022. november 30.
logo

A visegrádiaknak áll a zászló!

Szajlai Csaba
2021.04.17. 08:00
A visegrádiaknak áll a zászló!

A közép- és kelet-európai térség, különösen a visegrádi csoport, azaz Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia (V4-ek) gazdaságai viszonylag ellenállóképesnek mutatkoztak a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozásokkal szemben, és ez megerősíti azt a várakozást, hogy ezekben a gazdaságokban a jelenlegi harmadik járványhullám ellenére erőteljes növekedés kezdődik az idén – áll a Fitch Ratings legfrissebb, Londonban kiadott előrejelzésében.

A nemzetközi hitelminősítő kiemelte azt a várakozását is, hogy a térségi beruházásoknak pótlólagos lendületet adnak az Európai Unió által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére adott segítség. Közben, uniós statisztikák alapján, a hatvanmilliós térség gazdasági kibocsátása Németország számára immár fontosabb, mint a német–francia gazdasági kapcsolatok. De más prognózisok szerint is a V4-es régió gazdasági volumene hamarosan megelőzi a délnyugat-európai államok teljesítményét, ami bőven kimeríti a „nem semmi” kategóriát, hiszen posztszocialista országokról van szó esetünkben. Mi pedig, közép-európaiak pontosan tudjuk – Adam Michnik elhíresült mondása szerint – a legrosszabb a kommunizmusban az, ami utána következik. A lényeges dolog persze most az, hogy nekünk, vagyis a visegrádi országoknak áll majd – a gazdasági – zászló a következő időszakban.

De ne rohanjunk előre! Nézzük meg, mi is áll a háttérben, tekintettel arra, hogy a gazdasági sikereknek azért bőven akad előzményük.

Februárban ünnepeltük a visegrádi együttműködés a 30. évfordulóját, a gyökerek azonban mélyebbek. Tudniillik a visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. Visegrádon, a királyi palotában 1335-ben Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs úgynevezett árumegállító joga ellenében. S új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot, az áruforgalom kereskedelem magyarországi központja Kassa lett. Az akkori kooperáció nagyon, de nagyon sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága – mai fogalommal élve – csúcsra jutott.

Tulajdonképpen ezt az együttműködést újították fel 1991-ben, amikor aláírták a visegrádi nyilatkozatot.

Azóta a négy ország már integrálódott az európai szervezetekbe, ugyanakkor a nemrég megünnepelt évfordulón a négyek együttműködése még fennáll, szemben más kezdeményezésekkel. S mind a mai napig logikus dolog is a három nyugati érték­orientáltságú, a történelem folyamán együttműködő ország regionális közeledése, közös fellépése. A hasonló értékrend és a diplomáciai kapcsolatok mellett azonban fontos, érdemi kooperációs lépés volt a négyek között a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) megalakulása, még akkor is, amikor a szabadkereskedelmi szerződésrendszer életbe lépése egybeesett a cseh és szlovák szétválással. Az egyezmény 1994 júliusában lépett életbe. A CEFTA-n keresztül a tagországok a nyugat-euró­pai intézményekkel való integrációt remélték felgyorsítani, hogy így bekapcsolódhassanak az európai politikai, gazdasági, védelempolitikai és jogi rendszerekbe, és ezáltal konszolidálják a tagországok demokratikus voltát és szabadpiaci gazdaságát.

Kétségtelen, hogy az együttműködés lehetett volna mélyebb is, ám a térség országai a nyugati orientációt olyannyira elsődlegesnek tartották, hogy nem kívántak erősíteni egy ezt veszélyeztetőnek érzett, erősebb regionális kooperációt. Akárhogyan is, az igazi utolsó nagy eredmény a közös schengeni belépés volt 2007 végén. Politikai téren meg kell említeni, hogy a 2015-ös európai migránsválság kapcsán nagyjából kialakult a közös nevező.

Az elmúlt években azonban felpörögtek az események: A V4-ek létrehozták a közös titkárságot és pénzügyi alapot, és zajlanak a kulturális projektek. Közben az egyetemek, kutatók érdeklődnek egymás iránt, a fiatalok közép-európai identitásának erősítésére törekszünk. Bővül az országok közötti kereskedelem és turizmus, s befektetések kezdődtek. S talán ami a legfontosabb dolog: az európai uniós hétéves költségvetési alkuiban együtt léptünk fel, és remélhetőleg ez a jövőben is így marad.

Visszatérve a Fitch Ratings elemzésére, dinamikus gazdasági bővülést jósolnak a szakértők a térségnek. Nekünk, magyaroknak például jövőre több mint öt százalékot. A hitelminősítő szerint az országcsoport idei növekedési lendületének fő hajtóerejét a beruházások adják, különös tekintettel arra is, hogy várhatóan megkezdődnek a folyósítások a Next Generation EU helyreállítási keretből. Ennek alapján a Fitch Ratings londoni elemzői arra számítanak, hogy a beruházások értékének növekedése kiemelkedő lesz, különösen Magyarországon és Szlovákiában.

A kedvező előrejelzés mellett persze sokkal inkább mélyebb kooperációban rejlik a lényeg: a gazdasági együttműködés, az infrastruktúra, a kulturális-turisztikai terén tovább kell dinamizálni a kapcsolatokat a következő évtizedben. Hogy akkora sikereket érjünk el, mint anno a három királyság hétszáz évvel ezelőtt. Amit úgy hívtak a krónikások: virágkor.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

(Borítókép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.