A visegrádiaknak áll a zászló!

A V4-ek gazdaságai viszonylag ellenállóképesnek mutatkoztak a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozásokkal szemben.

Krakkó, 2021. február 17. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b2), valamint Igor Matovic szlovák (b), Mateusz Morawiecki lengyel (k), Orbán Viktor magyar (j2) és Andrej Babis cseh kormányfő (j) a V4 megalapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett találkozó után tartott sajtótájékoztatón Krakkóban 2021. február 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Tulajdonképpen ezt az együttműködést újították fel 1991-ben, amikor aláírták a visegrádi nyilatkozatot.

Azóta a négy ország már integrálódott az európai szervezetekbe, ugyanakkor a nemrég megünnepelt évfordulón a négyek együttműködése még fennáll, szemben más kezdeményezésekkel. S mind a mai napig logikus dolog is a három nyugati érték­orientáltságú, a történelem folyamán együttműködő ország regionális közeledése, közös fellépése. A hasonló értékrend és a diplomáciai kapcsolatok mellett azonban fontos, érdemi kooperációs lépés volt a négyek között a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) megalakulása, még akkor is, amikor a szabadkereskedelmi szerződésrendszer életbe lépése egybeesett a cseh és szlovák szétválással. Az egyezmény 1994 júliusában lépett életbe. A CEFTA-n keresztül a tagországok a nyugat-euró­pai intézményekkel való integrációt remélték felgyorsítani, hogy így bekapcsolódhassanak az európai politikai, gazdasági, védelempolitikai és jogi rendszerekbe, és ezáltal konszolidálják a tagországok demokratikus voltát és szabadpiaci gazdaságát.

Kétségtelen, hogy az együttműködés lehetett volna mélyebb is, ám a térség országai a nyugati orientációt olyannyira elsődlegesnek tartották, hogy nem kívántak erősíteni egy ezt veszélyeztetőnek érzett, erősebb regionális kooperációt. Akárhogyan is, az igazi utolsó nagy eredmény a közös schengeni belépés volt 2007 végén. Politikai téren meg kell említeni, hogy a 2015-ös európai migránsválság kapcsán nagyjából kialakult a közös nevező.

Az elmúlt években azonban felpörögtek az események: A V4-ek létrehozták a közös titkárságot és pénzügyi alapot, és zajlanak a kulturális projektek. Közben az egyetemek, kutatók érdeklődnek egymás iránt, a fiatalok közép-európai identitásának erősítésére törekszünk. Bővül az országok közötti kereskedelem és turizmus, s befektetések kezdődtek. S talán ami a legfontosabb dolog: az európai uniós hétéves költségvetési alkuiban együtt léptünk fel, és remélhetőleg ez a jövőben is így marad.

Visszatérve a Fitch Ratings elemzésére, dinamikus gazdasági bővülést jósolnak a szakértők a térségnek. Nekünk, magyaroknak például jövőre több mint öt százalékot. A hitelminősítő szerint az országcsoport idei növekedési lendületének fő hajtóerejét a beruházások adják, különös tekintettel arra is, hogy várhatóan megkezdődnek a folyósítások a Next Generation EU helyreállítási keretből. Ennek alapján a Fitch Ratings londoni elemzői arra számítanak, hogy a beruházások értékének növekedése kiemelkedő lesz, különösen Magyarországon és Szlovákiában.

A kedvező előrejelzés mellett persze sokkal inkább mélyebb kooperációban rejlik a lényeg: a gazdasági együttműködés, az infrastruktúra, a kulturális-turisztikai terén tovább kell dinamizálni a kapcsolatokat a következő évtizedben. Hogy akkora sikereket érjünk el, mint anno a három királyság hétszáz évvel ezelőtt. Amit úgy hívtak a krónikások: virágkor.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

(Borítókép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)