Ez ma az ellenzék – béke poraira

Homonnay Gergellyel egy normális ellenzékű országban nem szabadna, nem kellene foglalkoznunk. Sőt! A nevét sem kellene tudnunk. Tordai Bencék korában Homonnay Gergely sajnálatos módon tényező lehet.

2019. 08. 24. 10:00
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Homonnay Gergellyel egy normális ellenzékű országban nem szabadna, nem kellene foglalkoznunk. Sőt! A nevét sem kellene tudnunk. De az ajtóknak rohangáló, majd törött térdkalácsot és sántikálást szimuláló Kunhalmi Ágnesek, a pókemberként egyensúlyozó Hadházy Ákosok, a saját zsenialitásukat ordítva ünneplő Szél Bernadettek és Tordai Bencék korában Homonnay Gergely sajnálatos módon tényező lehet az Orbán Viktort mindenáron megbuktatni szándékozók egyre fogyatkozó táborában.

Ezért van súlya, amikor Homonnay Gergely kinyilatkozik.

„Szoknyás férfiak szar számokat énekelve körbehurcolnak egy mumifikált kezet, amiről csak annyit lehet tudni bizonyosan, hogy egy férfié volt, aki, ha jobbkezes volt, ezzel maszturbált és törölte a seggét.”

A fenti sorokat tehát egy igazán sokoldalú ember, a DK aktivistája, Dobrev Klára társalkodóura, a Mi vagyunk a többség tüntetések szervezője, az Erzsi for President nevű Facebook-oldal létrehozója és kezelője, Homonnay Gergely tudta lepötyögni. Nem máskor, mint augusztus 20-án. Kiváló időzítés. Emelkedett, az ünnephez méltó gondolatok. A bejegyzés, mondanom sem kell, nem zavarja a Facebook egyébként mindig éber és roppant érzékeny moderátorait, hisz ha egy balliberális szerencsétlen Szent Istvánt és Magyarországot gyalázza, az nem ütközik a híres közösségi alapelvekbe, nyilvánvalóan nem gyűlöletbeszéd.

Maradhat.

A szélsőségesen hazafias érzésekkel kelő, fekvő és posztoló ellenzéki aktivista – ha valakinek nem lett volna első olvasásra egyértelmű – a Szent Jobbról, Szent Istvánról, az államalapításról és a körmenetről fogalmazta meg igen speciális gondolatait. Homonnaynak – aki a legutóbbi a Pride-on az ellenzék főpolgármester-jelöltjével, Karácsony Gergellyel szelfizett – a körmenetet vezető papokról szoknyás férfiak, a maszturbálás, no meg a fenéktörlés jutott eszébe. Homonnay valószínűleg mindenről és mindenkiről ilyen dolgokra asszociál. Sérült ember ő, aki minden bizonnyal komoly mentális problémákkal küzd, és terápia helyett a közösségi médiában és ellenzéki tüntetéseken őrjöng.

Segítség helyett pedig csak vállveregetést, biztatást és lájkokat kap. Pedig ha ezek helyett inkább segítséget, szakember segítségét venné igénybe, akkor nem lenne ilyen mérhetetlenül aljas, gonosz és cinikus. Igen, aljas és gonosz, mert bár sokan szeretnék elfelejteni, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt milyen bejegyzéssel is örvendeztette meg követőit, az ellenzéki sajtóval és az ellenzék politikusaival ellentétben az internet nem felejt. És Homonnay Gergely legnagyobb sajnálatára egyelőre minket is elkerült a demencia. Ezért tudjuk felidézni, hogyan is hangzott pontosan a DK-s Homonnay tavalyi bejegyzése.

Érzékenyebb lelkű olvasóimtól előre is elnézését kérek.

„Bréking/Majdnem agyonb@szott egy fideszes nénit egy ledőlt fa” – írta, szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt a hol Dobrev Klárával, hol Karácsony Gergellyel fotózkodó Homonnay. Majd folytatta. Bár ne tette volna. „A fideszes néni életben maradt (sajnos – a szerk!)*, és még jobban elkezdett szirénázni, immár protkó nélkül, mert az a nagy ijedelemre kiesett a fideszes elvtársnő szájából.” (A szerk. Homonnayra vonatkozik, hiszen ő maga, egy személyben szerkeszti az oldalát.)

„Sajnos életben maradt a fideszes néni.” Írta tehát Homonnay.

Sajnos.

Sajnos életben maradt.

Sajnos nem halt meg. Sajnos nem ütötte agyon egy fa. Sajnos, mert Homonnay úgy sejti, a néni a Fideszre szavazott. Annál szomorúbbat pedig el sem lehet képzelni, ha egy fideszes életben marad. Ha életben van. Ha nem halott.

Hogy Gergely miért mindig augusztus 20-a körül kezd őrjöngeni, annak csak a Jóisten a megmondhatója, de tény, hogy ez már a második alkalom, hogy valami egészen penetráns és aljas poszttal emlékezik meg Magyarország legfontosabb ünnepéről. Talán a kereszténység, talán a magyar zászló, talán a Himnusz zavarja, hogy fideszesek haláláról kezd fantáziálni? Nem tudjuk, de ezt a lehetőséget sem zárhatjuk ki.

És nem tudhatjuk azt sem, hogy Karácsony Gergely a Pride-on tisztában volt-e azzal, hogy pontosan kit is ölelgetett – valószínűleg igen –, ahogyan abban sem lehetünk biztosak, hogy emlékezett-e Homonnay fentebb tárgyalt, gyűlöletben tocsogó Facebook-bejegyzésére. Nem tudhatjuk, hogy volt-e arról információja, hogy a toleranciát hirdető, a gyűlöletet pedig elutasító melegfelvonuláson az őt átkaroló, elsőre kedvesnek tűnő figura egy szomszédja halálát kívánta. Tényleg nem tudhatjuk, hogy az ellenzék teszetosza főpolgármester-jelöltje tudta-e, hogy milyen beteg lélek rejtőzik a vele fényképezkedő, sunyi tekintetű figura mosolya mögött. Nem tudhatjuk, de mostanra bizonyosan hozzá is eljutottak Homonnay nagy nyilvánosság előtt elkövetett ideg-összeroppanásai, azonban Karácsony Gergely a mai napig egy árva kukkot nem bírt kiizzadni magából.

Ahogyan Dobrev Klára sem. De Gyurcsány Ferencet sem zavarja a DK-s tüntetéseken szónokló és sztárként ünnepelt Homonnay fröcsögése. Ahogyan az ellenzék többi prominense sem siet elhatárolódni a magyargyűlölő, fideszesek halálát kívánó Homonnaytól. Netalán egyetértenek vele? Helyeslik? Büszkék rá?

Legközelebb is zavartalanul fognak szelfizni vele? Kiállnak majd vele ugyanarra a színpadra? Meg is fogják tapsolni? Ünnepelni fogják a bájos politikai celebet? Esetleg elindítják valamelyik kerületben?

Karácsony azt se tudja, hogy Csepel Budapest északi vagy déli részén helyezkedik el, de se Törökország fővárosát sem szokta eltalálni, a szemkilövetős házaspártól meg tényleg az lenne a meglepetés, ha jó hangulatú fotózkodás helyett elhatárolódnának Homonnaytól, de az egykorvolt jobboldali párt, a most már a baloldalon szomorkodó Jobbik is hallgat.

Pedig azt hihetnénk, hogy van még pár jobbikos politikus, akiben valahol nagyon mélyen mocorog még annyi jó és nemzeti érzés, hogy egy egészen picit megemelkedik a pulzusuk, ha valaki a körmenetet vezető papokat szoknyás férfiaknak csúfolja, és a Szent Jobbot meg a fenéktörlést egy mondaton belül említi. De nem maradt. Sneider Tamás és Jakab Péter a füle botját se mozdítja, és minden bizonnyal gond nélkül fognak a következő összellenzéki tüntetésen Homonnayval egy színpadon hőbörögni.

Talán majd szelfiznek is egyet.

Vagy kettőt.

Ez ma az ellenzék. Béke poraira.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.