Ausztria és Németország gazdagsága is annak köszönhető, hogy erős a kkv-szektor. Bár egy magyarországi vállalkozást nehéz összevetni egy nyugat-európai nagyvállalattal, például egy multival, a V4-országokban működő cégeket össze lehet hasonlítani. Például a V4-országok produkálják a külkereskedelmi forgalom 15 százalékát, így a szlovák, a lengyel és a cseh gazdasági társaságok ezen a téren jó pozícióban vannak. Nekünk, magyaroknak pedig bőven akad még potenciál ebbe a régióba szállítani.
A V4-es országok közötti együttműködésnek a jogi-politikai-gazdasági háttere adott. Tudniillik az érintettek 2018-ban már együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá Budapesten: a deklaráció a négy ország iparpolitikai koordinációját magasabb szintre is emelték. A globális versenyben Európának új iparpolitikára van szüksége, amely erősíti az innovációs kapacitásokat, előmozdítja az új technológiák gyorsabb bevezetését és ösztönzi a vállalkozói szellemet, biztosítva ezzel azt, hogy a V4-régió továbbra is az Európai Unió növekedési motorja maradjon.
A költségvetési és más, nagypolitikai ügyekben történő folyamatos egyeztetés és kiállás a közösségen belül is nagyobbá teheti Budapestet, Prágát, Pozsonyt és Varsót. Válság után, a kilábalást követően az együttműködés koordinátáit bővíteni kell, persze nem egy „mini EU-ra” van szükség, hanem olyan szintű kooperációra, amely jellemezte a francia–német tengelyt az elmúlt évtizedekben. Ennek felismerése már megtörtént, a kivitelezés korszaka pedig már elkezdődött. Akadnak ugyanis olyan időszakok, amikor ennek a térségnek állhat a zászló. Hajrá!
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!