Szemereyné Pataki Klaudia két eljárásban négy dolgot kért a független bíróságtól. Mondja ki, valótlanság azt állítani, hogy ők lehetetlenítették el a szórakozóhelyek működését, hogy ő is érintett a sportcégnél elkövetett bűncselekményekben, hogy kötelezettsége lett volna a kft. gazdálkodásának ellenőrzése, és hogy ő lett volna a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, amikor e bűnöket elkövették, hiszen ő a Mercedes beruházását felügyelte akkoriban, és erről papírja is van.
A szennylap arra hivatkozott, hogy cikkeik sérelmezett részei csupán véleménynyilvánításnak minősülnek, amellyel szemben egy közszereplőnek nagyobb türelmet kell tanúsítania, különösen választási kampány idején.
Az elsőfokú ítélet mindkét esetben a polgármesternek adott igazat, valótlan tényállításnak tekintette, nem pedig véleménynyilvánításnak a szórakozóhelyek bezáratására, a bűncselekményben való érintettségre és a kft. gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó sorokat. Nem volt nehéz dolga a bíróságnak. Egy félreértelmezett internetes önéletrajzot állított szembe az újság a polgármester asszony dokumentumával, amely akkori kötelezettségeit részletezte.
A másodfokú bíróság a szennylap fellebbezése után minimális szövegmódosítással helybenhagyta az elsőfokú ítéleteket.
És ekkor jöttek a nagyon független Kúria ítéletei a felülvizsgálati kérelem nyomán. Szerintem minden olvasónk sejti, most mi következik. Természetesen a bírói tanács, amelynek tagjait az illendőség miatt most nem nevezném a nevükön, hatályon kívül helyezte a korábbi ítéleteket, és Szemereyné Pataki Klaudia kereseteit elutasította. A két terjedelmes és szinte azonos indoklásból azt a részt érdemes kiemelni, ami rávilágít, hogy a sunyi rágalmazónak véleménye van, míg a rágalmazottnak türelme kell hogy legyen.
„A sérelmezett cikk összességében a felperes polgármesteri tisztségre való alkalmassága tárgyában megfogalmazott politikai véleménynek minősül. (…) Észszerűen csakis azon politikai vita részeként értelmezhető, amely a választási kampány során a polgármesterjelöltek alkalmassága tárgyában indult, annak kereteit nem lépi át. (…) politikai vita nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. (…) Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy az alperes cikkben foglalt következtetése utóbb tévesnek bizonyult. (…) A közszereplést önként vállaló felperesnek hatékony kommunikációs eszközök álltak a rendelkezésére, ezek segítségével a politikai vitában kialakult ellenvéleményét a sajtószabadság szükségtelen és aránytalan bírói korlátozása nélkül maga is szabadon kifejezésre juttathatta.”




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!