Jogállamiság a Kúrián

Önök szerint mikor jön el az az idő, amikor balliberálisok lesznek a szenvedő alanyai az ítélkezési gyakorlatnak a Kúrián?

2020. 12. 23. 9:53
null
Visszakaphatja az ítélkezés a patinás épületet Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor az Európai Unió Soros-bérenc része a jogállamiság bunkójával hadonászik a magyarok orra előtt, egyik legfőbb érvük, hogy veszélyben érzik a bírói függetlenséget hazánkban. Egyértelműbben fogalmazva azt állítják, hogy a kormány megpróbál beavatkozni a független bíróságok tevékenységébe azzal a céllal, hogy ne hozzanak a kormánypárti ügyfelek számára kedvezőtlen döntéseket. Ez persze baromság. A kormány nem tud és nem is akar ily módon beavatkozni a döntéshozatalba.

Még érdekesebb a kép, ha belehallgatunk a kormánypárti szavazótábor véleményébe a bírói függetlenségről. A nemzeti oldal szimpatizánsai ugyanis úgy gondolják, a bíróságokon harminc év kevés volt a rendszerváltásra. Még mindig idült kommunisták hoznak a társadalom többsége számára fölháborítóan elfogult ítéleteket, általában a balliberális szereplők javára. Nyilván túlzó az általánosítás, bizonyára van valóban független ítélkező is a magyar bírói karban. De az ő megítélésüket is rombolják az olyan esetek, amikről mindez eszembe jutott.

Történt, hogy egy kecskeméti szennylap az önkormányzati választások kampányában sorozatot indított A polgármester alkalmassági vizsgája címmel. Ebben kifejezetten azzal a céllal gyötörték a drága magyar nyelvet, hogy izzadságszagú küszködésük végén kiderüljön Szemereyné Pataki Klaudia kormánypárti polgármesterjelöltről, hogy semmire nem alkalmas, de a hírös város vezetésére aztán végképp nem. Megvádolták azzal, hogy szórakozóhelyek működését lehetetlenítette el az általa vezetett önkormányzat, ami miatt szegény kecskeméti fiatalokat az unalom és a depresszió sanyargatja. Senkit nem zavart, hogy amikor a környékbeliek követelésére az önkormányzat foglalkozni kezdett a szóban forgó mulatók hangerejével, még Zombor Gábor volt a polgármester, ám ő sem tett tönkre senkit. De még cifrább célozgatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kecskeméti sportegyesületeket működtető KSE Kft. gazdálkodását neki kellett volna ellenőriznie annak idején, amikor a Daimler-projekt végrehajtásáért felelős alpolgármester volt. A kft. ügyvezetőjét és marketingigazgatóját ugyanis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, csalással, sikkasztással vádolták meg. Értik? Nem ellenőrizte…

Szemereyné Pataki Klaudia két eljárásban négy dolgot kért a független bíróságtól. Mondja ki, valótlanság azt állítani, hogy ők lehetetlenítették el a szórakozóhelyek működését, hogy ő is érintett a sportcégnél elkövetett bűncselekményekben, hogy kötelezettsége lett volna a kft. gazdálkodásának ellenőrzése, és hogy ő lett volna a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, amikor e bűnöket elkövették, hiszen ő a Mercedes beruházását felügyelte akkoriban, és erről papírja is van.

A szennylap arra hivatkozott, hogy cikkeik sérelmezett részei csupán véleménynyilvánításnak minősülnek, amellyel szemben egy közszereplőnek nagyobb türelmet kell tanúsítania, különösen választási kampány idején.

Az elsőfokú ítélet mindkét esetben a polgármesternek adott igazat, valótlan tényállításnak tekintette, nem pedig véleménynyilvánításnak a szórakozóhelyek bezáratására, a bűncselekményben való érintettségre és a kft. gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó sorokat. Nem volt nehéz dolga a bíróságnak. Egy félreértelmezett internetes önéletrajzot állított szembe az újság a polgármester asszony dokumentumával, amely akkori kötelezettségeit részletezte.

A másodfokú bíróság a szennylap fellebbezése után minimális szövegmódosítással helybenhagyta az elsőfokú ítéleteket.

És ekkor jöttek a nagyon független Kúria ítéletei a felülvizsgálati kérelem nyomán. Szerintem minden olvasónk sejti, most mi következik. Természetesen a bírói tanács, amelynek tagjait az illendőség miatt most nem nevezném a nevükön, hatályon kívül helyezte a korábbi ítéleteket, és Szemereyné Pataki Klaudia kereseteit elutasította. A két terjedelmes és szinte azonos indoklásból azt a részt érdemes kiemelni, ami rávilágít, hogy a sunyi rágalmazónak véleménye van, míg a rágalmazottnak türelme kell hogy legyen.

„A sérelmezett cikk összességében a felperes polgármesteri tisztségre való alkalmassága tárgyában megfogalmazott politikai véleménynek minősül. (…) Észszerűen csakis azon politikai vita részeként értelmezhető, amely a választási kampány során a polgármesterjelöltek alkalmassága tárgyában indult, annak kereteit nem lépi át. (…) politikai vita nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. (…) Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy az alperes cikkben foglalt következtetése utóbb tévesnek bizonyult. (…) A közszereplést önként vállaló felperesnek hatékony kommunikációs eszközök álltak a rendelkezésére, ezek segítségével a politikai vitában kialakult ellenvéleményét a sajtószabadság szükségtelen és aránytalan bírói korlátozása nélkül maga is szabadon kifejezésre juttathatta.”

Magyarra fordítva, ha valakit megvádolnak azzal, hogy szemet hunyt egy bűncselekmény fölött, holott nem is az ő dolga lett volna ellenőrizni, mi folyik a latrok háza táján, meg kell értenie, hogy szegény újságíró rábámult a világra, és ezt a következtetést vonta le. Ezzel kész, lépjünk tovább. Ő csak a véleményét vetette papírra, és az is lényegtelen, hogy hülyeségeket beszélt, a jobboldali politikusnak ezt tűrnie kell.

Merengjünk el kicsit, mi történne fordított esetben! Ha az újságíró jobboldali, a polgármesterjelölt balliberális. A tekintetes bíróság hosszasan elemezte volna, milyen sok lehetőség kínálkozott a szerkesztőség számára, hogy a hülye következtetés valóságtartalmát ellenőrizze. A magyar nyelv gazdagsága mennyi variációt kínált, hogy a valótlan tényállításokat a szerző elkerülje. És mindennek van határa, még egy kampány kiélezett viszonyai között sem megengedett, hogy valakit bűnrészességgel vádoljanak minden bizonyíték nélkül. Szükséges és arányos korlátozása tehát a sajtószabadságnak a gondos, körültekintő oknyomozó munka elvárása, és a helyreigazítás elrendelése.

Egyetlen kérdés maradt csupán a végére. Önök szerint mikor jön el az az idő, amikor balliberálisok lesznek a szenvedő alanyai ennek az ítélkezési gyakorlatnak a Kúrián? A választ írják meg a jogállamiság durcás harcosainak Brüsszelbe!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.