1994-ben az ENSZ május 15-ét a család nemzetközi napjává nyilvánította. A kezdeményezés célja az volt, hogy a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb intézményére irányítsa. Fel kell azonban tennünk magunknak a kérdést, hogy vajon az Európai Unió, avagy a tagállamok huszonhat évvel később a családot a társadalom legfontosabb intézményének tekintik-e?
A kérdés jelentősége húsba vágó az Európai Unió globális szerepe, jelentősége és versenyképessége szempontjából is. Európa jelenleg a demográfiai tél korszakát éli, egyetlen uniós tagállamban sem születik az önfenntartáshoz elégséges számú gyermek. Bár egyes országok lakossága nem csökken drasztikus mértékben, annak kizárólagos oka a migrációs beáramlás. A világ összlakosságán belül folyamatosan csökken az európaiak aránya, 1960-ban a világ lakosainak tizenkét százaléka volt európai, mára már csak hat százaléka, míg 2070-re várhatóan mindösszesen négy százalék lesz ez az arány. Ezzel párhuzamosan 2004-ben a világ GDP-jének még 28 százaléka, míg 2015-ben már csak 24 százaléka származott az EU-ból. A brexitet, az EU második legerősebb gazdaságának kilépését ez a csökkenő adat ráadásul még nem is veszi figyelembe.
Az egyre idősödő EU-nak komoly szüksége lenne arra, hogy több európai gyermek szülessen, hiszen már középtávon is jelentős kihívást jelent mind a képzett munkaerő hiánya, mind az inaktív idősekről történő gondoskodás, ezért sokkal komolyabb figyelmet kellene fordítani az európaiak által vágyott gyermekek megszületésének elősegítésére. A saját erőforrásokra, az európai családokra támaszkodó megoldásokat azonban szinte kivétel nélkül csak a nemzetállamoktól láthatunk. A lengyel, cseh, észt – hogy csak pár pozitív példát említsek – döntéshozók ezek szerint tudatában vannak a demográfiai kihívások fontosságának.
A bevezetőben feltett kérdésre megadja a választ az, hogy bár európai uniós kezdeményezésre 2006-tól kezdve négy alkalommal került sor az Európai Demográfiai Fórumra, 2013 óta egyszer sem szervezte meg az eseményt az Európai Bizottság. 2014-ben az európai családszervezetek ajánlása és széles körű társadalmi és politikai támogatás ellenére sem a családi élet és a munka összeegyeztetése lett az európai év témaköre. Óvatos optimizmusra adhat azonban okot, hogy az Európai Bizottság első női elnöke – aki maga is nagycsaládos édesanya – komolyabb figyelmet szentel a kérdéskörnek, amit jelezni látszik, hogy a demográfia az EU történetében először a bizottsági portfólió része lett Dubravka Šuica vezetésével, aki egyúttal az Európai Bizottság alelnöki posztját is betölti.
Magyarország 2010-től az európai fősodortól merőben ellentétes utat választott. Az új alaptörvény a nemzet fennmaradásának alapjára hivatkozva biztosít védelmet a családnak, ahogy a férfi és nő között létrejött házasságnak is, miközben támogatja a gyermekvállalást. Így a családbarát kormányzás szilárd, alkotmányos alapokon áll. A magyar családpolitika folyamatos építkezésbe kezdett a munkaalapú társadalom céljait kiegészítve, és immár a fejlett országok átlagának nagyjából kétszeresét fordítja a családok támogatására. Célul tűztük ki, hogy nem migrációval, hanem a magyar családok megerősítésével állítsuk meg az évtizedek óta tartó népességfogyást. A magyar modell – sikerességének köszönhetően – egyre több figyelmet kap külföldi partnereinktől, mi pedig szívesen osztjuk meg tapasztalatainkat és tanulunk másoktól.
Közép-Európa fokozatosan a családbarátság központjává vált. Magyarország kétévente összehívja a családok, a demográfiai kérdések iránt elkötelezett állam- és kormányfőket, szakminisztereket, szakértőket, civil és egyházi szervezetek vezetőit, hogy csúcstalálkozókon folytassanak eszmecserét a demográfiai folyamatok kezeléséről, a családok szerepéről, valamint a család- és népesedéspolitikának a versenyképességre, a fenntarthatóságra és a jövőstratégiák kialakítására gyakorolt hatásáról. Meggyőződésünk, hogy kiemelt jelentőséggel bír ez a magas szintű kiállás a családok ügye mellett.
„Változó és változtató korban élünk”, amikor dönteni kell arról, hogy hogyan képzeljük el a jövőnket meghatározó új együttélési formákat. A társadalom alapkövei, a családok megerősítést nyernek, és ezzel kezelhetővé válnak a mostani kedvezőtlen demográfiai tendenciák, vagy az egyéni érdekek véglegesen felülkerekednek a közösségi szempontokon, a nemzetek, népek és családok jövőjét veszélyeztetve. A közös gondolkodás és az összefogás jelenti az előre vezető utat, amihez kiváló alkalmat biztosított a Kopp Mária Intézet (KINCS) és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által 2019 áprilisában Budapesten megrendezett Családbarát fordulat Európáért nemzetközi konferencia. Az Európában hiánypótló rendezvényre tizenkét országból érkeztek politikusok, szakértők, újságírók, civil szervezetek képviselői, hogy hitet tegyenek a családok mellett és megvizsgálják a családbarát Európa építéséhez szükséges lépéseket.
A KINCS 2019-ben életre hívta azt a családpárti szakmai hálózatot, amivel lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy a családi értékek mellett elkötelezett döntéshozók találkozhassanak. A hálózatosodásnak pozitív értelmet adni kívánó első workshop résztvevői tizenkét országból érkeztek és közel húsz szervezetet képviseltek.
Az elmúlt tíz évben kiemelt figyelmet kapott a családok, a gyermekvállalás társadalmi megítélésének javítása, értékének visszaállítása is. 2018 a családok éve mellett a külhoni magyar családok éve is volt, a magyar családtámogatási rendszer átlépte a trianoni határokat. 2018-tól már a külhoni magyar családoknak is elérhető az anyasági támogatás, illetve a babakötvény. Ezzel is tanúságot téve amellett, hogy minden magyar gyermek kincs, szülessen bárhol is a nagyvilágban. Fontos mérföldkő, hogy a magyar újszülöttek száma a határon túl született gyermekekkel együtt 2019-ben átlépte a százezret.
A folyamatosan bővülő magyar családpolitikai intézkedések rendszere a jelenleg Nyugat-Európában élő és munkát vállaló fiatalok esetében a Magyarországra való visszatérés döntését elősegítő érv lehet, hiszen jóval könnyebb gyermekeket nevelni egy családbarát országban. A friss statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy 2018 után 2019-ben is többen tértek haza Magyarországra, mint ahányan külföldön vállaltak munkát, a visszatérők között jelentős arányban vannak a családalapító fiatalok.
A családbarát kormányzás első évtizedében sikerült megerősíteni a magyar családokat mind erkölcsi, mind gazdasági értelemben. Ennek pozitív hatásait figyelhetjük meg a koronavírus miatti veszélyhelyzetben is, miközben a vírus gyors terjedése pillanatok alatt borította fel a jól ismert világunkat. Intézetünk kutatása rávilágított arra, hogy a válsághelyzet okozta kihívások közelebb hozták egymáshoz a családtagokat. A veszélyhelyzetben a megkérdezettek négyötöde számíthat házastársára, párjára vagy gyermekeire. Az emberek közel fele nyilatkozott úgy, hogy több időt tud most a családjával tölteni, ami tükröződik abban az adatban is, miszerint 24 százalékuk szerint javult a családtagok közötti kapcsolat, míg 71 százalékuk szerint nem történt változás.
Joggal bízhatunk abban, hogy a koronavírus utáni újraindulásban is kiemelkedő, pozitív szerepet játszanak majd a megerősödött magyar családok.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért stratégiai elnökhelyettese
