Ördögűzés Bukarestben

A lassan harmincadik évfordulójához közeledő romániai rendszerváltás történetében ez a negyedik, bizalmatlansági indítvány útján lapátra tett kormány.

Viorica Dancila realistának nevezte a tervezetet Fotó: Inquam Photos Forrás: Reuters

Kevésbé számszerűsíthető, mégis kézzelfogható, hogy a kormány gyakorlatilag kifogyott a szakmai és politikai erőforrásai­ból egyaránt. Ezt a kormányszakadás utáni kényszerű átalakítások is jelezték, de már korábban egyértelművé vált, hogy a szociáldemokraták meglehetősen szűkös humánerőforrás-állománnyal gazdálkodnak.

A kifulladás azonban a pillanatnyi kormányválságnak csak az egyik okozója. A másik – állításként talán meredeken hangzik – az elnökválasztási kampány. A választópolgárokat ugyanis egy hónap múlva, november 10-én várják az urnákhoz, míg a kampány hivatalos rajtjának időpontja október 12. Ha az időbeli egybeeséseket véletlenszerűnek is tekinthetjük – ne tekintsük… –, a kormánybuktatás várható, elnökválasztásra gyakorolt hatásait semmiképpen.

Az első számú esélyes Klaus Johannis, a legutóbbi mérések több mint 45 százalékos támogatottságot jeleztek. A liberálisok jelöltjeként induló gyakorló államfőnek a voksolás második fordulójában való jelenléte nem kétséges, az viszont egyelőre több­esélyes, ki lesz a döntő másik résztvevője. A már említett közvélemény-kutatás a volt miniszterelnök, Victor Ponta új pártja, a Pro Romania és az ALDE közös jelöltjét, a színészként ismert Mircea Diaconut sorolta 16,6 százalékkal a második helyre. Nagy azonban a tolongás, a harmadik helyezett Dan Barnát (Mentsétek meg Romániát – USR) csupán nem egészen két százalék választotta el a szociáldemokraták csúcsjelöltjétől, Viorica Dancila immár exkormányfőtől. A tévedés minimális kockázatával kijelenthető azonban, hogy a kormánybuktatás nyomán Dancila kilőve. A PSD-tábor egyetlen menekülési útvonala ugyanis éppen a bizalmatlansági indítvány hatástalanításán át vezetett, jól mozgósítható szimpatizánstáborának aligha lehetett volna jobb hívószó, mint a pártvezér megtörhetetlensége.

Ez már történelem ugyan, a szociáldemokratákat azonban hiba lenne máris eltűntnek nyilvánítani a történelem süllyesztőjében. Mert miközben a „hivatalos” PSD pillanatnyilag romjai alatt pislog, izmosodnak az „alternatív” szociáldemokraták. A szeptember elején végbement kormányszakadás előtt, de főleg után az egykori PSD-s kormányfő, Victor Ponta már maga mellé ültetett néhány ingatag szociáldemokrata honatyát, és az exodus várhatóan csak ezután indul be igazán. Ponta nem is árul zsákbamacskát, a parlamenti ördögűzést követően máris kijelentette, egyértelműen a szociáldemokratáknak címezve: 2012-ben is az én arcommal győztünk, 2020-ban is azzal fogunk. Ezért aztán Mircea Diaconu államfőjelölti döntős részvétele egyáltalán nem lenne mellékes, nem beszélve arról, hogy a közös mozgósítás akár Johannis pozícióit is megrendítheti.

A következő napokban várhatóan az ügyvezető kormányzás, illetve az előre hozott parlamenti választások kiírásának variációi körül forog majd a romániai közbeszéd, valamint a színfalak mögötti egyeztetés. Miközben mindenki az elnökválasztásra készül. A többi meg szervesen következik ennek végkifejletéből.