Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Alapítvány blogján megjelent írásában sürgeti „az egyfordulós, egyéni választókerületekre épülő választójogi törvény” miatt a számottevő demokratikus ellenzék erőinek együttműködését. Véleménye szerint „ez azonban nem lesz könnyű. A szavazói bázis átfedése a versengést erősíti, a kölcsönös szavazói elutasítottság pedig az együttműködést nehezíti.”
Bajnai három pontja
Bajnai egy hárompontos program mentén tartja elképzelhetőnek az összefogást, amely a köztársaság, a kiegyezés és a kilábalás körül forog. A köztársaság esetében a harmadik köztársaság korrekcióját hirdeti, a kiegyezés kapcsán a jövőbeli bosszúállás lehetőségét veti el, míg a kilábalás alatt azt érti, „hogy a külső és belső válságoktól meggyötört gazdaság és társadalom gyors talpra állását és újrainduló erősödését milyen konkrét kormányzati eszközökkel és reformokkal lehet elérni”.
„Magyarország ma minden objektív mutató szerint súlyosabb helyzetben van, mint a 2008-as válság kitörését követő első hullámban” – állapítja meg az akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Szerinte a forint árfolyama, az államadósság, az országkockázati mutató és a forintkötvények reálhozama mind az elmúlt 20 év legrosszabb szintjén állnak, negatív rekordokat döntenek.
2008-ban nőtt a munkanélküliség és lassult a gazdaság
Érdemes emlékeztetni arra, hogy 2008-ban az állástalanok aránya az év közepétől számítva 7,5-ről 8 százalékra nőtt decemberre, míg idén 10,8-ról 10,6-ra csökkent. A külkereskedelmi egyenlegünk 2008. szeptemberében 26 milliárd többletet mutatott, míg a mérleg 2011. novemberben 211,3 milliárd forint aktívumot mutatott. A gazdasági növekedés 2008-ban félszázalékos volt, szemben a 2011. harmadik negyedévében regisztrált 1,4 százalékos bővüléssel.
Bajnai egy rövid részben saját felelősségét is elismeri, mivel szerinte „az IMF-fel aláírandó készenléti hitel ma az egyetlen reális módja a csőd elkerülésének. Az IMF (és az Európai Bizottság) aktív segítségére szorulni nem siker. Ez minden esetben valamiféle kudarc beismerése – így volt ez 2008-ban is.”
Érdekes hasonlóságok
A volt miniszterelnök javaslatai között szerepel, hogy „az egyensúly érdekében tartós és valós szerkezeti reformokat hajt végre a közkiadások terén (közösségi közlekedés, állami vállalatok támogatása, közszféra hatékonysága); a növekedés helyreállítása érdekében korrigálja az eddigi intézkedéseit (ésszerűsíti az adórendszert, úgy csökkenti a bérterheket az alsó jövedelmi szegmensben, hogy azt ellentételezi máshol, helyreállítja a külföldi tőke- és hitelvonzó képességet a különadók kivezetésével, vagy újragondolja a munkaerő-piaci szabályozás új és régi anomáliáit)”.
Ezenkívül Bajnai szerint intézményi garanciákat kell nyújtania, hogy a készenléti hitel lehívását követően sem tér vissza az irracionális, hatalmi alapú gazdaságpolitikához (MNB, költségvetési átláthatóság, visszamenőleges jogalkotás tilalma, sarkalatos törvények szűkítése a kormányozhatóság érdekében).
Mindezek alapján érdemes felidézni, hogy a múlt héten nyilvánosságra került információk szerint a valutaalap milyen feltételekhez kötné a megállapodást. Az IMF szerint a jegybanki függetlenség visszaállítása; a Költségvetési Tanács megerősítése; szigorúbb költségvetési politika; a válságadók mértékének jelentős mérséklése, majd kivezetésük; az ad hoc gazdaságpolitikai intézkedések beszüntetése; a tervezett reformok végigvitele; a szociális juttatások rendszerének átalakítása; a közösségi közlekedési vállalatok átszervezése; a magáncsőd intézményének a bevezetése területén kell lépéseket tennie a magyar kormánynak a megállapodás érdekében.
origo.hu
Orbán Viktor: Megjelent az erőszak a magyar politikában
