A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen és 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A stabilitási törvény azon előírásának hatályon kívül helyezésével, amely szerint az önkormányzatok működési célra csak likvid hitelt vehetnek fel, a törvényalkotó biztosította az idén még tervezhető működési célú hiány finanszírozásának lehetőségét.
A fideszes politikusok javaslatuk indoklásában hangsúlyozták, az önkormányzatok csak akkor vehetnek fel – egyedi kormányzati engedéllyel – éven túlnyúló működési hitelt, ha az nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét, és visszafizetése a helyhatóság saját bevételei alapján biztosítottnak látszik.
A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a KT elnöke – aki jelenleg Kovács Árpád – az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet.
A nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset – ami 2011-ben 213 ezer forint volt – kilencszerese mellett a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lesz jogosult.
A legfőbb ügyész vizsgálódhat
Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, felkéri a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben.
A parlament 303 igen szavazattal, 47 ellenében fogadta el a cukorgyárak privatizációját és a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, annak következményeit feltáró vizsgálóbizottság jelentését. Az erről szóló határozati javaslatba a jobbikos Magyar Zoltán kezdeményezésére került bele, hogy a legfőbb ügyész vizsgálja meg a büntetőjogi felelősséget az említett döntések miatt.
A tönkretett magyar gazdák emléknapjáról döntött a parlament
A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét. A képviselők Varga László KDNP-s politikus indítványát 345 igen szavazattal, 7 nem ellenében és egy tartózkodás mellett hagyták jóvá hétfőn. A kormánypártok mellett az MSZP, a Jobbik és az LMP politikusai is igennel voksoltak, a tartózkodó és az ellenszavazatokat a Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők adták le.
A határozatban az Országgyűlés elítéli a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. Emellett javasolja, hogy a kuláküldözés történetéről és körülményeiről rendszeresen, méltó módon emlékezzenek meg, hogy a fiatal nemzedékek megismerhessék a középparaszti réteg szenvedését.
A megemlékezés napja minden év június 29-e, Péter-Pál napja, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, „a parasztság ünnepe” volt.
Március 31-ig lehet visszalépni
A magánnyugdíj-pénztári tagok március 31-ig jelezhetik, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, az Országgyűlés hétfői döntése alapján pedig reálhozamukat adómentesen vehetik fel. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében hangsúlyozza: az Országgyűlés megszavazta a kiszámíthatóságot és biztonságot jelentő állami rendszerbe átlépők részére a reálhozam és tagdíj-kiegészítés felvételének adómentességét.
A tárca hozzáfűzi, hogy 2012. március 31-ig van lehetőség a magánnyugdíj-pénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépésre. A parlament hétfői döntése alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők amennyiben a magánnyugdíj-pénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik tagi kifizetéseiket – a reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést –, az összeg 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek.
Az indoklás szerint így az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket vehetik igénybe, mint amelyek a korábban visszalépőket megillették. A parlament előzőleg a gazdasági stabilitási törvény december végi elfogadásával több ponton változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon. Megszűnt a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, így az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Ugyanakkor március végéig újra megnyitották az állami pillérbe átlépés lehetőségét annak a 102 ezer embernek, aki fenntartotta pénztártagságát.
A Ház akkor arról is határozott, hogy az állami pillérbe visszalépő magánpénztártagok a tagdíj-kiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, vagy önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.
A döntéssel a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kaptak, vagyis az Országgyűlés eltörölte azt a szabályt, hogy aki korábban pénztártag maradt, kilépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből, ezért 2012 januárjától keresetei nem számítanak be majdani állami nyugdíjába.
Változtattak a költségvetésen is
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz. Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.
Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Azonban – olvasható a büdzsémódosítás indoklásában – sok esetben az ötszázalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál.
A kormány ezért kiegészítő támogatásról döntött, így az eredetileg az elmaradó béremelések kompenzációjára szánt 21 milliárd forint a béremelések megvalósítását szolgálja. A kormány szerint a támogatás a vállalatokat ösztönözi béremelésre. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a 21 milliárd forint keretösszegű pályázat feltételeiről szólva február végi sajtótájékoztatóján kifejtette: azokat a cégeket tudják támogatni, amelyek az összes dolgozójuknál teljesítik a bérkompenzációt.
További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.
A parlament elfogadta az elvárt béremelés végrehajtásával összefüggő törvénymódosításokat is. A jogszabály szerint az a munkáltató, amely nem teljesítette a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges fizetésemelést, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem kaphat az államháztartási törvény szerinti költségvetési támogatást. Ez az eredeti törvényhez képest jelentős változás, abban ugyanis a közbeszerzési eljárásokból is kizárták volna azokat a cégeket, amelyek nem teljesítik az emelést, továbbá az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatást sem kaphattak volna.
A jogszabály pontosítja, hogy milyen költségvetési támogatást nem kaphat az a munkaadó, amely nem hajtja végre az elvárt béremelést. Ennek megfelelően kizárták azt a költségvetési támogatást, amelyet éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében nyújtanak, valamint a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulást is.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra nem vonatkozna az eltiltás, mondván, hogy a bérek idényszerűsége miatt az elvárt béremelés végrehajthatósága az agrárágazatban aránytalan nehézségeket jelent.
A törvény emellett lehetővé teszi, hogy az a kifizető is jogosulttá váljon a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre, amely igazolja, hogy a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjára visszamenőlegesen megemelte érintett munkavállalói kétharmadának bérét.
A módosítások a törvény kihirdetését követő napon hatályba lépnek és 2014. január 2-án hatályukat vesztik.
Milliárdos telekadó
Egyetértett a parlament a fideszes Riz Levente javaslatával, amely várhatóan egymilliárdos összegű telekadó-fizetésre kötelezné a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosát. A javaslatot korábban támogatásáról biztosította Kósa Lajos debreceni polgármester is, aki a helyi adókról szóló törvény módosítását kezdeményezte.
Ennek kiegészítését indítványozta a XVII. kerület ugyancsak fideszes polgármestere. Előterjesztését 287 igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés; a kormánypártok és a Jobbik támogatta, az LMP és az MSZP ellene szavazott. A törvényt várhatóan egy hét múlva fogadják el.
Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis – ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal – helyi adót kelljen fizetni utánuk.
