A magyar jogszabályok szerint az ötágú vörös csillag önkényuralmi jelkép, viselése bűncselekmény. A strasbourgi bíróság viszont több magyarországi panaszos ügyében azt fejtette ki, hogy a vörös csillag kettős szimbólum, így viselésének megtiltása esetenként a véleménynyilvánítás korlátozásának tekinthető.
Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője elmondta: csillagos ügyben két nappal ezelőtt érkezett hozzájuk felülvizsgálati kérelem. Fratanoló János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 vezetője kéri, hogy felülvizsgálati eljárás keretében mentesítsék a felelősség alól. A strasbourgi bíróság tavaly novemberben megállapította, hogy a politikus a véleménynyilvánítás szabadságával élt, amikor 2004. május elsején egy pécsi rendezvényen vörös csillagot tűzött a kabátjára. Magyarországot 4000 euró kártérítésre és 2400 euró perköltség megfizetésére kötelezték, mert a Pécsi Ítélőtábla önkényuralmi jelkép viselésének vétségéért 2010-ben megrovásban részesítette Fratanolót. A Kúriának – a strasbourgi döntés alapján – most a pécsi tábla ítéletét kellene felülvizsgálnia.
Vajnai Attila két társával együtt nemrégiben ismételten az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert korábban a rendőrség őrizetbe vette őket önkényuralmi jelkép viselése miatt.
Kedden öt embert állított elő a rendőrség önkényuralmi jelkép használata miatt.
A lap információi szerint jövő héten az Alkotmánybíróság napirendjén is újból szerepelni fog a vörös csillag ügye. Bitskey Botond főtitkár elmondta: Vajnai Attila nyújtott be alkotmányjogi panaszt a testülethez. A politikus azt kérte, a büntető törvénykönyv önkényuralmi jelképekről szóló passzusából töröljék az ötágú vörös csillag kitételt. Első lépésként az AB jövő héten azt vizsgálja meg, befogadható-e a kérelem. Az indítványból ítélve Vajnai valójában az Alkotmánybíróság 2000-ben hozott határozatának korrekcióját szeretné elérni, mégpedig a strasbourgi okfejtésnek megfelelően.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szaktanácsadója, Tallódi Zoltán a lapnak elmondta, az emberi jogi egyezmény alapján Fratanoló János részére június 3-áig kellene kifizetni a Strasbourgban megítélt 4000 euró kártérítést és a 2400 euró perköltséget. A döntés végrehajtása azt is jelentené, hogy módosítani kell a Btk.-t. A kormánynak az a határozott álláspontja, hogy az ítélet végrehajtására nem kellene sort keríteni, a Btk.-t pedig nem szükséges módosítani. Tallódi elmondta azt is, ha a magyar állam nem hajtaná végre a strasbourgi ítéletet, a 47 tagú Európa Tanács megfelelő fórumai diplomáciai úton megkereshetnék a magyar kormányt az ítélet végrehajtását szorgalmazva.
