Mint arról beszámoltunk, a Standard & Poor's szakértői elmondták: az euróövezeti tagállamok tömeges leminősítése a hitelminősítő azon véleményét tükrözi, hogy a valutaunió „számos, egymáshoz kapcsolódó rendszerszintű kockázatnak van kitéve”, és jelentős az esélye az idei euróövezeti recessziónak. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a valutauniós országok jelenlegi adósbesorolásaiban nem szerepel tényezőként az eurózóna szétesése.
Az S&P összesen kilenc valutauniós tagország államadós-besorolását rontotta, arra a véleményére hivatkozva, hogy az eddig hozott válságintézkedések nem elégségesek a pénzügyi problémák kezeléséhez. A hitelminősítő megvonta az „AAA” államadós-besorolást Franciaországtól – a második legnagyobb valutauniós gazdaságtól – és Ausztriától is, így Németország maradt az euróövezeti pénzügyi mentőrendszer (EFSF) egyetlen „AAA” besorolású nagy garantáló országa.
A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) fejlett térségi közgazdászai befektetők számára összeállított hétfői elemzésükben kimutatták, hogy az EFSF-kötelezettségekre vállalt tagállami garanciák értéke 780 milliárd euró, a kedvezményezett országok garanciavállalását nem számítva pedig 726 milliárd euró.
A Standard & Poor's által péntek éjjel bejelentett tömeges leminősítésig a nem EFSF-kedvezményezett tagállamok 726 milliárd eurós garanciavállalásából 62 százalék jutott az „AAA” osztályzatú eurótagállamokra, így az EFSF hozzávetőleg 450 milliárd euró finanszírozást hajthatott fel a megingott pénzügyi helyzetű valutauniós gazdaságok támogatására a piacról anélkül, hogy veszélybe sodorta volna saját „AAA” besorolását. Ezért kapott az EFSF – amelynek névleges kihelyezési kapacitása 440 milliárd euró – „AAA” minősítést a nagy nemzetközi hitelminősítőktől.
Franciaország és Ausztria kiesésével azonban az „AAA” kategóriájú garanciavállalások aránya a teljes kötelezettségvállalási állományon belül 37 százalékra zuhant – áll a Bank of America–Merrill Lynch hétfői londoni elemzésében. A ház szerint ebben a helyzetben ahhoz, hogy az EFSF megőrizhesse alacsony hitelpiaci finanszírozási költséget jelentő saját „AAA” besorolását, vagy a teljes garanciavállalási kötelezettséget kell megemelni 780 milliárd euróról hozzávetőleg 1260 milliárd euróra, vagy 270 milliárd euróra kell csökkenteni a kihelyezési kapacitást (hozzávetőleg ez felelne meg ugyanis a 37 százalékos „AAA”-kategóriás garanciavállalásnak a nem EFSF-kedvezményezett országok teljes, 726 milliárd eurós garanciavállalási halmazán belül).
A Bank of America–Merrill Lynch londoni elemzőinek véleménye szerint az első opció „politikailag nem életképes„, ezért az eurótagállamok vagy csökkentik az EFSF kapacitását, vagy elfogadják e stabilitási eszköz adósbesorolásának leminősítését.
Ismert, kételyeinek adott hangot a hitelminősítői döntések megalapozottságát illetően Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Deutschlandfunk rádióállomásnak hétfőn adott interjúban.
„Messze bármiféle megoldástól”
Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics elemzői hétfői helyzetértékelésükben úgy vélekedtek, hogy jóllehet a leminősítés „nem derült égből villámcsapásként” érkezett, és a görög mentőcsomagot is korai lenne még leírni, annak ellenére, hogy a feltételekről folyó tárgyalások a múlt héten félbeszakadtak, e fejlemények is azonban jelzik, hogy az euróövezeti válság „messze van bármiféle megoldástól”.
A Capital Economics közgazdászai közölték: változatlanul azon a nézeten vannak, hogy a valutaunió felbomlása „valamilyen korlátozott formában, valószínűleg Görögország távozásával” még az idén megkezdődik, és ennek súlyos gazdasági-pénzügyi következményei lesznek az euróövezetre, valamint a világgazdaság egészére.
Mivel Görögországnak márciusban jelentős kötvényadósságai járnak le, növekedett az a kockázat, hogy e folyamat az idei évnek „inkább korábbi, semmint későbbi szakaszában elindul” – áll a Capital Economics hétfői londoni előrejelzésében.
Az európai kilátások gyászosak, az Európára és a világgazdaságra ható kockázatok pedig magasak – mondta David Lipton, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgató-helyettese Hongkongban. Lipton figyelmeztetett: „nagy a tét”. Markáns lépések nélkül Európát az összeomló bizalom, a stagnáló növekedés és a kevesebb munkahely spirálja ragadná el, és a mai világgazdaságban egyetlen ország sem úszná meg a katasztrófa hatásait.