Különböző elképzelések futnak

Szijjártó Péter szerint nem csak Magyarországon, hanem egész Európában nagyon komoly vita zajlik a tranzakciós adó bevezetéséről.

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára minderről az m1 Az Este című műsorában beszélt, ahol hangsúlyozta, nem érez ellentétet a miniszterelnök keddi bécsi és a nemzetgazdasági miniszter csütörtökibudapesti kijelentései között. „Egész egyszerűen másról, más témáról beszéltek” – fogalmazott a műsorvezető felvetésére, miszerint Orbán Viktor Bécsben azt jelentette be, hogy jövőre megszűnik a 60 milliárdosra tervezett bankadó, Matolcsy György pedig ezt követően közölte: a Széll Kálmán Terv 2.0-ban tervezett 130 milliárd helyett 280 milliárd forint lesz a tranzakciós illeték.

„Minősítés kérdése” – válaszolta Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy ez utóbbi összeg nem tekinthető-e brutálisnak, ha a kormányfő Bécsben így minősítette a 120 milliárdos bankadót. Hozzátette: a bankadó és a tranzakciós illeték „két egészen eltérő adó-, illetve illetékfajta. Alma és körte”. Kiemelte: a kormány javaslatait mindenki ismerhette korábban, és azt is tudhatta mindenki, hogy a válságadókat három év után kivezetik, utána pedig a bankadó mértékének újratárgyalása következik. A kormányfő korábbi szóvivője szerint jó lenne, „ha az első felindulás helyett mindenki higgadtan konzultálna, a nemzetgazdasági tárca is nyilvánvalóan konzultál még a Bankszövetséggel”.

A kormánypárti politikus emellett szólt arról is, hogy a magyar kormány továbbra is teljes mértékben készen áll az IMF-tárgyalásokra. „Ott ülünk a tárgyalóasztalnál, várjuk a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság illetékeseit” – fogalmazott, megerősítve Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában elhangzottakat.

Szijjártó Péter az euróválság megoldásával, illetve a közelgő brüsszeli csúcstalálkozóval összefüggésben elmondta: a visegrádi négyek balti államokkal kiegészített közelgő találkozóján Magyarország olyan tartalmú nyilatkozatot kíván elfogadtatni, amely a kohéziós alapok mértékének fenntartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési időszakban.

A Miniszterelnökség külügyi államtitkára hangsúlyozta továbbá, Magyarország továbbra is az EU bővítése mellett van, mivel a magyar kormány úgy gondolja: „minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk”. Mint mondta, a kabinet korábban ezért támogatta a horvát csatlakozást, illetve ezért tartaná fontosnak Montenegró EU-tagságát is.